Vis Maior Fogalma

az irányadó, amely szerint akkor mentesülhet a felelősség alól egy társaság, ha bizonyítja, hogy az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható vis maior - mint például a természeti csapás, vagy a járvány - okozta a szerződésszegést, és nem volt elvárható, hogy az ezáltal okozott kárt elhárítsa. Ebből következően nem lehet a felelősség alól mentesülni, ha a körülmény a szerződés megkötése időpontjában előre látható volt, és úgy vélik, hogy az idén megkötött szerződéseknél nehézséget jelenthet a vis maiorra hivatkozás, mivel januárban már számolni lehetett a koronavírus miatti szállítási problémákkal és egyéb fennakadásokkal. Ezért is célszerű a szerződésekben a vis maior helyzeteket és a szükséges eljárásokat minél konkrétabban szabályozni az ügyvédi iroda szakemberei szerint.

[Re:] Az Oroszok Kifutnak A Tárhelyekből - Prohardver! Hozzászólások

Természetesen egyik beszállító sem szeretne arra kényszerülni, hogy az általa nyújtott terméken túlmutató károkért - például a teljes beszállítói lánc késedelméért - kártérítést kelljen fizetnie. Ezért gyakori, hogy a beszállítók a szerződésekben a kártérítési felelősségüket meghatározott összegre korlátozzák. Ha ilyen kikötést a szerződés nem tartalmaz, azonban a koronavírus-járvány miatt a beszállító nem tud teljesíteni, a Ptk. fent említett rendelkezése alapján a beszállítónak lehetősége van bizonyítani, hogy a késedelmet, és az annak folytán felmerült kárt rajta kívül álló körülmény okozta. Ebben az esetben mentesülhet a felelősség alól. Előrelátható kár: az új Ptk. új felelősségi rendszerrel közelítene az üzleti valósághoz (1. rész). A szakértők szerint fontos leszögezni, hogy a mentesülésre csak akkor van lehetőség, ha: az említett körülmény a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható, következményei észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak, és az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, tehát ha a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.

Előrelátható Kár: Az Új Ptk. Új Felelősségi Rendszerrel Közelítene Az Üzleti Valósághoz (1. Rész)

Az elkövetkezendő bírói gyakorlat által tisztázandó további kérdés a társaság és a vezető tisztségviselő között a tevékenység ellátására létrejött megbízási szerződés megszegéséből eredő károk előreláthatóságának a megítélése lesz. A szerződésszegés ugyanis abból is állhat, hogy a vezető tisztségviselő egy később a társaság képviseletében egy harmadik személlyel megkötött szerződés teljesítése során súlyos mulasztást követ el és ebből következően a szerződéses partner az adott szerződésben szabályozott kötbért érvényesít a társasággal szemben. A vezető tisztségviselő vélhetően arra fog hivatkozni, hogy a megbízásának a létrejöttekor nem látta előre az általa később elkövetett mulasztás következményeit. [Re:] Az oroszok kifutnak a tárhelyekből - PROHARDVER! Hozzászólások. A társaság ezzel szemben arra fog hivatkozni, hogy a harmadik féllel kötött szerződés létrejöttekor már előrelátható volt a kár. Dr. Unger Balázs inkább az utóbbi álláspontot tartja ésszerűnek. További fontos szempont a Ptk. indokolása szerint, hogy a kártípust és a kár nagyságrendjét kell előrelátni, a kár elméleti lehetőségének előrelátása nem elegendő.

Index - Belföld - Épülnek A Lakások, Csak Nem Annak, Aki Fizetett Érte

Eközben az építkezések valójában nem állnak, csak kész lakásokat inkább a mai áron értékesítenék, az alacsonyabb áron kötött szerződésektől megszabadulva. "Semmi nem védi a vásárlót, ki vagyunk szolgáltatva" – mesélték B. -ék – kérésükre nevüket mellőzzük –, akik 2017-ben néztek ki egy lakást a ferencvárosi Vendel és Lenhossék utca sarkán épülő, 64 lakásos Amphora-házban. A lakás árának kétharmadát fizették ki, az előszerződésben leírt ütemezésnek megfelelően – végleges szerződés nincs, mivel azt csak az épület használatbavételi engedélyének megszerzése után kellett volna megkötniük a megállapodás szerint. Az ígéret szerint 2018 őszére kapták volna meg az ingatlant, ám az nem készült el. B. -ék nem aggódtak, a ház épült, pár hónap csúszás belefért, annyira, hogy még a szerződésben megállapított kötbért sem akarták mindenáron kihajtani az eladó ProReHist Kft. -ből, amelyet a beruházó Kalotherm Zrt. hozott létre a projektre. Ez megszokott eljárás, B. -ék a Kalotherm nevében és számos komoly projektjében bízva nem tartottak a beruházástól a késés ellenére sem.

A szolgáltatás tárgyában bekövetkező kár elhárítására, illetve orvoslására fordított összeg is ugyanilyen "tapadó kárnak" minősül. Ilyen lehet a hibás termék kijavítására fordított összeg, valamint a romlandó áru megfelelő elraktározásának a költsége is. Nem minősül tapadó kárnak, hanem úgynevezett következménykár ugyanakkor a más vagyontárgyban keletkezett kár még akkor is, ha ezt a szolgáltatás tárgyának hibája okozta – figyelmeztetett a Bán, S. Például, ha a hibás gép kárt okoz a gyárban, vagy egy másik gyártósorban, ennek a kijavítása már következménykár, és ebben az esetben már hivatkozni lehet az előreláthatósági klauzulára. A szándékos szerződésszegésből származó károk tekintetében sem alkalmazandó az előreláthatósági követelmény. Fontos hangsúlyozni, hogy a szerződésszegésnek kell szándékosnak lenni, és nem a károkozásnak. Amennyiben például bizonyításra kerül, hogy az egyik szerződő fél egy másik szerződéssel kapcsolatos vélt sérelmét akként kívánja megtorolni, hogy szántszándékkal visszatartja a szolgáltatását (például egy autóipari beszállító a gyártónak), akkor a gyártó összes ebből származó, akár harmadik felek, vevők, megrendelők felé fennálló kötbér-, vagy egyéb kártérítési kötelezettségéért is felelősséggel fog tartozni.

July 5, 2024