Szent László Templom Veszprém

00 órakor). Szo: nyári időszámítástól - szept. végéig: 18. 30, okt. 1 - nyári időszámítás kezdetéig: 18. 00, V: 9. 00, 11. 00 és 18. 30 óra nyáron (télen 18. 00 óra) Szent László plébániahivatal Völgyhíd tér 4. T: 88/325-225 H-K-Sz: 7. 00 Cs-P-Szo: nyáron 19. 00, télen 18. 00 V: 7. 00, 8. 30, 10. 00 minden hó harmadik V: 11. 🕗 Nyitva tartás, Veszprém, Völgyhíd tér 6, érintkezés. 30 német nyelvű szentmise. Szent Mihály Bazilika Vár u. 27. T: 88/328-038 Cs, P, Szo: 19. 00 diákmise, 11. 30 nagymise, és 19. 00 órakor Reformátusok Jeruzsálemhegyi Református Egyházközség Dózsa György út 22. T: 88/425-871 Felnőtt bibliaóra csütörtök 17 óra Kék Kereszt kör péntek 18 óra Cserkészet szombat 16 óra Istentisztelet vasárnap: 10 óra és 18 óra Kálvin János parki Református Egyházközség Kálvin János park 1. T: 88/442-742 Web: Istentisztelet: vasárnap 9. 30 Gyermek istentisztelet: vasárnap 9. 30 Kerekítő foglalkozás: kedd 9 és 10 óra Felnőtt bibliaóra: kedd 17 óra Ifi bibliaóra: péntek 16 óra

  1. Szent lászló templom veszprém 2
  2. Szent lászló templom veszprém biblia
  3. Szent lászló templom veszprém 2017

Szent László Templom Veszprém 2

A Szent László-szobor alkotója Krasznai Lajos (1884–1965) volt. Ugyanekkor készítette a jobb oldalon álló Jézus Szíve-szobrot, és talán ekkor Szűz Mária, valamint a karzataljban Lisieux-i Szent Teréz márvány szobrát. (Krasznai sokat dolgozott a veszprémi püspökség számára, alkotásain az 1950-es 60-as években még a háború előtti formavilág jellemzőit látjuk. ) A szentély két szélső eredeti ablakáról nincs adatunk. A ma látható modern színes üvegeket a feliratukban is megnevezett 1954-es Szűz Mária-emlékévben készítették. Ezeken balra Szent Erzsébet, a köpenyében rózsákkal, jobbra Szent Margit kezében liliommal látható. 1956-ban elektromos zárlat tüzet okozott az épületben. A kormos falak felújítása során, 1959-ben festette szignója szerint "Károly Gy. Papi/Plébánia kereső. " az oldalfal ma látható nagyméretű jeleneteit a veszprémi kötődésű Árpád-házi szentek alakjával. A többi falfelületet, boltozatokat azóta egyszínű festéssel többször megújították, amely alatt minden bizonnyal ott rejtőznek még a századforduló ornamentális és figurális részletei; ahogy megvan még a hajó kelheimi burkolata és a tagozatok stukkóból képzett fejezetei, a karzatot tartó oszlopok márványt imitáló kiképzése.

1966-ban homlokzatfelújítás és a villamoshálózat-korszerűsítés történt. Ekkor fedezték fel a leselejtezett régi üvegablakot, amit akkor beállítottak a sekrestye – valamivel kisebb – ablaknyílásába. Átalakítások történtek a szentélyben is, ekkor leplezik el a Szent László-szobrot, és állítanak nagyméretű feszületet az oltárra, ahogyan azt a gyakran látjuk archív fényképeken. 2021 karácsonyára készült el a templom felújításának első szakasza, a szentély megújítása. Szent István római katolikus, ferences templom és kolostor , Veszprém. Az új kifestésen túl a leglátványosabb eleme a főoltár visszaalakítása, amelynek során a Szent László-szobor leemelésével, a befalazott középső ablak újranyitásával a Róth Miksa-féle Szent László-üvegablak visszakerült eredeti helyére. Forrás: Veszprémi Főegyházmegye Fotó: Veszprémi Főegyházmegye; Magyar Kurír

Szent László Templom Veszprém Biblia

Szimmetrikus ablaktengelyes, timpanonos or... Magyar Építőipari Múzeum - Veszprém A Magyar Építőipari Múzeum az építő- és építőanyagipar történeti emlékeit gyűjti közel két évtizede, hazánk min... Érseki Palota - Veszprém A várnegyed legszebb, legnagyobb, késő barokk épülete helyén már a középkorban is palotaegyüttes állt a királyné és... Gizella-kápolna - Veszprém Az Érseki Palota szomszédságában található a Gizella-kápolna, melyet a hagyomány szerint Boldog Gizella - Szent István, a... Szent Mihály Székesegyház - Veszprém A tér másik meghatározó épülete maga a Szent Mihály Székesegyház. Az e helyütt - feltehetően Géza fejedelem idejében... Gizella Királyné Múzeum - Veszprém Az 1770-es évek elején épült fel a Tejfalussy-ház, amelyben a Gizella Királyné Múzeum gyűjteménye látható. Olyan egyh... Viadukt - Veszprém A Szent István-völgyhíd 1938 óra íveli át a 200 méter széles völgyet.

Az üvegablakokon Szent Istvánt, Szent Margitot, Boldog Ilonát, Gizella királynét, Szent Józsefet és Szent Gellértet láthatjuk. A székesegyház Boldog Gizella királyné jobb alkarcsontját ereklyeként őrzi. A gótikus altemplom főtermében helyezték el Bánáss László és Beriszló Péter veszprémi püspökök sírkövét. Egy innen nyíló kis helyiségben Padányi Biró Márton püspök 1762 -ben készült barokk síremléke kapott helyet. Harangjai [ szerkesztés] A székesegyháznak öt harangja van. Egy az északi, négy a déli toronyban. Északi torony: Szentháromság -nagyharang: 3500 kg súlyú, 177 cm átmérőjű, H0 alaphangú. Szent lászló templom veszprém 2017. 1725-ben készült Franz Ulrich Scheichel harangöntőnél Bécsben. Magyarország nagyharangjai közül ez a legrégebbi, a székesegyház egyetlen eredeti harangja, a mérete miatt nem rekvirtálták el, ugyanis nem fért volna ki a toronyból. Ez a harang a legidősebb 20 mázsa feletti harangja az országnak. Déli torony: Szent István-harang: 969, 5 kg-os, 125 cm alsó átmérőjű, Disz1 hangú. 1937-ben Szlezák László, aranykoszorús mester öntötte, Budapesten.

Szent László Templom Veszprém 2017

Figyelem! Az általad letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot

A Pannonhalmi alapító oklevél ( 1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. Abban, hogy Veszprém a királynék városává vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította, vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá, bár erre nincs konkrét bizonyíték. I. Szent lászló templom veszprém biblia. István király nagyobbik legendája így ír erről: " Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház [ = itt: templom, gyülekezet] keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített. " A templomot Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezére védi; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése a veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is).