Szemérmesebb Lesz Jövőre A Cég- És Az Ingatlan-Nyilvántartás - Üzletem
Válasz: Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a járási/kerületi hivatal által kiadott ügyirat számának a megjelölésével. Ki kaphat az ingatlan-nyilvántartási okiratokból iratmásolatot? Válasz: Aki az iratbetekintésre jogosult, az másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Korlátozottan nyilvános adatok esetén, azok csak a jogosult, a széljegyzett okirat szerinti jogosult illetőleg a kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhetőek meg. Fontosabb fogalmak Az ingatlan-nyilvántartás: településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának az 1997. Ház Alaprajz Lekérdezés – Motoojo. évi CXLI. törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is. Közhitelesség: az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg.
- Ház Alaprajz Lekérdezés – Motoojo
- Szemérmesebb lesz jövőre a cég- és az ingatlan-nyilvántartás - Üzletem
- Kormányablak - Feladatkörök - Ingatlan-nyilvántartási okiratokba történő betekintés iránti kérelem
Ház Alaprajz Lekérdezés – Motoojo
Szemérmesebb Lesz Jövőre A Cég- És Az Ingatlan-Nyilvántartás - Üzletem
Kormányablak - Feladatkörök - Ingatlan-Nyilvántartási Okiratokba Történő Betekintés Iránti Kérelem
Elég lesz-e pusztán formálisan megjelölni a célt, vagy az ingatlan-nyilvántartásból beszerzett iratmásolatok mostani gyakorlatával egyezően adott esetben igazolni kell a kapcsolódó jogos érdek fennállását? Mennyire fogják mindezt a hatóságok komolyan venni? Milyen határidők fognak az adatközlésre vonatkozni? "A fenti kérdéseket az eljárási törvényekhez kapcsolódó jogszabályok, különösen végrehajtási rendeletek és végső soron a hatóságok gyakorlata fogja teljeskörűen megválaszolni" – összegezett a szakember.
"Meglátásunk szerint az új szabályozás megfelelően egyensúlyoz az érdekek között, mivel a lakcím korlátlan rendelkezésre bocsátása bármely ismeretlen személy részére valóban kockázatokkal járhat és az érintett privát szférájába engedhet betekintést illetéktelenek számára" – mondta dr. Szabó Gergely. Fontos továbbá megjegyezni, hogy nem lesz tiltott a lakcím megismerése sem a jogi személyek nyilvántartása, sem az ingatlan-nyilvántartás tekintetében. Amennyiben az adatigénylő megjelöli a lekérdezés célját és azonosítja magát, akkor továbbra is hozzá lehet jutni az adatokhoz az új törvények alapján. Megalapozott adatigénylési cél lehet, a jogi személyek esetében, a vezető tisztségviselővel való közvetlen kapcsolatfelvétel szükségessége a hitelezők által, vagy ingatlanok esetében a tulajdonostárs felkutatása iránti igény. Természetesen emellett számos egyéb példa is szóba jöhet. Bár az új szabályozás elméleti síkon nem aggályos, sőt üdvözlendő, a kérdés az, hogy miként fog működni mindez a gyakorlatban.