Bíróságok Illetékessége Törvény
- 1992. évi LXI. törvény helyi bíróságok létesítéséről - Törvények és országgyűlési határozatok
- Kezdőoldal
- A munkaügyi per
1992. Évi Lxi. Törvény Helyi Bíróságok Létesítéséről - Törvények És Országgyűlési Határozatok
Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 1. § Az Országgyűlés a) a Pest Megyei Bíróság illetékességi területén Dunakeszi Városi Bíróság, b) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság illetékességi területén Vásárosnaményi Városi Bíróság, c) a Vas Megyei Bíróság illetékességi területén Kőszegi Városi Bíróság elnevezéssel helyi bíróságot létesít. 2. § A törvény melléklete sorolja fel azokat a helységeket, amelyekre az e törvénnyel létesített bíróságok illetékessége kiterjed; a jelenleg illetékes helyi bíróságok illetékességi területe ennek megfelelően módosul. 3. Kezdőoldal. § A Dunakeszi Városi Bíróság és a Kőszegi Városi Bíróság illetékességi területével azonos körzetben működő közjegyző illetékessége az e bíróságok illetékességi területére terjed ki. A Kisvárdai Városi Bíróság körzetében működő közjegyző illetékessége kiterjed a Vásárosnaményi Városi Bíróság illetékességi területére is. 4. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Kezdőoldal
A munkaviszonnyal közvetlenül összefüggő, így a munkaügyi perben érvényesíthető igények körét várhatóan a bírói gyakorlat fokozatosan pontosítja majd. Fontos megemlíteni, hogy az iskola-, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezetekkel létesített tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyokból származó perek nem tartoznak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe, e jogviszonyok munkaviszonyhoz mért tartalmi hasonlóságai ellenére, az e viszonyokból származó jogvitákat az általános szabályok szerint, a polgári bíróságok jogosultak eldönteni. Az illetékesség a horizontális munkamegosztást határozza meg, azaz hogy az azonos hatáskörű bíróságok közül mely földrajzi területen (a munkaügyi bíróságok esetében megyében) található közigazgatási és munkaügyi bíróság jogosult eljárni. A munkaügyi viták elbírálására vagylagos illetékességi okok alapján több bíróság is jogosult, a ténylegesen eljáró bíróságot a felperes a keresetlevél beadásával határozza meg. A munkaügyi per. A felperes a per megindításakor választhat, hogy az általános szabályok alapján saját lakóhelye, székhelye, illetve – nem természetes személy esetében – a képviseletére hivatott szerv működési helye szerinti bíróság [a polgári perrendtartásról szóló 2016. törvény 25.
A Munkaügyi Per
Ez azt jelenti, hogy olyan, egyébként nem munkajogi igénynek minősülő követelés is elbírálható a munkaügyi perben, azaz a munkaügyi bíróság hatáskörében, amely a munkaviszony alanyai között jött létre, például bérlet, lakásbérlet, haszonbérlet, megbízás, kölcsön, lakásépítési támogatás iránti szerződésből eredő igény, de önálló igényérvényesítés esetén nem tartozna a munkaügyi bíróság hatáskörébe. Ezen igény munkaügyi bíróság előtti érvényesítésére csak abban az esetben van lehetőség, ha a felek között egyébként munkajogi igény elbírálására irányuló munkaügyi per van folyamatban, például, ha a felek között a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkajogi per van folyamatban, ennek során elbírálható a közöttük létrejött polgári jogi megállapodásokból eredő igény is. 1992. évi LXI. törvény helyi bíróságok létesítéséről - Törvények és országgyűlési határozatok. Ilyen esetben sincs azonban mód az adhéziós igény elbírálására, ha az egyéb jogviszony körében a felek a szerződésben, azaz a megállapodásban más bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki. Ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén foglalkoztatja, és ebből a foglalkoztatásból a munkavállaló igényt kíván érvényesíteni, azt magyar bíróság előtt is megteheti.
508. § (1) bekezdés]. A fentieken túl a közigazgatási és munkaügyi hatóság hatáskörébe tartozik az Mt. szerinti további munkaügyi igények, így a szakszervezet vagy az üzemi tanács által érvényesített, kollektív szerződésből, üzemi megállapodásból, illetve az Mt. -ből származó egyéb igények elbírálása is [Pp. § (2) bekezdés]. Az illetékesség a horizontális munkamegosztást határozza meg, azaz hogy az azonos hatáskörű bíróságok közül mely földrajzi területen (a munkaügyi bíróságok esetében megyében) található közigazgatási és munkaügyi bíróság jogosult eljárni Az új Pp. szűkíti azon igények körét is, melyek egy adott munkaügyi perben elbírálhatóak. Munkaügyi per csupán a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő, az új Pp. hatálya alá tartozó ügyben előterjesztett keresettel kapcsolható össze [Pp. § (5) bekezdés]. A munkaviszonnyal lazábban összefüggő, a felek viszonyához szervesen nem kapcsolódó kérdésben a közigazgatási és munkaügyi bíróság nem jogosult dönteni.
A 2017. december 31-én első fokon folyamatban lévő Fővárosi Törvényszék hatáskörébe kerülő közigazgatási ügyeket, továbbá az első fokon befejezett azon ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedéseket kell tenni, a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hivatalból megküldi a Fővárosi Törvényszéknek. A 2018. január 1-je után benyújtott keresetlevél elbírálása során az új jogszabályok rendelkezései az irányadók, így a keresetlevél benyújtásának időpontja alapján a keresetlevél tartalmi és formai kellékei eltérhetnek. Ezen ügyeken kívül a 2017. december 31-én folyamatban lévő közigazgatási pereket 2018. december 31. napjáig továbbra is az eredetileg eljáró Egri és Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság intézi.