Aradi Vértanúk Emléknapja

Az aradi vértanúk emléknapja – Gróf Batthyány Lajos kivégzésének napja – nemzeti gyásznap Az Aradi vértanúk albumát Arad város közönsége és az Aradi Kölcsey-Egyesület megbízásából a Franklin Nyomda (később a Lampel R. – Wodianer F. és Fiai) jelentette meg 1890-ben. A reprezentatív album Arad kultuszáról tanúskodik: a kor jelentős szerzőinek (Palágyi Lajos, Marczali Henrik, Irányi Dániel) szövegeit neves képzőművészek (Magyar-Mannheimer Gusztáv, Benczúr Gyula, Jendrássik Jenő, Baranszky Emil László) több mint száz kisebb képe és rajza illusztrálja. Aradi vértanúk albuma. Szerk. Varga Ottó, Budapest, Arad sz. kir. város, 1890. Címlap. – Törzsgyűjtemény. Kossuth Lajos könyvtára. Jelzet: 2642 A dokumentum a tizenhárom aradi vértanú arcképes leírása mellett a vonatkozó esemény egyéb szereplőit mutatja be, valamint a szóban forgó helyeket, a szabadságharc hadi felszerelését, a vértanúk különböző múzeumokban tárolt ereklyéit, és az aradi vértanúk emlékszobrát, amely mellé irodalmi emlékként hozták létre az albumot.

  1. HAON - Koszorúzás az aradi vértanúk emléknapja alkalmából
  2. Az aradi vértanúkra emlékeztek a Vajdaságban
  3. Nemzeti gyásznap van
  4. Aradi Vértanúk emléknapja | Europeana

Haon - Koszorúzás Az Aradi Vértanúk Emléknapja Alkalmából

2022. március 21. 13:33 | Such Tamás A békéscsabai Munkácsy-negyed második köztéri szobrát leplezik le március 23-án (szerdán) 14 órakor, az Aradi vértanúk ligetében. Ezúttal Munkácsy Mihály Rőzsehordó nő című alkotása elevenedik meg 3D-s formában. Az elmúlt év novemberében Boros Péter Munkácsy életnagyságú szobrát avatták fel a Munkácsy Mihály Múzeum lépcsőjén. Szerdától pedig már a csabai születésű, ám a szeptember óta Szegeden tevékenykedő Prisztavok Tibor szobrászművész, művésztanár Rőzsehordó nő jét láthatják a kisligetben sétálók. (Tibort 36 éve ismerem; tegeződve beszélgettük. ) – Miben tér el a munkád ez eredetitől? – Eleve egy kétdimenziós kép háromdimenzióssá való átalakítása mindig valami absztrakciós folyamattal jár. De ez visszafele is igaz: egy portré megrajzolásánál épp a 3D-látványnak a 2D-re való fordítása történik. Hozzáteszem, a rajzolás inkább agyi tevékenység, mint kézügyesség. Azonfelül minden képzőművészeti tevékenységben van absztrakció; még akkor is, ha egy vers egy értelmes szöveggé áll össze, mert az is egy nyelvi attrakció.

Az Aradi Vértanúkra Emlékeztek A Vajdaságban

Az aradi vértanúk emléknapja miatt sokat utaznak ma a kormánypárti politikusok. Íme az Index rövid összeállítása a mai programról. Megtippeltük azt is, milyen jelentősége lehet a helyválasztásnak. Ki? Hol? Index-tipp: miért ott? Mit csinál?

Nemzeti Gyásznap Van

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján kedd reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök, Simicskó István honvédelmi miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, pártok, katonai és állami szervezetek képviselői, valamint a Honvédelmi Minisztérium "KatonaSuli" programjában részt vevő budapesti középiskolák és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola diákjai és kísérőik. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte el, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is. Az ünnepség végén a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodó hangjaira felolvasták a tizenhárom aradi vértanú - Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner (Lahner) György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly - nevét.

Aradi Vértanúk Emléknapja | Europeana

Vécsey, akit középszerű, de kötelességtudó embernek írnak le a korabeli krónikák / Fotó: Wikipédia Akit közvetlen közelről lőttek le A négy, golyó általi halálra ítélt vértanú előtt a kivégzés helyszínén 12 katona sorakozott fel és sortűzzel végeztek volna velük. Kiss Ernő emléktáblája / Fotó: Wikipedia Hárman meghaltak rögtön, Kiss Ernő, az örmény származású altábornagy azonban állva maradt, mert csak a vállán találta el egy golyó. A történet szerint ezután maga vezényelt újra tüzet a kivégzőosztagnak, de végül három katona közvetlenül odaállt elé és közelről lelőtték. Arad 13 aradi vértanú aradi vértanúk Magyarország 1848

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek. Forrás: MTI

1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. -illusztráció- (Fotó: Wikipédia) Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" foka határozta meg: elsőként a "főbűnösök", a csehországi Olmützben (Olomouc) Batthyány Lajos, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le. A tisztségéről 1848. október 2-án lemondó Batthyányt 1849 januárjában Pesten tartóztatták le. A szabadságharc bukása idején Olmützben raboskodó politikust 1849. augusztus 30-án a haditörvényszék koncepciós eljárásban, felsőbb utasításra, felségárulás miatt kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, de kegyelemre ajánlotta. A per még azt a bécsi utasítást is megsértette, hogy a vádlottak csak a magyar parlament 1848. október 3-i feloszlatása utáni forradalmi cselekményekért vonhatók felelősségre, ugyanis a vád alapját Batthyány korábbi cselekményei (többek között külföldi hatalmakkal való kapcsolatfelvétel, a horvátokkal és az osztrák kormánnyal történő megegyezés elmulasztása, uralkodói jóváhagyás nélküli honvédújoncozás és papírpénz-kibocsátás) alkották.