Dél Afrikai Sivatag

A rövidebb Kelet-afrikai-árokrendszer keletről keretezi a Kelet-afrikai-magasföldet. A Rudolf-tónál kezdődik és a Malawi-tónál végződik. Tavai nagyrészt lefolyástalanok, néhol igen erősen sós (Nátron-tó) tavak. Az árokrendszer érdekessége a vulkáncsoportok és önálló szigethegyekként álló vulkáni kúpok. A legészakabbi, a ma is működő tűzhányó, a Teleki-vulkán, a Rudolf-tó partján. Dakar-rali: negyedszer is Nasszer al-Attijah a sivatag királya - SportFaktor. A legszebb az "Afrika tetejeként" emlegetett Kilimandzsáró-csoport (a Kibo-csúccsal 5895 m). Az "Óriáskráterek földjén" terül el a világ legnagyobb vulkáni kalderája, a Ngorongoro-kráter 22 km átmérőjű, s területe 250 km2. A Kelet-afrikai-magasföld 1300 m átlagmagasságú, felboltozott, hullámos dombvidék. A felföld legmélyebb részén terül el a Föld harmadik legnagyobb tava, a Viktória-tó (68800 km2). Hegységek, lépcsővidékek, árokrendszerek Alacsony-Afrika legmagasabb tája az Atlasz. Az Eurázsiai-hegységrendszer délnyugati, fiatal, gyűrt hegyvonulata, szerkezete és éghajlata alapján idegen test Afrika földjén. A 2200 km hosszú, 3-400 km széles hegyvonulat, szerkezetileg és domborzatilag két részre különül egy Nyugati- és egy Keleti-Atlasz-vidékre.

Dél-Afrika Nagyvadjai És Természeti Csodái

Miután végigment az iskolán, valószínűleg tudoda sivatagok földrajzi területekként 10 hüvelyk és évente még ennél is alacsonyabb esőzéseket kapnak. Afrikában, a világ második legnagyobb kontinensen, sok a sivatag által borított földterület található. Becslések szerint az afrikai földterület több mint 25% -át sivatag fedezi. Tekintettel arra, hogy a sivatagok kevés csapadékot számítanak, elvárható, hogy ezeken a területeken senki sem éljen. A szélsőséges éghajlati és veszélyes életkörülmények ellenére az afrikai sivatagok nem élnek élet nélkül. A kemény éghajlattal való sokéves adaptáció lehetővé tette a növényeknek és akár az állatoknak a túl nehéz körülmények közötti túlélését. Dél-Afrika nagyvadjai és természeti csodái. Ennek megfelelően nézzük meg a tíz legnagyobb afrikai sivatagot. 1. A Szahara-sivatag Ez talán a legnépszerűbb desszert aegész világ. Ez nem csak a legnagyobb afrikai sivatag, hanem a világ legnagyobb sivatagja is, amely 3, 3 millió négyzet mérföldet foglal el, és még mindig nagyobb. A kontinens több mint 25% -át lefedi és számos országot foglal magában, ideértve Csádot, Algériát, Szudánt, Nigert, Marokkót, Malit, Líbiát, Egyiptomot, Mauritániát és Tunéziát.

Dakar-Rali: Negyedszer Is Nasszer Al-Attijah A Sivatag Királya - Sportfaktor

Kelet-Afrika a magasföldek övezte árokrendszerek, híres vulkánok otthona. A 2, 5 millió km2 kiterjedésű Kelet-Afrika, a vetődéssel kialakított nagy tavak, magasföldek, árokrendszerek és vulkánok földje. A domborzati képét meghatározó törésrendszerek: a Közép-afrikai- és a Kelet-afrikai-árokrendszer, a Kelet-afrikai-magasföldet veszik közre, az árkokban tavak mélyülnek, míg az árkok mentén harmadidőszaki vulkánok emelkednek. A Kelet-afrikai-magasföld az Indiai-óceán partja felé egy lankás lejtővidékben megy át és csatlakozik a parti síkság övéhez. A Közép-afrikai-árok, az Albert-tótól mintegy 1500 km hosszan, 60-70 km szélességben mélyül a Tanganyika-tóig. Az árokrendszerben helyet foglaló tavak feneke különböző magassági szintekben és mélységben fekszik. A legmagasabban fekvő tó a Kivu-tó (1460 m), amelyet a Virunga-vulkáncsoport lávája gátolt el. A Közép-afrikai-árokrendszer legnagyobb és legmélyebb tava a Tanganyika-tó (1435 m), egyben Földünk második legmélyebb tava. Az Albert-tó és az Edward-tó között 5120 m-ével magasodik a legendás hírű, kristályos kőzetű Ruwenzori, a Hold-hegység, Afrika harmadik legmagasabb pontja.

A lepusztított felszínű küszöbök értékes ásványkincset: vasércet és bauxitot tartalmaznak. Az öböl zugában aktív törésrendszer és vulkáni zóna (Kamerun-vulkán 4070 m) húzódik, összeköttetésben állva az öbölben képződött vulkáni szigetekkel (Săo Tomé). Afrika legegységesebb tája a Kongó vízrendszere által uralt Kongó-medence. A 4 millió km2-es kiterjedésű medencét, meredeken leszakadó réteglépcsők, peremküszöbök veszik körül, amelyeket a folyók zuhataggal törnek át. A peremküszöbök értékes ásványkincseket - réz, ón, króm, nikkel, arany, urán, gyémánt - rejtenek. Közülük is a legértékesebb táj, a Katanga-fennsík, kristályos és üledékes kőzeteit áttörő érces telérei (réz, ólom, cink, mangán, ezüst, arany) miatt, ugyanakkor 1000-1500 m-es magasságával vízválasztó a Kongó és a Zambézi között. Kongó-medencét keleten a Közép-afrikai-árokrendszer vulkanikus (Virunga-csoport) és üledékes kőzetből álló peremhegyei képezik a választóvonalat. A Kongó-medence mélybe zökkent centrális részét, az egyenlítői éghajlat alatt növő mocsarakban gazdag, járhatatlan trópusi esőerdő uralja.

July 2, 2024