Kémiai Nobel Díj 2021 2
Az ide Nobel-díj nyertesei azonban egymástól függetlenül 2000-ben létrehoztak egy harmadik fajta katalizátort is, az úgynevezett aszimmetrikus organokatalízis, ami kicsi szerves molekulákon épül. SOEREN STACHE / DPA / AFP Benjamin List Benjamin List és David MacMillan munkáját egy magyar kutató, Hajós Zoltán alapozta meg, aki az elsők között kísérletezett szerves katalizátorokkal. "A katalízis ezen koncepciója annyira egyszerű és zseniális, hogy felmerül a kérdés, miért nem gondoltunk rá előbb" – mondta Johan Åqvist, a Kémiai Nobel-bizottság elnöke. A szerves katalizátorok stabil szénatomrendszerrel rendelkeznek, amelyekhez aktívabb kémiai csoportok kapcsolódhatnak. Ezek gyakran tartalmaznak olyan általános elemeket, mint az oxigén, nitrogén, kén vagy foszfor. Ez azt jelenti, hogy ezek a katalizátorok nem szennyezik a környezetet, és olcsón legyárthatók. DENISE APPLEWHITE / PRINCETON UNIVERSITY / AFP 2012-es fotó David MacMillanről A szerves katalizátorok használatának gyors elterjedése elsősorban annak köszönhető, hogy képesek aszimmetrikus katalízist generálni.
Kémiai Nobel Díj 2021 Season
Organikus építészet a molekulák világában: Organokatalízis Az idei kémiai Nobel-díjat Benjamin List és David William Cross MacMillan kapták az aszimmetrikus organokatalízis területén elért eredményeikért. Munkásságuk döntő mértékben járult hozzá egy új kutatási ág kialakulásához, s ezáltal a katalízisnek az a része lett körülhatárolva, mely a kis molekulatömegű szerves molekulák katalizátorként való használatát tárgyalja és ezek sajátságait kutatja. Egy új tudományterület megjelenésével kapcsolatosan természetesen számos kérdés vetődik fel. Miért okozott paradigmaváltást az organokatalízis? Milyen előzmények voltak e területen, milyen egyéb tényezők járultak hozzá a terület kibontakozásához? Miért fontos koncepció az organokatalízis a szerves kémiában, s egyáltalán pontosan mire használható? Az előadás ezen kérdésekre próbál választ adni, illetve betekintést ad a terület meghatározó eredményeire és jövőbeni kihívásaira. Az előadó Soós Tibor az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet Organokatalízis Kutatócsoportjának a vezetője Kísérleti rész Katalízis A kísérletező Zagyi Péter, a Németh László Gimnázium számos díjjal kitüntetett tanára A látványos bemutatókkal, kísérletekkel, kvízjátékokkal és más meglepetésekkel színesített előadásokat élőben közvetíti a Galileo Webcast tudományos portál, és utólag is megtekinthetők a sorozat Facebook-oldalán.
Ezt aszimmetrikus organokatalízisnek nevezik, és kis szerves molekulákra épül. "Ez a katalíziskoncepció olyan egyszerű, amennyire zseniális, és tény, hogy sokan azon tűnődtek, miért nem gondoltunk rá korábban" – mondta a díjazottak szerdai bejelentésén Johan Åqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke. A szerves katalizátorok stabil szénatomrendszerrel rendelkeznek, amelyekhez aktívabb kémiai csoportok kapcsolódhatnak. Ezek gyakran tartalmaznak olyan általános elemeket, mint az oxigén, nitrogén, kén vagy foszfor. Így aztán környezetbarátnak mondhatók és olcsón előállíthatók. A szerves katalizátorok használatának gyors elterjedése elsősorban annak köszönhető, hogy képesek aszimmetrikus katalízist hajtani. Amikor molekulákat építenek, gyakran előfordulnak olyan helyzetek, amikor két különböző molekula képződhet, amelyek – akárcsak a kezeink – egymás tükörképei. A vegyészek gyakran csak egyet akarnak ezek közül, különösen gyógyszerek gyártásakor. Az organokatalízis elképesztő sebességgel fejlődött 2000 óta.