Mányoki Ádám Ii. Rákóczi Ferenc
Mányoki Ádám Önarcképe (1711) Született 1673 [1] [2] [3] [4] [5] Szokolya Elhunyt 1757. augusztus 6. (83-84 évesen) [6] [7] Drezda [8] Állampolgársága magyar Foglalkozása festőművész Tisztség udvari festő A Wikimédia Commons tartalmaz Mányoki Ádám témájú médiaállományokat. Mányoki Ádám ( Szokolya, 1673. – Drezda, 1757. augusztus 6. ) a barokk kimagasló magyar portréfestője. Élete [ szerkesztés] Mányoki János református lelkész fia. 12 éves kora körül a szülők Ádám fiukat Dölfer német tábornokra bízták, aki örökbe fogadta és magával vitte a Braunschweig–Lüneburgi Hercegségben fekvő Cellébe, Németországba. [9] Lüneburgban és Hamburgban tanult. Mányoki ádám rákóczi ferenc arcképe. Hannoverben Andreas Scheitz, míg Párizsban Nicolas de Largillière tanítványa volt. [10] Majd folytatott tanulmányokat Hollandiában is. 1703–1707 között udvari festő lett Berlinben. Itt főként Frigyes Vilmos trónörököstől kapott megrendeléseket. 1707-ben Rákócziné közvetítésével II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állt. A fejedelem általa festett két legismertebb portréja közül az egyikkel még idehaza, 1708-ban készült el, [11] a másik, amelyen az Aranygyapjas rend jelvénye is megfigyelhető, már a lengyelországi emigrációban készült.
Ii. Rákóczi Ferenc Felesége, Sarolta Amália, Hessen-Rheinfels-I Hercegnõ Képmása | Kogart
Rákóczi Ferencről alkotott képünket (lényegében mind a mai napig) Mányoki Ádám 1712-ben róla festett emblematikus portréja határozza meg. Ezt az arcot mindenki jól ismeri. Ha másért nem, akkor már csak azért is, mivel az elmúlt évtizedek során nem csupán postai levelezőlapok, vagy bélyegsorozatok készültek róla, de (már 1926-tól kezdve) több bankjegyünkön, így például a jelenleg is forgalomban lévő 500Ft-os bankjegyen is az ő képmása szerepel, s akkor még nem is beszéltünk a Rákóczi szalámiról, melynek a csomagolásán ugyancsak a vezérlő fejedelem Mányoki által megörökített alakját fedezhetjük fel.
A kultuszminiszter maga is halaszthatatlanul szükségesnek tartotta egy tudományos igényű, forráskutatásokon alapuló Mányoki-monográfia elkészítését. II. Rákóczi Ferenc felesége, Sarolta Amália, Hessen-Rheinfels-i hercegnõ képmása | KOGART. Klebelsberg Kunó a minisztérium részéről mindenesetre rögtön tízmillió koronát ajánlott fel erre a célra, melyet a Mányoki-kép adományozója, Jánoshalmi Nemes Marcell a maga részéről további 25 millió koronával egészített ki. A nemzeti közgyűjtemények felügyeletét akkoriban ellátó Országos Magyar Gyűjteményegyetem vezetősége hamarosan ki is írta a pályázatot a Mányoki-monográfia elkészítésére, melynek végül a festővel már korábban is foglalkozó ismert publicista és művészeti író, Lázár Béla lett a győztese. A mű végül 1933-ban jelent meg, melynek előszavában a szerző Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint mellett, külön is köszönetet mondott Jánoshalmi Nemes Marcellnek, akinek az önzetlen és nagyvonalú támogatása nélkül ez a hézagpótló monográfia nem születhetett volna meg. Herman Lipót – Nemes Marcell Mint ahogy idézett cikkében Petrovics Elek is hangsúlyozta, II.