Erőltetett Menet – Wikipédia

s mint egykor a régi hűs verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, - de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek! Bor, 1944. szeptember 15.

Radnóti Miklós: Erőltetett Menet : Hungarianliterature

Vágyakozás Van egy Király Van egy Név Várlak, Uram Várom a napot Várunk Jézus Várunk Rád Urunk Vedd életemet! Veled oly csodás minden Velem vagy Véreddel megmostál Zene nem szól már Zengjen hát a hálám Zsoltár 27.

„Ne Menj Tovább, Barátom, Kiálts Rám! S Fölkelek!” - Kultúrpart

A kiűzetésre és halálra ítélt embereket Fehérváron is a "gettógyűjtőházakba" zárták, majd 1944. június 6-án a város peremére, a vasútállomás melletti Szabó-téglagyárba hurcolták. A téglagyárban 1944. június 10-e és 13-a között semmilyen élelmezés nem volt, és már itt többen öngyilkosságot követtek el. Az itt összegyűjtött 2743 zsidó ember végső elszállítására június 14-én került sor. Az útra fejenként 2 kg kenyeret és 0, 25 kg margarint osztottak. A hitközségi feljegyzések 2866 személy kiszállítását rögzítették. „Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!” - Kultúrpart. Közülük 1850 székesfehérvári lakos volt. Az üldöztetések következtében a zsidó túlélők száma Fehérvár lakosságának töredékét, mindössze 0, 6 százalékát tette ki: 131-en vergődtek vissza a koncentrációs táborokból, 119-en pedig a munkaszolgálatból. Az idei évben – mivel a Pészach utolsó napja április 16-ára esett – a virág- és kőelhelyezésre a mai napon került sor. A néma főhajtás után dr. Cser-Palkovics András úgy fogalmazott, hogy minden időben fontos kötelezettségünk emlékezni.

Erőltetett menet Az Erőltetett menet kézirata Szerző Radnóti Miklós Megírásának időpontja 1944 Nyelv magyar Műfaj vers Az Erőltetett menet Radnóti Miklós költeménye, utolsó előtti verse. 1944. szeptember 15 -én írta a bori lágerben, amikor erőltetett menetben haladtak Győr felé. Bemutatja a hadifoglyok – köztük a zsidók – szenvedéseit és erőszakos haláluk körülményeit, illetve a reményt is. Keletkezés [ szerkesztés] A munkatábor foglyai állandóan a kétségbeesés és a remény végletei között hányódtak. Ez a lelkiállapot jelenik meg az Erőltetett menetben is ( 1944 szeptember 15. ). A vers 13-14 szótagos ún. " nibelungizált alexandrinokból " áll. Radnóti itt is egy sok évszázados, középkori sorfajt használ: Walther von der Vogelweide (kb. Radnóti Miklós: Erőltetett menet : hungarianliterature. 1170–1230) ugyanilyen formában írta Ó jaj, hogy eltűnt minden... kezdetű elégiáját (a verset Radnóti is lefordította). A jambikus lejtésű sor közepén kihagyással is hangsúlyozott, erőteljes sormetszet található. Maga a forma, a szünettel kettétört sorok tartalmi mondanivalót hordoznak: az el-elbukó, majd feltápászkodó foglyok menetét érzékeltetik.

July 8, 2024