Tökmag Sütése Házilag Pálinkával - Az Idő Sodrában

Az Idő Sodrásában

Itt található a mindhalálig bujdosó íródeák és Kiss Manyi színésznő emlékszobája is. A Szentkereszty-kúria A következő tabló A béke háza címet viseli. Gyönyörű, reneszánsz loggia húzódik végig a kastély majdnem teljes hosszában. A keresdi várkastély felújítása küszöbön áll. Keresd volt Erdély egyik legnevesebb főnemesi famíliája, a Bethlenek ősi központja. Keresdet soha nem vették be támadó seregek. Az idő sodrásában. Egészen 1949-ig, amikor a család ingóságaiból, könyvtárából máglyát nem gyújtottak a falusiak és a zabráló elvtársak. A szétrabolt és lerombolt épületet gróf Bethlen Anikó harcolta vissza – ágyhoz kötve, marosvásárhelyi otthonából irányítva a visszaigényléseket. Fényét vesztett "arany palotájával" és fantasztikus tornyával a kastély nemrégiben Böjte Csaba ferences szerzeteshez került ötven évre. Így lesz belőle Béke Háza, amely a képzésből kiesett diákoknak nyújt majd menedéket. A keresdi várkastély lodzsája Meseszép kastély volt egykoron a Lázárokat szolgáló egyik legősibb székely, gyergyói tündérpalota.

Az Idő Sodrában

Bartos Erika, aki a Bogyó és Babóca sorozatával vált ismertté és kedveltté, most a felnőtteket lepi meg egy mesés Budapest-könyvvel. Az a szeretet, ami ismert karitatív tevékenységében is megnyilvánul, most épített környezetünk felmutatásában érhető tetten. Dr. Meggyesi Tamás DSc. professzor emeritus, Ybl- és Széchenyi-díjas építészmérnök, az MTA doktora, a BME Építészmérnöki kar, Urbanisztika tanszék tanára H. Gyürky Katalin - Az ​egykori budai domonkos kolostor Kuthy Sándor - A ​pesti egyetemi templom Radnai Lóránt - Tabán Vajda Sándor - Budapest ​tegnap Pest ​szülötte, polgára vagyok, Szerettem a kávéházakat, az igazi költőket és a műköltőket, a hírlapírókat, az álhírlapírókat, a regényhősöket és azokat, akik sohasem lettek regényhősök, Pest csodabogarait, fantasztáit, holdkórosait. Csodálatos akváriumban éltek. Az ido sodrasaban. Nem mellékalakjai, hanem ennek az igéző városnak lakói, polgárai voltak, akik benépesítették, és annyira ragaszkodtak hozzá, hogy itt haltak meg. Szeretem a várost, a Nagykörutat, a Köröndöt, a Vörösmarty teret, a Várban a kandelábereket, a taxisofőröket, akiket pilótáknak, az ívlámpalángokat, amit ma fényeknek neveznek.

Egri Viktor: Az Idő Sodrában (Madách Könyv- És Lapkiadó N. V., 1975) - Antikvarium.Hu

A történeti gyűjtemény megalapozása 97 II. A kortárs gyűjtemény megalapozása (világkiállítások anyagéból) 1873-1889 101 III. Kortárs magyar cégek munkáiból a millenniumig 105 IV. század első évtizedéig... 108 V. század első évtizedéig 114 VI. Ráth György (t 1905) és gyűjteménye 119 VII. Radisics Jenő, a múzeum szecessziós gyűjteményének megteremtője (1895-1908) 123 VIII. Értékes tárgyak felbukkanása (1911-1917) 133 IX. Műbarátok, donátorok (1917-1939) 138 a Magyar Nemzeti Múzeum egyik táraként (1934-1948) 144 XI. Cri Amer: Az idő sodrában. Az Iparművészeti Múzeum szervezeti önállósága 1948-tól 149 XII. Monumentális kollekciók elhelyezése 1948-1961 153 XIII. Jeles régi tárgyak, nagyobb gyűjteményegységek szerzeményezése az 1960-as évektől 156 XIV. Félévszázad modem és kortárs szerzeményei 161 Magyar művészek életművéből 162 Maróti Géza hagyatéka az Iparművészeti Múzeumban 162 Kozma Lajos hagyatéka az Iparművészeti Múzeumban 163 Kaesz Gyula-Lukáts Kató hagyatéka az Iparművészeti Múzeumban 164 Jaschik Álmos hagyatéka az Iparművészeti Múzeumban 165 Kortársaink 166 Irodalom 168 Az Iparművészeti Múzeum Gyűjtők és kincsek című kiállításán szereplő tárgya jegyzéke 175 1.

