Csak Ülök És Mesélek Vitray – Magyar Telekom Vezetek E

A kezdetekről, a lehetőségekről, amelynek végén ott áll egy ember, aki (új) nevet szerez magának, s egy ország emlegeti őt így: "A Vitray". 2004-ben a Magyar Televízió örökös tagjává választották. Vitray Tamás a Mensa HungarIQa tagja. 2012. június 1-én a XIII. kerület díszpolgára lett. Emlékezetes, nagysikerű televízió műsorai: 12 szék (1967), Fekete-fehér, igen-nem (1972), Ötszemközt (1973-74), Csak ülök és mesélek (1975-78, majd 1983-1984), Telefere (1985-89), Apád, anyád idejöjjön (1990-91), Töltsön velem egy órát, (korábban "egy estét" 1993-94), Az én olimpiáim (2000). Több sporttárgyú könyv, illetve riportkötet szerzője: Mexikói mozaik (1969), Amerikai mozaik (1972), Hivatásos sportrajongó (1981), Csak ülök és kérdezek (1990), Morzsabál (2003), Kiképzés (2008). Vetélkedőit, beszélgetős műsorait mindig az igényesség, alaposság és empátia jellemezte. Számos kitüntetés birtokosa: kiváló művész (1987), Pulitzer-életműdíj (1995), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1996), Aranytoll (2000), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2002), Prima Primissima-díj (2003).

Csak Ülök És Mesélek Vitry Les

Kivéve azt az esetet, ha a Vitray mondja. Ha egyszer valamelyik rendszer szobrot akarna állítani a "profi újságírónak" Magyarországon (egyik sem fog akarni soha), annak egyes-egyedül Vitray Tamás lehetne a modellje. Ezért is volt olyan felejthetetlen, amikor 1988-ban, Szöulban még ő is elveszítette a hidegvérét és hirtelen szinte ordítani kezdett: "gyere Egérke, gyere kicsi lány", aztán pár másodperccel később azt, hogy "Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok". Az 1970-es nagy filmszatíra, a Gyula vitéz télen-nyáron forgatásakor, 46 évvel ezelőtt, már akkora sztár, hogy önmagát alakíthatja a vásznon. Ugyanilyen "cameo"-szerepekben feltűnik még mellette a korszak számos más fontos figurája: kollégája, Takács Marika, az első magyar tévébemondó, de olyan értelmiségi celebritások is, mint Zelk Zoltán, Abody Béla és a később máig felderítetlen módon meghalt tudós-műfordító, Elbert János. Aztán a '70-es évek közepétől jön a Csak ülök és mesélek, utána a Telefere, ezekben a műsorokban a tévés portréinterjú azóta sem megközelíthető mesterévé válik.

Csak Ülök És Mesélek Vitry Sur Seine

Zárókép Bár az est nem nyúlt éjszakába, hiszen Vitraynak sietnie kellett fogadott lánya, Fonyó Barbara operaszereplését megnézni, sokat tanulhattak belőle a jelenlévők. Nem is az eddig nem hallott, jópofa történetekből, hanem abból a példás, úttörő munkából, amit Vitray Tamás és társai végeztek a televíziózás hajnalán, igencsak szerény technikai feltételek mellett. Ezek alapján megkockáztathatjuk, hogy talán nem a hipermodern infrastruktúra az, amitől jobb, szebb és hitelesebb lesz egy tévéműsor, hanem az a készítői hozzáállás, azok az emberi értékek, amelyek sajnos ma már csak nyomokban lelhetőek fel.

