Fedezzük Fel Magyarország 10 Nemzeti Parkjának Természeti Kincseit | Csodalatosmagyarorszag.Hu
78 milliárd forint eredményes felhasználásáról tanúskodnak a revitalizálált Duna-ágak, az újjáélesztett alföldi löszpusztagyepek, vagy a mátrai kisvízi élőhelyek – sorolta. Az ünnepségen elhangzott, hogy az igazgatóságok költségvetése a 2010-es 4, 5 milliárdhoz képest négyszeresére emelkedett — fotó: Agrárminisztérium Természeti értékek testközelben A Varázslatos Magyarország fotópályázat a hazai nemzeti parkokban készített lélegzetelállító fotókkal, stratégiákon, intézkedéseken, projekteken, beavatkozásokon túlmutatóan, egy egészen más nyelven szólítja meg a nagyközönséget. A természeti örökségünk megőrzéséhez szükséges további változások inspirálásában, fontos szerepet vívott ki magának a pályázat azzal, hogy testközelbe hozza azokat a természeti jelenségeket, értékeket, amelyeket nemzeti parkjaink őriznek számunkra – zárta gondolatait Balczó Bertalan.
Nemzeti Park Magyarország 2
A Fertő-tó és környéke számtalan vízimadárnak, hüllőnek és kétéltűnek, valamit érdekes növény fajoknak ad otthont. Az osztrák határ közelében pedig a Csapody István Természetiskola és Látogatóközpontban tanulhatunk a Nemzeti Park élővilágáról. Valamint az egyik legfontosabb munka, ami jelenleg zajlik a területen, az a szikes-tavak élőhely-rekonstrukciója annak érdekében, hogy visszaállítsák az itteni élővilágot. Balaton-felvidéki Nemzeti Park A nyugati térség szívében elhelyezkedő Nemzeti Parkot 1997-ben alapították, és hozzá tartozik a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton medencéje. Utóbbi területén már 1922-ben foglalkoztak a madarak védelmével, ez okból külön őrt állítottak ki a kócsagok figyelemmel követésére. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban azonban nem csak a táj- és állatvédelemre fektetnek nagy hangsúlyt, hanem az oktatásra is. A zirci arborétumban megismerkedhetünk a tájegység különböző növényeivel és virágaival, Bakonybélben egy kirándulással egybekötve tájékozódhatunk az Erdők Házában, Monoszlón geológiai bemutatóhelyet találunk, Zalaszántón vizimalmot csodálhatunk meg, Kápolnapusztán pedig egy bivalyrezervátumba is ellátogathatunk.
Nemzeti Park Magyarország Youtube
Itt élnek Európa legkisebb madarai, a sárga és a tüzesfejű királyka. A Vendvidéken több mint negyven kisebb-nagyobb lápos rész található. Ezekre jellemző a vidrafű, a gyapjúsás vagy a kereklevelű harmatfű. A Rába mentén gyurgyalagok, jégmadarak és szürke gémek költenek, a folyó menti ártéri fűzfaligetekben pedig a nagyon ritka hód és vidra nyomaival találkozhatunk. Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben alakult a Kiskunsági Nemzeti Park, másodikként a Hortobágyi Nemzeti Park után. A Duna-Tisza köze természeti értékeit gondozza, és kiterjed Csongrád-Csanád megye Tiszán innen eső részére is. Kilenc különálló mozaikszerű területegységből áll, összesen 53000 hektáron. A bugaci ősborókás a Kiskunsági Nemzeti Park leglátogatottabb része, központja a Bugacpusztai Pásztormúzeum. A fülöpházi buckavidék mozgó homokbuckáival és árvalányhajas pusztáival a homokhátság egykori arculatát leginkább őrző terület. Apajpuszta az ország, s egyben Európa második második legnagyobb szikes pusztája. A Szikra- és Alpár-rét a Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb, de talán legszebb területe.
A hegység több száz barlangot számláló karsztrendszere a környék ivóvízellátásának szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Barlangjai: az Istálló-kői-barlang, a Suba-lyuk vagy a Szeleta fontos régészeti lelőhelyek. Fotó © Csodálatos Magyarország Aggteleki Nemzeti Park Miskolcról akár a Sajó, akár a Bódva völgyében futó utakról megközelíthető az 1985-ben létesült Aggtelkei Nemzeti Park. Jósvafő és Aggtelek között igazi kanyargós hegyi szerpentineken autókázhatunk. A Baradla-barlang területén számos hosszabb-rövidebb túra útvonala barangolható be. A rövidebb túrák 1-2 kilométeresek, az igazi kalandokra vállalkozók azonban egy 7 kilométeres szakaszt is bejárhatnak. Bármily hihetetlen, de az élőlények számára mostohának tűnő körülmények ellenére 1932-ben már több mint 200 itt élő fajt jegyeztek fel a tudósok (ebből 40 növény). Mára ez a szám megduplázódott, a kutatások szerint majdnem 500 különböző faj él a barlang falai között. Duna-Dráva Nemzeti Park A Dunát és a Drávát övező – még ma is érintetlen – ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna-Dráva Nemzeti Park.