Az ​Idő Sodrában (Könyv) - | Rukkola.Hu

A transzszilván szellem jelképe a két világháború között mindenképpen a marosvécsi vár volt. Az impériumváltás sokkjából itt alakult meg az Erdélyi Helikon, hat évvel Trianon után. Az amerikai száműzetésből hazatért Kemény János és felesége először 1926 nyarán kürtölték össze az erdélyi magyar írókat, hogy egészen 1944-ig Marosvécs várkastélyában szervezzék meg az Erdélyi Helikon találkozóit. Így lett ez a kastély, Kemény János fejedelem sok viszontagságot megélt vára, jelképpé a két világháború között. Az idő sodrában 12 rész. A kiállításon a falon látható színes tabló címeként ez szerepel: Bolondvár. Nem véletlenül, hiszen a kastély épületében 2012-ben még "köntösben, csíkos pizsamában, papucsban ődöngtek a háborodottak a folyosókon, az udvaron és az őstölgyes ligetben. Azokon a helyeken, ahol hajdan Erdély legnagyobb írói csevegtek, vitatkoztak és próbálták megmenteni, ami a kisebbségi magyar műveltségből menthető. A bolondok aztán elmentek, és a Kemény-család visszakapta, mert visszaperelte jussát. A kastély ma tárt karokkal várja a látogatókat" – olvashatjuk a feliratok között.

Cri Amer: Az Idő Sodrában

Azt próbáljuk szemléltetni, hogyan lett néhány házból, egy-két utcából az első városrész, majd pár év alatt már egy nyüzsgő, lüktető város tele zöld övezetekkel, neonfényes üzletekkel. Az 1950 tavaszán ideérkező maroknyi építőből hogyan lettek az év végére több, mint 7 ezren, a következő évben 20, 1952-ben pedig már mintegy 25 ezren. Az előbb említett számok persze csak az itt dolgozókat jelenti, a letelepedők, az igazi sztálinvárosiak létszáma ennél kevesebb. Az ún. első, a D1-es városrész (Építők útja, Szórád Márton út, Vasmű út, Kossuth Lajos utca által határolt rész) után megindult a Dunasor, azután a Technikum városrész építése is, de Sztálin halálát követően változás következett be. Az eddig egekig magasztalt építkezést szinte teljesen leállították. A korábbi több száz milliós beruházások összege minimálisra csökkent. A város léte, további sorsa a "levegőben lógott". Eltűntek a hangos éljenzések, a buzdító szólamok, Sztálinváros csendben, háttérbe szorítva élte mindennapjait. Ilyen volt az élet a korábbi mintavárosban egészen 1957-ig.

Számtalan fotó és egyedi térkép, érdekességek, különlegességek, fogalomtár és Ki kicsoda? teszi a kötetet még színesebbé és izgalmasabbá. Ungváry Krisztián - Tabajdi Gábor - Budapest ​a diktatúrák árnyékában Ungváry ​Krisztián és Tabajdi Gábor rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb történelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerzőpáros olyan fővárosi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták előtt, a városlakók számára pedig a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsköztársaság és az azt követő fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüldözés, a világháborús főváros, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott történeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes történelmi eseményekhez köthető szobrok és műemlékek kapcsán a szerzők múlt és jelen emlékezetpolitikai törekvéseit is áttekintik.