Pannónia Dicsérete Janus Pannonius
Nyelve latin, mivel az írásbeliség nyelve akkoriban a latin volt, és a nyugatiak által barbárnak tartott magyar hazát csak latin nyelvű költészettel lehetett híressé tenni. Kifejezőeszközök: megszemélyesítés, költői felkiáltás, párhuzam, időszembesítés A cím témajelölő, és némileg félrevezető lehet. Ellentét fedezhető fel a cím és a vers tartalma között, mivel a cím azt sugallja, hogy a költő Pannóniát fogja dicsérni (Pannónia=Magyarország, latin eredetű szó, a római hódoltság idején ezt a nevet kapta a terület). Erre számít tehát az olvasó. Ezzel szemben kiderül, hogy Janus Pannonius önmagát dicséri a versben: saját érdemeit, értékeit fogalmazza meg. Hazájára csak az ő hírnevének visszfénye vetül. Irodalom: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete. Hazája csak azért híres, mert ő is híres. A Pannónia dicsérete rövid terjedelmű, 4 soros vers. Időmértékes verselésű, 2 disztichonból áll (a disztichon 1 hexameter és 1 pentameter sor kapcsolata). 2 szerkezeti egységre bontható fel: Az 1. egység (1-2. sor) témája Itália és Magyarország párhuzamba állítása (Itália a mai Olaszország területe, mely akkor még nem volt egységes, hanem különálló városállamok alkották).
- Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Laus Pannoniae Magyar nyelven)
- Irodalom: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete
- Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (elemzés) – Jegyzetek
- Janus Pannonius: Pannónia dicsérete
Magyarul Bábelben - Irodalmi Antológia :: Janus Pannonius: Pannónia Dicsérete (Laus Pannoniae Magyar Nyelven)
Janus Pannonius - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Janus Pannonius Pannónia dicsérete című versének elemzése Janus Pannonius: Pannónia dicsérete verselemzés kéne! Minél hamarabb! Miben... MAGYAR NEMZETISMERET Janus pannonius pannónia discrete elemzés Élmény: Hát ez nekem kissé száraz volt, egy gondolat volt benne, az se túl mély, formailag pedig nem volt annyira színes, hogy a laikus figyelmét felkeltse. Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (elemzés) – Jegyzetek. Érdekességek: - Pannonius elmagyarosodottt horvát nemesi családból származott, anyja egyedül nevelte, így fordulhatott elő, hogy tehetős nagybátjya Olaszországba vitte tanulni. Itt rengeteg fiatalos, erotikus és gúnyos verset írt. Jó iskolájának köszönhetően azonnal magas rangban találta magát itthon, de amikor 1465-ben olaszországi követségre ment, valamit csúnyán elcseszhetett, mert többé feljebb már nem lépett. Így aztán részt vett a Mátyás elleni összeesküvésben és száműzték. A reneszánsz ember egyéni öntudatának érzése hatja át a művet. A hadi dicsőség hagyományos értékrendje helyett a költő szellemi nagyságát mint a haza megnemesítésének eszközét hirdeti.
Irodalom: Janus Pannonius: Pannónia Dicsérete
"Sokra becsülnek már, hazám is büszke lehet rám…" – vélekedik önmagáról legismertebb epigrammájában, a Pannónia dicséretében. Ő Janus Pannonius, aki 1434 és 1472 között élt. Rejtélyek övezik alakját és életét. Eredeti neve talán Kesinczey vagy Csezmicei János lehetett. A felvett latin nyelvű, művészi név jelentése: Magyarországi János, mellyel utalt származási helyére. Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Laus Pannoniae Magyar nyelven). Humanista tudásra – nagybátyjának, Vitéz Jánosnak köszönhetően – Itáliában tett szert. Nagy karriert futott be: Pécs püspöke, Mátyás király kancellárja, feudális nagyúr volt. Ám egy politikai baklövése miatt 1465-ben kegyvesztett lett, menekülnie kellett. Haláláról annyit tudunk, hogy 1472-ben Medvevárott halt meg, valószínűleg tüdővérzésben. A holttestet titokban temették el Pécsett, ám a történelem viharaiban síremléke eltűnt. 1991-ben azonban a pécsi székesegyház altemplomában egy deszkakoporsóban megtalálták maradványait, és rekonstruálták a reneszánsz költő arcképét. Költészetének fő témái: a haza és az öntudat. De a humor és nevetés is fontos volt életében és költészetében.
Janus Pannonius: Pannónia Dicsérete (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek
Ezért is hangzik el minden versszak végén refrénként a "Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk! " felszólítás. A nagyváradi hőforrások, kulturális emlékek mellett a téli táj bemutatása is hangsúlyos. Ez a magyar irodalomban az első tájleíró vers. Szerinted mi lesz a sorsa egy olyan fának, mely idő előtt, a februári langyos időben virágba borul? A kései tavaszi fagyok bizony halálra ítélik. "S íme, virágzik a mandulafácska merészen a télben, Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd! " – olvashatjuk Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című epigramma formájába sűrített elégiájában. Ez a korán virágot hozó fácska a költő saját sorsának jelképe: túl korán érkezett vissza, a meg nem értettség vette őt körül hazájában. Ezért visszavágyott Itáliába, itthon magányosnak érezte magát. Egyre súlyosbodó betegsége is csak fokozta ezt az érzést. A verset a XXI. században is igazán magunkénak érezhetjük. A korán érkező ember, az elfojtott, meg nem valósított gondolatok és eszmék jelképe lehet ez a kis mandulafa.
Janus Pannonius: Pannónia Dicsérete
Oldalak: 1 2 3
Arany olyan versformát választott, amely a népköltészetre jellemzõ. A költemény verselése páros rímes, hangsúlyos felezõ nyolcas. A sorok nyolc szótagból állnak, melyek elsõ és ötödik szótagja hangsúlyos. A negyedik szótag után rövid szünetet érzünk. Ez a forma a legõsibb versformának tekinthetõ a magyaroknál, de több más népnél is megtaláljuk, például a finneknél, a Kalevalában. Arany páros rímet alkalmaz, a népdalok névtelen énekeseihez hasonlóan: a négysoros versszakok elsõ és második, majd harmadik és negyedik sora cseng össze egymással. A költeményben megfigyelhetõ egy ismétlõdõ versszak, olykor némi változtatással. Ez a mû refrénje. A refrén itt a népköltészeti alkotások keletkezését, terjedését és fennmaradását érzékelteti: "Száll a madár ágrul ágra, / Száll az ének szájrul szájra". A párhuzam azt fejezi ki, hogy miként a madár száll ágról ágra, úgy adják át egymásnak az emberek a népköltészet kincsét.