Az ok, hogy különbözött az akkori igazgatóval, s végül addig védte a szerinte meglévő saját igazát, hogy tudta, nem lehet maradása. Gyurcsány mesélt arról is, hogy későbbi iskolájában egy osztály előtt vitázott az osztályfőnökével, aki végül benyögte: "belőled sosem lesz rendes ember, Feri". Gyurcsány előadásában a válasza így hangzott: "maga azonban már most sem rendes ember, nekem legalább van rá esélyem, hogy mégis az legyek". Megúszta egy rovóval az ellenőrzőjében... A DK arculatépítésébe és debreceni bázisának növelésébe jól beleillő Gyurcsány-fellépés ezután arról szólt, hogy saját politikusi felelősségükről beszélt a párt első embere. Arról, hogy a mai politikusok nagy része csak abban gondolkodik, hogy mi lesz a választásokon, s nem képes távlatokban, ciklusokon átívelő hosszabb időszakokat átfogóan nézni. A fiatalok felelősségét szintén kiemelve Gyurcsány napi mondata így hangzott: "olykor agresszív nyomást kell gyakorolni, nem lehet albérletbe adni a világ dolgait csak a politikusoknak".

(Az engagement rate vizsgálata azért is kulcsfontosságú, mert a nagyvállalati felsővezetőket jellemzően sokan követik – köszönhetően az adott cégnél dolgozó kollégák nagyobb számának –, tehát a követőszámok összehasonlítása önmagában nem adna reális képet. Ugyanakkor valakinek minél több követője van, annál nehezebb a követőszámmal arányosan magas engagement rate-et elérnie. ) Ha ez a mutató 0-5% között van, akkor az adott vezető kevésbé aktív a LinkedInen, és többnyire csupán tartalmat fogyaszt az oldalon. Engagement alapján a mezőnyt Rékasi Tibor, a Telekom CEO-ja vezeti 137%-kal. Összességében a legjobb 5 arányt elérő vezető közül hárman a kommunikációs területen dolgoznak, ez önmagában is jól jelzi, hogy a LinkedIn mostanra már nem csupán a toborzás eszköze, hanem sokkal inkább az üzleti kommunikáció platformja lett. A TOP5 engagement aránnyal rendelkező vezető a LinkedInen: Rékasi Tibor, Magyar Telekom Távközlési Nyrt. : 137% Vogronics Krisztina, Phoenix Pharma Zrt. : 59% Bodó Teodóra, Bosch Csoport Zrt.

Magyar Telekom Vezetek Online

Ez azért nagyon fontos, mert váratlan helyzetekben esetében - mint például a pandémia - pontosan láttuk, hogy az új feladatok vállalása milyen erőforrást követel és mely projektek háttérbe szorulását jelenti. Képesek voltunk rövid idő alatt mérlegelni a prioritásokat, ezek mentén újratervezni és a valós problémára reagáló terméket gyorsan létrehozni. " – mondta Kelemen Márton, a Magyar Telekom adattechnológiáért felelős vezetője. A szakmai eseményt az átalakuló vállalatok kezdeti tapasztalatait tágabb kontextusba tevő, jövőbe mutató kerekasztal zárta, Csaba Zoltán (TAL Consulting, enterprise agile coach) moderálásával. Friedl Zsuzsanna, (Chief People Officer, Magyar Telekom), Dr. Zolnay Judit (vezérigazgató, Metlife), Balogh Péter (vezérigazgató, Baconsult) és Kovach Anton (alapító, Shiwaforce) olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy hogyan fognak működni a jövő nagyvállalatai és milyen további lépései vannak az agilissá válásnak. A résztvevők kiemelték, hogy az agilis működés felerősíti a tulajdonosi szemléletet a nagyvállalatoknál is, és a gyorsan hadrendbe állítható, projekt-alapon szerveződő virtuális csapatok menedzselése újrafogalmazhatja mindazt, amit eddig a munkahelyi lojalitásról, munkavállalói élményről gondoltunk.

