Budapest-Belvárosi Főplébánia-Templom
Az ingatlan a Főváros tulajdona, a Fővárosi Önkormányzat elsősorban a templom belső megújítását finanszírozta – tette hozzá. "A felújítás két ütemben zajlik, amelynek a befejezése után mind a hívek, mind az érdeklődők megismerhetik Budapest egyik legjelentősebb, teológiai és történeti szempontból is fontos műemlékét – hangsúlyozta a főpolgármester. Sok évtizedes mulasztást pótol a templom felújításával a kormány és a Főváros – jelentette ki Osztie Zoltán. A belvárosi plébános kiemelte: a Duna-partnak ez a szakasza a főváros legrégebben lakott területei közé tartozik, az épület jelentősége országosan a lébényi és a jáki templomhoz mérhető. - A jövő év elejéig tartó munkálatok befejezése után a Főplébánia épületén összesen tizennégy építészeti korszak emlékei lesznek láthatók. A BELVÁROSI NAGYBOLDOGASSZONY FŐPLÉBÁNIA-TEMPLOMBAN JÁRTUNK – mpee.hu. A munkálatoknak köszönhetően egy új közösségi tér is létrejön, így több évtized kihagyás után újra lesz plébánia a Belvárosban – tette hozzá Osztie Zoltán. Tavaly nyáron kezdődtek azok az ásatási munkák, amelyek a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomon belül a román kori templomot hivatottak feltárni.
A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-Templomban Jártunk – Mpee.Hu
A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak. Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet. A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét. Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai. A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
század folyamán lebontották az épület keleti három apszisát és felépítették a máig álló hatalmas szentélyt, amelynek oszlopokkal határolt középső liturgikus terét ún. szentélykörüljáró keretezi. Ebben a folyosószerű körüljáróban ülőfülkék tagolják a falakat, középen pedig egy nagyobb, falképekkel ékes fülke zárja a szentélyt. A fülkét a falfestmény fölött eredetileg festett kőbaldachin zárta. A déli zarándokkapu eredeti formájában és a déli torony is ekkor készülhetett a megtartott románkori déli homlokzat elé. Ezen új szentély nyugati oromzata kimagaslott a továbbra is eredeti formájában álló bazilikális templom oldalhajói fölé. A templom 1541 után, a török időben rövid ideig dzsámiként működött. Ennek emléke a szentélyben látható egyszerű imafülke (ún. "mihráb"), és egy feketével festett felirat maradványa. A törökök csak a szentélyt használták, a templom nyugati fele romos volt. 1686 után a török uralom megszűnésével több részletben felépült a templom hajója és déli tornya barokk stílusban a megmaradt gótikus falmaradványok felhasználásával.