Ónodi Adél Műtét Előtt

(…) Éppen azon dolgozunk, hogy a Dear Future Me-vel fontos külföldi médiumokba is bekerüljünk. És nemcsak a transzneműségről van mondanivalóm, hanem a nők helyzetéről vagy a testi és lelki egészségről is. Hiszen nemcsak transznemű vagyok, hanem fiatal nő is, akinek határozott véleménye van a mai társadalomról. " "A múltkor egy előadás után kaptam egy e-mailt egy fickótól, aki azt írta, hogy nagy előítélettel ült be az előadásra, és most sem érti ezt az egészet, de ígéri, hogy gondolkodni fog rajta. Szerintem már ez is nagy dolog. De egy lány meg azért sírt közben, mert az előadás a magány szomorúságáról is beszél. A darab írásakor fontos volt, hogy az LMBTQ-embereken kívül is minél többen tudjanak hozzá kapcsolódni. Amikor például énekesnőként lépek fel, a dalokban egyáltalán nincs szó a transzneműségről, hanem a szerelem, a szeretet és a szeretetlenség témáiról" – tette hozá Ónodi Adél. A teljes interjú itt olvasható.

Ónodi Adél Műtét Előtt Villog A Nyitónyitás

Apukámmal nem tartjuk a kapcsolatot, de az anyukám, a nővérem, a hetvenéves nagymamám, a nagynéném mind mellettem álltak. A műtétekhez szükséges anyagi hátteret pedig anyukám új férje biztosította. Ez a családi háttér tényleg kivételes, mert nagyon sok fiatal transzot kitagadnak otthonról, emiatt többen szexmunkából finanszírozzák a műtéteiket. (…) Iszonyú nehéz ebben az állapotban mentálisan épnek maradni. Én a mai napig járok pszichológushoz, mert azóta is fontos, hogy egy szakember megerősítsen abban, hogy oké vagyok" – árulta el Ónodi Adél. Arról, milyen nővé szeretett volna válni, elmondta: "Az átalakulásom előtt az én ideálisnő-képem is olyan volt, amilyet a világ közvetített felém. Gyerekkoromban például szétszekáltam az anyámat és a nővéremet, hogy miért nincs beszárítva a hajuk, miért nincsenek kisminkelve, miért nem járnak szoknyában és magas sarkúban. A hormonkezelés után persze én is ezekkel kezdtem, de hamar rájöttem, hogy a magas sarkú nemcsak baromi kényelmetlen, de sokszor nagyon fals üzenete is van.

Ónodi Adél Műtét Előtt Dokumentumfilm

Ha megadom valakinek a számom egy randi miatt, akkor automatikusan megtalál vele a Facebookon, a randinak pedig nagyjából abban a pillanatban lőttek, amint szembesül azzal, ki vagyok. Magánéleti szempontból nagyon nem érte meg kiállni a nyilvánosság elé. Mazochista nem vagyok. Mit gondolsz, meg lehet valaha barátkozni ezzel az élethelyzettel? Nem tudom, a magánéletem egyáltalán nem működik, és ezt nagyon nehéz elfogadni 23 évesen. Többnyire csak távolról figyelnek az emberek, akik esetleg megállapítják azt, hogy szép vagyok, de nem mernek lépést tenni felém. Nem hogy nőnek, de embernek se néznek, egy semleges fura ufónak tartanak. A műtét óta önazonos vagyok, az, aki szeretnék lenni, ez mégsem olyan felemelő, mint hittem, hogy lesz. Mindent megtesz az élet, hogy ne legyen könnyű, de érzem, hogy eközben türelmet és elfogadást tanulok. A Dear Future Me stábja: előadó: Ónodi Adél író: Horváth Lili Olga társíró/ drámainstruktor: Háda Fruzsina zene: Preiszner Miklós / Bartha Márk jelmez: Szabados Luca fény és hangtechnika: Mosóczi Bálint produkciós vezető: Fátyol Hermina rendező: Göndör László Előadások: 2019. április 23 – Fészek Klub 2019. április 30 – Jurányi 2019. május 17 – Kávéházak Éjszakája 2019. május 28 – Fészek Klub 2019. június 8.

Fesztelen vagyok a színpadon. Izgalmas tanulási folyamatnak érzem kezdő színésznőként, hogy a saját sztorimat előadva képes legyek egyszerre átélőként és külső szemlélőként is nézni a történetet. Ha színpadra lépés előtt van is bennem egy kis izgulás, utána át tudok lényegülni a karaktereimmé, és ezt a folyamatot nagyon élvezem. Mi az előadás fő témája? A magány. Szerintem ez mindenkit érint a mai világban, engem is. Néha kimondottan jól tudom ezt kezelni, máskor meg dühöngök, irigykedek mások boldogságára és azt mondom, hogy elegem van a világból. A magány súlyos téma és az előadás módja is megrázó lesz, mivel a megtörtént eseményeken alapszik, melyek közt van olyan, amit ha akarnék, se tudnék finoman, könnyed kis harapnivalóként tálalni. A mai világban mindenki nehezen boldogul a párkapcsolatok és barátságok terén, az emberek elszigetelődnek és szeretik megbélyegezni egymást, nem könnyítik meg egymás dolgát az ismerkedésben. Egy transznemű ember esetében ez fokozottan igaz. Én például két ponton is érzem a megkülönböztetést, egyrészt nőként, másrészt pedig transzneműként.