Kémiai Reakciók Csoportosítása, Debreceni Egyetem Pedagógia

Kémiai reakciók Download Report Transcript Kémiai reakciók Azokat a változásokat, amelyek során új anyag keletkezik /az anyag szerkezete és összetétele is megváltozik/ kémiai változásoknak /kémiai reakcióknak nevezzük. A kémiai reakciók többnyire együtt járnak fizikai változással is (például hőfejlődés, halmazállapot-változás, színváltozás). A kémiai reakciók jelölésére kémiai egyenletet használunk. Kémiai reakciók csoportosítása 1. Kémia: Kvalitatív kémiai analízis. A reakcióban részt vevő anyagok száma szerint: átalakulás (izomerizáció, A → B) bomlás (A → B + C) egyesülés (addíció, szintézis, A + B → C) helyettesítés (szubsztitúció, A + BC → AC + B) cserebomlás (kölcsönös szubsztitúció, AC + BD → AD + BC, elsősorban vizes közegben jellemző) 2. A reakció során lejátszódó folyamat kémiai jellege szerint: redoxi reakciók: oxidációsszám-változással járnak sav-bázis reakciók 3. A reakció termodinamikai jellege szerint: exoterm reakciók (-ΔH, energiafelszabadulással, hőfejlődéssel jár) endoterm reakciók (+ΔH, energiaelnyeléssel, hőmérséklet csökkenésével jár) 4.
  1. Általános kémia | Sulinet Tudásbázis
  2. Kémia: Kvalitatív kémiai analízis
  3. Debreceni egyetem pedagógia 1

ÁLtaláNos KéMia | Sulinet TudáSbáZis

Hőmérséklet: A reakciósebesség mindig nő a hőmérséklet emelésével. Magasabb hőmérsékleten ugyanis nagyobb a reagáló anyagok energiája, nagyobb hőmozgásuk sebessége, így többször ütköznek (több az összes ütközés) és a nagyobb átlagos energia miatt arányában is több az aktiválási energia értékét meghaladó energiájú ütközés. Katalizátorok: Olyan anyagok, amelyek a kémiai reakciók sebességét úgy növelik, hogy – bár a reakcióban természetesen részt vesznek – végül változatlan állapotban maradnak vissza. A katalizátorok olyan reakcióutat nyitnak meg, amelynek az aktiválási energiája kisebb, és így nőhet a hasznos ütközések aránya az összes ütközéshez képest. Általános kémia | Sulinet Tudásbázis. Az aktiválási energia csökkentésének mechanizmusa reakciótípusonként és katalizátoronként más és más. MEGFORDÍTHATÓ KÉMIAI REAKCIÓK A megfordítható kémiai reakciók esetén a kiindulási anyagokból képződő termékek visszaalakulnak a kiindulási anyagokká. Elvileg minden kémiai reakció megfordítható. A kiindulási anyagok összekeverésének pillanatában az átalakulás (odaalakulás, v 1) sebessége maximális, a visszaalakulásé (v 2) nulla, mivel még nulla a termékek koncentrációja.

Kémia: Kvalitatív Kémiai Analízis

A kiindulási anyagok koncentrációjának csökkentése és/vagy a termékek koncentrációjának növelése a visszaalakulás felé tolja el az egyensúlyt. A HŐMÉRSÉKLETVÁLTOZÁS HATÁSA: A Le Chatelier-elv alapján a hőmérséklet emelése az endoterm, a hőmérséklet csökkentése az exoterm irányba tolja el az egyensúlyt! A hőmérséklet változtatásakor megváltozik az egyensúlyi állandó, mivel a hőmérséklet nem egyforma mértékben változtatja meg az oda- és visszaalakulás reakciósebességét (azaz a reakciósebességi együtthatókat) megjegyezni, hogy a reakciókinetikánál leírt összefüggések itt is érvényesek, vagyis a hőmérséklet emelése minden reakciót gyorsít, csak az endoterm reakciók sebességét nagyobb mértékben! A hűtés ugyanígy minden reakciót lassít, csak az exoterm reakciókat kisebb mértékben! A NYOMÁSVÁLTOZÁS HATÁSA: A nyomás csak akkor befolyásolja az egyensúlyi állapotot, ha a folyamat – állandó nyomáson – térfogatváltozással jár. Ez gázok esetén az egyenletben szereplő sztöchiometriaiszám-változással (a molekulák számának változásával) arányos.