Magyar Telekom Vezetek Youtube

), Solti Andrea (Shell Hungary Zrt. ) és Varga Balázs (Eaton Enterprises Kft. ) nevére módosul a lista. A HR-vezetők listáján: • A követőszám alapú TOP3: Kósa Barbara (Harman Becker Kft. ), Simon Csilla (Magyar Posta Zrt. ) és Osváth-Bori Mercédesz (Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. ) • Az interakciók és a követőszámok arányát, az engagement rate-et is figyelembe véve: Friedl Zsuzsanna (Magyar Telekom Távközlési Nyrt. ), Fluck Benedek (MVM Zrt. ) és Gazdag András (Schaeffler Savaria Kft. ) a sorrend. A kommunikációs és marketing vezetők között: • A legtöbb követője Bánhegyi Zsófiának (Szerencsejáték Zrt. ), Szabó Bélának (Magyar Telekom Távközlési Nyrt. ) és Kutas Istvánnak (Magyar Telekom Távközlési Nyrt. ) van. • Az interakciók és a követőszámok arányát, az engagement rate-et is figyelembe véve Vogronics Krisztina (Phoenix Pharma Zrt. ), Bodó Teodóra (Bosch Csoport) és Hevesi Nóra (Tesco-Global Zrt. ) profilja a legaktívabb. Linkedin profil Fotó / AFP A 200 felsővezető LinkedIn profiljának elemzése során az Uniomedia munkatársai mindössze 39 olyan vezetőt találtak, akinek 1.

Magyar Telekom Vezetek Teljes

A Telekom kezdeményezésére létrejött Agile Enterprise Summit- on a vezetők, szakemberek és munkavállalók megélését, agilis transzformációs tapasztalatait is megismerhették a résztvevők. A vezetői kerekasztalban Rékasi Tibor (vezérigazgató, Magyar Telekom), Csányi Péter (vezérigazgató-helyettes, OTP), Csiszár Zoltán (cégvezető, Lufthansa Systems) és Holló Bence (vezérigazgató, NN) tárta fel azt, hogy miért döntöttek a működésváltás mellett. A cégvezetők szerint fontos lépés volt, és egyben hatalmas kísérlet is az agilis keretrendszer bevezetése, mely folyamat máig tart, de már látszanak az eredmények. Rékasi Tibor szerint a transzformációt egyrészt a piacon jelentkező folyamatos változások, az ügyféligények jobb és hatékonyabb kiszolgálása, valamint szervezeti működés gyorsítására, hatékonyság növelésére irányuló törekvések indokolták. Fontos értéknek tartja az új működésben a felhatalmazó vezetést, azaz, a döntések operatívan ott születnek, ahol a legtöbb információ rendelkezésre áll. Így a korábbi hierarchikus szervezeti modellt lebontva gyorsabban, hatékonyabban tudnak immár reagálni az ügyféligényekre és a piaci változásokra, új kihívásokra.

Ugyanakkor elhangzott, hogy a szívüket is meg kell nyerni, nemcsak az agyukat, mert akkor lehet igazi sikereket elérni az agilitással, ha az emberek érzik is, nem csak értik, hogy mi miért történik. 4. Fel kell készülni az abban rejlő nehézségre is, hogy az átalakulás közben a régi és az új rendszert egyszerre kell működtetni, és ez nem lesz egyszerű; illetve hogy mivel eltérő készségesek szükségesek az agilitásban (vagy akár az agilis átalakulás közben és után), így személyi váltásokra is szükség lehet. 5. Az agilitás ne a cél legyen, hanem egy eszköz. A cél lehet az ellenállóság növelése; az, hogy sokkal ügyfélközpontúbb, rugalmasabb döntéseket tudjunk meghozni jóval hamarabb, és a hibákat is előbb tudjuk észrevenni. Legjobb, ha nem túl kicsiben, de nem is túl nagyban indítjuk el az átalakulást, és nem kell mindenáron minden területre átvinni az agilis működést. A holisztikus értelemben vett agile frameworkbe belefér, hogy nem mindent agilizálunk. Nincs egyetlen jó minta, hiszen, noha ez egy nagyon strukturált framework, ugyanakkor rengeteg rugalmasságot ad arra, hogy magunkhoz idomítsuk.

August 30, 2024