Közösségi Média Veszélyei

Közösségi média és annak veszélyei by Evelin Reich

A Közösségi Média Veszélyei - Youtube

Nem biztos hogy pozitív ha ilyen képpel akarunk új állást találni….. Fiatalok a Balaton Sound fesztiválon Zamárdiban 2019. július 3-án. MTI/Bodnár Boglárka Mennyit használjuk? A közösségi média veszélyei - YouTube. Még ha nem is osztunk meg semmit, vagy tényleg csak válogatott tartalmat teszünk közzé, abban az esetben is leselkedhet ránk veszély, ez pedig a függőség. Érdemes tudatosan figyelni arra, hogy naponta mennyi időt töltünk a közösségi oldalak böngészésével –léteznek erre különféle applikációk is–, és lehetőleg minél inkább limitáljuk, hogy semmiképpen se menjen az alvás, a munka, a tanulás vagy a szeretteinkkel töltött idő rovására. Természetesen a közösségi oldalak számtalan lehetőséget rejtenek, és egyre kevesebb ember van, aki ne használná őket nap mint nap. Ezzel egyáltalán nincs is semmi probléma ha a fenti néhány apróságra odafigyelünk, nem kell semmilyen veszélytől tartanunk.

A Közösségi Média Veszélyei A Munkahelyen | Brandtrend

A Virgin Atlantic nevű angol légitársaság például azért vált meg korábban több alkalmazottjától, mert azok a Facebookon sértő megjegyzést tettek a társaság utasaira, 2009-ben pedig a Vodafone bocsátotta el egy online marketingesét egy viccelődő Twitter-üzenet miatt. Közösségi média veszélyei és bemutatása. A fenti ügyek kapcsán is felmerül a kérdés: hol húzódik a munkavállalói véleménynyilvánítás határa, illetve a munkavállalónak magánéletében milyen mértékben kell figyelemmel lennie munkáltatója jogos gazdasági érdekeire. Ennek megválaszolásához látnunk kell, hogy a munkavállaló felelőssége nem szűnik meg azzal, ha az adott munkanap befejeztével hazamegy. A munkavállaló ugyanis munkaviszonya fennállása – tehát nem kizárólag a munkaideje – alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Fontos kiemelni, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése megvalósul a gazdasági érdek veszélyeztetésével, tehát a munkavállaló nem védekezhet azzal, hogy a munkáltatót nem érte tényleges kár.

Közösségi oldalakon elejtett megjegyzések, posztok vagy képek miatt szankcionált munkavállalókról számos külföldi és hazai példát is találunk az elmúlt évekből. A Virgin Atlantic nevű angol légitársaság például azért vált meg korábban több alkalmazottjától, mert azok a Facebookon sértő megjegyzést tettek a társaság utasaira, 2009-ben pedig a Vodafone bocsátotta el egy online marketingesét egy viccelődő Twitter-üzenet miatt. A közösségi média veszélyei a munkahelyen | BrandTrend. A fenti ügyek kapcsán is felmerül a kérdés: hol húzódik a munkavállalói véleménynyilvánítás határa, illetve a munkavállalónak magánéletében milyen mértékben kell figyelemmel lennie munkáltatója jogos gazdasági érdekeire. Ennek megválaszolásához látnunk kell, hogy a munkavállaló felelőssége nem szűnik meg azzal, ha az adott munkanap befejeztével hazamegy. A munkavállaló ugyanis munkaviszonya fennállása – tehát nem kizárólag a munkaideje – alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Fontos kiemelni, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése megvalósul a gazdasági érdek veszélyeztetésével, tehát a munkavállaló nem védekezhet azzal, hogy a munkáltatót nem érte tényleges kár.