A nyomás növelése a Le Chatelier-elv értelmében (az "összehúzódás") a sztöchiometriaiszám-csökkenés irányába tolja el az egyensúlyt. (A nyomás növelésével a jeget megolvaszthatjuk, mivel a jég olvadása térfogatcsökkenéssel jár. ) KATALIZÁTOROK HATÁSA AZ EGYENSÚLYRA: A katalizátor mindkét irányban csökkenti az aktiválási energiát, ezért az egyensúly gyorsabban alakul ki, de az egyensúlyi koncentrációviszonyokat a katalizátorok nem befolyásolják. Az egyensúlyi állapot megzavarható. Ezt a Le Chatelier-elv alapján jellemezhetjük.

Ezt az igazolást a hallgatóknak a Tanárképzési Központban kell leadniuk. Debreceni egyetem pedagógia egyetem. A járványhelyzetre való tekintettel az igazolások leadása a kurzusfelvételt követően az E-learning rendszerben történik. Közösségi pedagógiai gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás Amennyiben a hallgató több részletben kívánja elvégezni a közösségi pedagógiai gyakorlatát, akkor a teljesítésről szóló igazolásra az alábbi szabályok vonatkoznak: Ha a hallgató ugyanazon intézményben, de több különböző részletben (időpontban) kívánja teljesíteni gyakorlatát, akkor elegendő a gyakorlat befejezését követően egy teljesítési igazolást benyújtania. Ha a hallgató kettő vagy több különböző intézményben kívánja teljesíteni a kötelező 30 órás gyakorlatot, akkor minden egyes intézmény által kitöltött teljesítésről szóló igazolást be kell nyújtania. Ha a hallgató a Debreceni Egyetem bármely karának vagy gyakorló iskolájának szervezésében történő tanórán kívüli, szabadidős tevékenységében teljesíti közösségi pedagógiai gyakorlatát, akkor ebben az esetben is teljesítési igazolásra leadására van szükségünk.

Debreceni Egyetem Pedagógia 1

Projektmunka A továbbképzés tartalmi és formai követményei: A továbbképzés végére tudja az egészség fogalmát, tartalmi elemeit és holisztikus szemléletét. Ismerje az egészség fejleszthető, fejlesztendő területeit, annak felső tagozatos tanulókra vonatkoztatott korosztályos jellemzőit és módszertani aspektusait. Ismerje az egészségnevelés színtereit és módszereit, ezek általános iskolai specifikumait. Képes legyen az elsajátított ismeretek birtokában a felső tagozatos gyerekek körében egészségfejlesztési tevékenységet végezni. Ismerje a prevenció fogalmát és szerepét az egészségfejlesztésben. Ismerje és értelmezni tudja a sport és a testmozgás szerepének preventív szerepét, hatását az emberi motóriumra, a kognitív funkciókra és a testi-lelki egészségre. Képes legyen preventív foglalkozási tervek készítésére és megvalósítására az általános iskola felső tagozatára vonatkoztatva. 100 éves a debreceni pedagógia | Debreceni Egyetem. Ismerje az egészségkárosító szerek fogalmát, típusait, hatásait, a szenvedély-betegségeket és annak prevenciós eszköz és módszertárát a 10-14 éves korosztály esetében.

Pécs. Szabolcs Éva (1999): Tartalomelemzés a gyermekkortörténet kutatásában. Gyermekkép Magyarországon, 1869-1890. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 3. Célok, értékek és normák a neveléstani rendszerekben Brezinka, Wolfgang (1981): Grundbegriffe der Erziehungswissenschaft. UTB, Reinhaedt, 4. Auflage. Mester és tanítvány tematikus száma. 2004. január, 1. szám, PPKE, BTK, Piliscsaba Oelkers, Jürgen (1998): Nevelésetika - Vince Kiadó, Bp. Debreceni Egyetem | Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet. Mihály Ottó (1999): Az emberi minőség esélyei. Szerk: Hotváth Attila-Trencsényi László. Okker-Iskolafejlesztési Alapítvány. Bp. 483 p. Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 4. Nevelésfilozófiák, iskolaelméletek, iskolamodellek Dietrich, Jürgen/Tenorth, Heinz-Elmar (2003): A modern iskola kialakulása és működése. - Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Giesecke, Hermann (1986): Ende der Erziehung, Klett-Cotta Verlag Mikonya György (2009): Rend a rendetlenségben, vagy a szabadság útvesztői - anarchisták és nevelés. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. Zrinszky László (2000): Iskolaelméletek és a mai iskolák.
August 28, 2024