Ragadozó Madarak Magyarországon - Cigány Kisebbségi Önkormányzat Nagykanizsa Iranyitoszam
sajtó | 2013-02-28. 20:18 A Magyarországon elpusztított ragadozó madarak száma jelentősen felülmúlja az összes környező ország mutatóját: az utóbbi egy hétben is történt három hasonló eset. A hét ország részvételével a hét végén Felsőtárkányban lezajlott konferencián a magyar mellett szlovák, osztrák, cseh, szerb, román és skót szakemberek számoltak be az országaikban előforduló, ragadozó madarakkal szemben elkövetett bűncselekményekről, illetve a visszaszorításukra tett kísérletekről. Kiderült, hogy az elmúlt évtizedben Ausztriában mintegy 40, Csehországban 24, Szlovákiában 22, Szerbiában 18, Romániában pedig 2 sas esett bizonyítottan illegális pusztítás áldozatául, a magyarországi adatok azonban mindenkit sokkoltak. Ragadozó madarak magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nyilvántartása szerint ugyanis 2000 óta 176 sas esett mérgezés, lelövés vagy fészekpusztítás áldozatául - közölte az egyesület csütörtökön az MTI-vel. A konferenciát követő három napban három újabb eset is napvilágra került.
- Szemere Zoltán: A Magyarországon előforduló ragadozó madarak meghatározója (Szerzői kiadás, 1930) - antikvarium.hu
- Pusztítják a magyarországi ragadozó madarakat | Magyar Vadász®
- Cigány kisebbségi önkormányzat nagykanizsa heti
- Cigány kisebbségi önkormányzat nagykanizsa iranyitoszam
Szemere Zoltán: A Magyarországon Előforduló Ragadozó Madarak Meghatározója (Szerzői Kiadás, 1930) - Antikvarium.Hu
Négyszázhatra emelkedett a Magyarországon megfigyelt madárfajok száma, miután egy kuhit figyeltek meg múlt héten a Zámolyi-medencében, a vértesi natúrparkban. A kuhi (Elanus caeruleus) a vágómadárfélék családjába tartozó, vércse méretű, kicsit széles, de hegyesedő szárnyú világosszürkés színezetű ragadozó madár – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. Feketeszárnyú kuhi © Wikipedia Ez a madár Afrikában a Szaharától délre általánosan elterjedt, de Indiában, Hátsó-Indiában és az egész indonéz szigetvilágban is fészkel. Pusztítják a magyarországi ragadozó madarakat | Magyar Vadász®. Élőhelyei a nyílt gyepes, ligetesen fákkal tarkított területek. Elsődlegesen kisemlősöket, rágcsálókat zsákmányol, a vércsénél erősebb testalkata és gyors mozgása miatt madarak is szerepelnek az étlapján. A kuhit augusztus 15-én Nyitra mellett rövid időre észlelték madarászok, és feltételezhető, hogy ugyanaz a madár jelent meg a Zámolyi-medencében is. Elképzelhető, hogy a felmelegedés, a szárazság, vagy az élelemhiány hozta erre a vidékre – írja az MME portálja.
Pusztítják A Magyarországi Ragadozó Madarakat | Magyar Vadász®
Augusztus 3-án délelőtt még látták, délután viszont az Őrség érintésével átrepült Ausztriába, este pedig már Szlovéniában volt. A héjasas európai állománya a becslések szerint 1100–2400 párra tehető.
Ma Magyarországon már nem néhány tízezren, hanem 600 ezren vagy 800 ezren élnek cigányok, "és azt látjuk, hogy a szélsőjobboldal egyre erősebb ebben a parlamentben és egyre erősebb ebben a hatalomban". Meg kell erősíteni a cigányságpolitikát, a munkahelyeket, a gyermeknevelési lehetőségeket, s a rendőrségnek kell gondosodnia a cigányság és a zsidóság "életének és létének" védelméről - fogalmazta meg Suchman Tamás. Dénes Sándor (Fidesz-KDNP), Nagykanizsa alpolgármestere arról beszélt, hogy vannak bűnök, amelyek nem évülnek el, amelyek alól nem adhat feloldozást a múló idő sem, s "ilyen bűn a holokauszt". Ehhez hasonló borzalom soha többé nem történhet meg, nem fordulhat elő Európában és a világ más tájain sem, hogy "embereket a származásuk miatt üldözzenek, gyilkoljanak, ebben segíthet a múlt feldolgozása, a szembenézés, az emlékezés". Teleki László (MSZP) a nagykanizsai cigány kisebbségi önkormányzat elnökeként ugyancsak arra utalt, hogy már az 1930-as években "megkezdődött a romák kirekesztése a munkahelyekről, az oktatásból, de sajnos ma is érezhető - nem párhuzamba állítva az akkori időkkel - ez a probléma.
