Csin Si Huang
Az agyaghadsereg újabb 20 katonáját fedezték fel Kínában – írja a Live Science. A terrakottából készült, élethű és életnagyságú szobrok az első kínai császár, Csin Si Huang-ti nyughelyét őrizték. Az uralkodó időszámítás előtt 246 és 210 között ült trónon előbb királyként, majd a birodalom 221-es egyesítése után császárként. A becslések alapján összesen mintegy 8 ezer figura készült, a szobrok között egyaránt vannak katonák, lovak, kocsik, nők és egyéb alakok. A cserépfigurákat három veremben helyezték el különböző fegyverekkel együtt a császár mauzóleumától nem messze. A régészek eddig nagyjából 2 ezer katonát találtak meg. Csin Si Huang-ti az egymással hadakozó kínai államok egyikének, Csinnek a királya volt. Időszámítás előtt 221-ben az uralkodó legyőzte vetélytársait, és nagy területeket egyesített. Danny Lehman / Getty Images Illusztráció. Érdekes módon a források nem tesznek említést az agyaghadseregről. Lehetséges, hogy a szobrokkal Csin Si Huang-ti hatalmát akarták kifejezni – nem sokkal a császár halála után a Csin-dinasztia megbukott, helyébe pedig a Han-dinasztia lépett.
- Örök rejtély maradhat az első kínai császár sírja » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Címke: Csin Si Huang | China
- Csin Si Huang-ti idézet | Híres emberek idézetei
- Csin Er Si Huang-ti – Wikipédia
Örök Rejtély Maradhat Az Első Kínai Császár Sírja » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
250 táján egy gazdag kereskedő, Lü Buwei segítségével szerezte meg a hatalmat; tekintve, hogy a férfi korábban ágyasává tette pártfogójának feleségét, utóbb az a szóbeszéd is elterjedt, hogy a későbbi császár valójában nem is a Csin-dinasztiából származott. Csao Cseng már igen fiatalon, 13 esztendős korában megörökölte apja trónját, így az országot hosszú éveken át – régensként – Lü Buwei kormányozta, ám nagykorúsága elérésével a király határozott fellépésének köszönhetően magához ragadta a hatalmat. Csin Si Huang-ti Kr. 238-ban leverte az özvegy királyné szeretője által szervezett összeesküvést, száműzte udvarából a megbízhatatlanná vált Lüt, majd – hasonló eréllyel – hozzáfogott a Csin állam átszervezéséhez. 230-ra Csao Cseng letörte a helyi előkelőségek hatalmát, és a központosított ország felszabaduló energiáit az évszázadok óta egymással háborúzó kínai királyságok – Csi, Jan, Han, Csao, Wei és Csu – meghódítására fordította. Az uralkodó kilenc évig tartó küzdelem árán az összes rivális államot leigázta, majd Kr.
Címke: Csin Si Huang | China
Hozzávetőlegesen húsz új agyagkatonát fedeztek fel a régészek, az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző világhírű agyaghadseregből. A becslések alapján több mint 6 ezer katona- és lószobor vár még felfedezésre a lelőhelyen. Az agyaghadsereg vagy cseréphadsereg, terrakotta hadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése. Senhszi tartományban, Hszian tartományi főváros központjától mintegy 30 kilométerre, Lintung kerületben található. A lelőhelyet helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974 márciusában, négyméteres mélységben. A figurák magassága 184–197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok. Az alakok között vannak katonák, parasztok, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek. Több mint húsz új agyagkatonára bukkantak a cseréphadsereg egyes számú vermében Hsziannál – számol be a Live Science a China Global Television Networkre (CGTN) hivatkozva.
Csin Si Huang-Ti Idézet | Híres Emberek Idézetei
A legyőzött ellenség fegyvereit beolvasztotta, és óriási szobrokat öntetett belőlük. A fejedelemségeket korábban egyes helyeken falak választották el egymástól, ezeket az egyesítés után Qin Shi Huangdi lebontatta, ezzel egy időben viszont a birodalma északi határán a barbárok elleni védelmet szolgáló falszakaszokat összekötötte, és így létrehozta a Nagy Fal elődjét. Egységesítette a pénzt, a mértékegységeket, a kocsitengelyeket és az írásjegyeket. A birodalom hivatalos írásává a Qin államban addig használatos ún. " kispecsét-írást " tette meg. Igyekezett teljesen megbolygatni és átalakítani az addigi társadalmi rendet, felszámolni az örökletes arisztokrácia uralmát. Minden területen kemény, legista intézkedéseket hozott, ami miatt a konzervatív, múltba forduló konfuciánus írástudók szembeszegültek vele. Az ellenállás letörése érdekében Kr. 213 -ban a főminiszter, Li Si javaslatára Qin Shi Huangdi elrendelte, hogy – bizonyos gyakorlati hasznú, vagyis a jóslással, orvoslással vagy földműveléssel foglalkozó, illetve a császári könyvtár tulajdonában lévő – könyveken kívül égessenek el minden könyvet a birodalomban.
Csin Er Si Huang-Ti – Wikipédia
A Kr. III. század közepére a számos kínai állam közül Csin királysága erősödött meg olyannyira, hogy Kr. 221-ben bekebelezte a még létező hat államot, és ezzel a hatalomért versengő királyságok közül a jól szervezett határ menti állam kerekedett végérvényesen felül. Csin királya, Jing Csen felvette a Csin-si Huang-ti ("Csin első fenséges uralkodója") nevet, és egy erősen központosított, hivatalnokok által igazgatott, erős, egységes államot épített ki. (Az uralkodó és az uralkodóház jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy Kína mai elnevezése is a Csin szóból származik. )
Annyi bizonyos, hogy karizmatikus uralkodó volt, és minden energiáját a birodalom egyesítésére és megerősítésére fordította. Zsarnoki uralmának és drákói szigorának oka főleg az elképzeléseibe vetett szinte vallásos színezetű meggyőződés volt. A hagyományos kínai történetírás - néhány kivételtől eltekintve - embertelen, műveletlen és babonás uralkodóként mutatja be őt. A modern történészek azonban inkább az általa bevezetett közigazgatási struktúrát emelik ki, mely a későbbi kínai dinasztiák hatalmának is alapjául szolgált.