Cigány Kisebbségi Önkormányzat Nagykanizsa Heti
A rendszer természetesen nem működhet az illető nemzetiség bevonása nélkül, hiszen végül is róluk szól és értük van e szolgáltatás. Ezért meg kellett várnunk a választások kimenetelét és a cigány kisebbségi önkormányzatok felállását. Természetesen itt is bonyolult a helyzet, hiszen többféle szervezet képviseli a cigányokat, egymással is rivalizálva. A megyében viszont legalább öt városban megalakult a kisebbségi önkormányzat, van vezetőjűk, postacímük, telefonjuk. Aktivitásuk különböző, a legszínvonalasabban a nagykanizsai működik, ahol közösségi ház, könyvtár és rendes, szervezetszerű élet van – de a többiek is legitimek, és a jobb működés érdekében még egy megyei egyeztető testületet is létrehoztak. Elkezdtünk tehát tárgyalni velük a könyvtári szolgáltatások biztosításáról – eddigi tapasztalataink kedvezőek. A szolgáltatás kiterjesztését és garantált működtetését tehát az összes eddig felsorolt szereplő bevonásával, egy több oldalú megállapodás aláírásával a közeljövőben szeretnénk tető alá hozni.
Cigány Kisebbségi Önkormányzat Nagykanizsa Iranyitoszam
Kötelességünk, hogy emlékezzünk, mert ennyi év után vannak olyanok, akik próbálják tagadni a történteket - mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman Nagykanizsán, a "roma holokauszt" 67. évfordulója alkalmából tartott pénteki megemlékezésen. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint 1944. augusztus 2-án Auschwitz-Birkenauban néhány óra alatt "több ezer romát, köztük sok gyereket gyilkoltak meg a koncentrációs táborban". Az elmúlt évszázadban számos más esemény is történt, amikor "cigány emberek estek áldozatul értelmetlen gyűlölködésnek, társadalmi kitaszításnak", elég a romák elleni támadássorozatra, vagy "a napjainkban is olyan népszerű megfélemlítő helyi politikai akciókra gondolni" - tette hozzá. "Ezek miatt is eljött az ideje annak, hogy feltegyük a kérdést, miért a romák? A válasz sajnos fájóan egyszerű, és lehet, hogy sokaknak nem is fog tetszeni: a legfőbb oka mi magunk vagyunk reménytelen sorsunknak" - jelentette ki Kállai Ernő. Kifejtette: "azért maradtunk ebben az állapotban, mert a világ elment mellettünk, fejlődött, mi pedig vártuk, hogy valakik majd segítenek nekünk, megvívják helyettünk ezt a nehéz modernizációs küzdelmet, megértik a nehézségeinket, munkát és megélhetést adnak, és jóindulatúan elnézik nekünk, hogy nincsenek vezető értelmiségieink, nincsenek felmutatható eredményeink, nincs megbecsülésünk sem már napjainkra".
A Zala megyei cigányok többsége beás nyelvű, ennek még viszonylag kevés irodalma van, de már például egy szótár is rendelkezésre áll. Mindezeket figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy a báziskönyvtár gyűjtőkörét a lehető legszélesebben értelmezve határozzuk meg, és minden, a cigánysággal kapcsolatba hozható dokumentumot ide sorolunk. Az állománygyarapítás eredményét is figyelembe véve kiadtunk egy lelőhelyjegyzéket, amelyet ebben az évben – kibővítve – újra megjelentettünk. A kiadvány sikere meglepő volt: nem elsősorban a cigányok, de a velük kapcsolatban álló, velük foglalkozó értelmiségiek, tanárok, kutatók, diákok használták elsősorban. Átadtuk a megyei önkormányzat művelődési osztályának is, amely a felügyelete alatt álló oktatási intézményeknek és más, kisebbségi pedagógiai programot megvalósító iskoláknak mint tanuláshoz szükséges irodalmat ajánlotta. Átadtuk ezenkívül a városi könyvtáraknak is, hiszen a lakossági ellátásban nekik is szerepet kell vállalniuk. A cigány nemzetiségi ellátás megszervezése ugyanis nem mehet végbe az adott területen működő más könyvtárak nélkül: mert a cigány lakosság gyakorlatilag minden településen megtalálható, azokban az oktatási intézményekben pedig, ahol meghatározott arányban tanulnak, kisebbségi pedagógiai programot kell készíteni.