Farkasréti Temető Művészparcella

2011. okt 28. 0:00 #Farkasréti temető #művészparcella #Bánffy György #Bubik István 37918_temeto-335-d0003060090c050de3568 A Farkasréti temetőben sokan nyugszanak nagyjaink közül. A művészparcellában sétáltunk. Halottja van mindannyiunknak, Hisz percről-percre temetünk, Vesztett remény mindenik percünkÉs gyászmenet az életünk. Sírhantolunk, gyászolunk mindig, Temetkező szolgák vagyunk! Dobjuk el a tettető álcát:Ma gyásznap van, ma sírhatunk! Annyi nyomor, annyi szenny, vétekUndorít meg e sárgolyólló levélt hányszor feledtetA megváltó, a gyilkos ón!... Óh, hányszor kell a sírra néznünk, Hogy vigasztaljuk önmagunk --Dobjuk el a tettető álcát:Ma ünnep van, ma sírhatunk!... (Ady Endre: Halottak napján)Fotósunk a Farkasréti temető híres művészparcellájában sétált, ahol sokak mellett Bánffy György, Bubik István, Hofi Géza, Honthy Hanna, Páger Antal, Kránitz Lajos, Ruttkai Éva vagy a baleset következtében elhunyt fiatal színész Selmeczi Roland nyughelye is található. A Kiskegyed ott van a Facebookon is!

1. Farkasréti temető művészparcella térkép használtautó peugeot 306
2. Csavargunk hol itt, hol ott,és figyeljük, amit a város kinál: FARKASRÉTI TEMETŐ MÚVÉSZPARCELLA
3. Szarvassá vált fiúk - Cantata profana – Köztérkép

Farkasréti Temető Művészparcella Térkép Használtautó Peugeot 306

"... a Cantata profana szarvassá vált fiúi... " Réti József síremléke. Réti József (Plojesti, Románia, 1925. július 8. – Budapest, 1973. november 5. ) magyar opera- és oratóriuménekes (tenor), főiskolai tanár, Liszt-díjas (1961), érdemes művész (1968). Síremléke a Farkasréti temető 25. Művészparcella 10. sor 9/10 sírhelyén található. A síremlék Szabó Iván szobrászművész alkotása, 1978. november 3-án avatták fel. A síremléket a Cantata profana szarvassá vált fiúik domborműve díszíti. A sírfelirat a Cantata profana utolsó sorát idézi, amely a tenorista ars poeticájává isv vált: "Csak tiszta forrásból". Réti József "a '60-'70-es években …. Bartók Béla Cantata Profana című műve tenorszólójának legendás tolmácsolója volt. ", s ezért ihlette ez a mű Szabó Iván alkotását. Aki ismeri Réti József életpályáját, tudja mit ábázol a síremlék, aki nem ismeri, annak felkelti érdeklődését a síremlékbe faragott szarvasok látványa. A síremlék mindenki számára magával ragadó, elgondolkodtató. Az 1978. november 3-i avatási ünnepségről, a Népszava 1978. nov. 4.

10. A Farkasréti temető további, a 20. század második felében létesült jelentős síremlé­keinek felsorolására nincs szükség, hiszen többnyire meglévő emlékekről van szó, amelyek megtalálhatók az adattárban. Az alábbiakban, befejezésként, a korabeli sír­emlékeket érintő pantheonizáeió jellegze­tes példáját, a farkasréti "művészparcella" kialakulását mutatjuk be. Mint a bevezetésben már szóba került, Farkasrét széles körben elsősorban a mű­vésztemetésekről és a művészsírokról is­mert. A sírkert története során különösen jelentőssé váltak azok a hatalmas tömege­ket megmozgató gyászszertartások, me­lyekhez a normatívnál jóval nagyobb mér­tékű tragikum kapcsolódott. Ezek a sírhe­lyek utóbb profán kegyhelyekké váltak, mint Bajor Gizié, Dómján Edité vagy Máté Péteré. Általában kijelenthető, ésa fentiekben a funerális művészetről elmondottak is alá­támasztják, hogy a művészsírokat a 20. szá­zad második felében sokkal nagyobb figye­lem övezte, mint a neves emlékek bármely más csoporrját. Számos látványos síremlék és egyedi sírszobor létesült, mindenekelőtt színészek számára, melyek egy része gaz­dagon él a funerális reprezentáció vizuális lehetőségeivel.

Csavargunk Hol Itt, Hol Ott,És Figyeljük, Amit A Város Kinál: Farkasréti Temető Múvészparcella

SÉTA A FARKASRÉTI TEMETŐBEN.. - YouTube

Budapesti Negyed A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár) TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története az ősi magyar motívumkincs továbbörökíté­sében jelölhető meg. Végezetül meg kell említeni a farkasréti funerális művészettel kapcsolatos legszo­morúbb jelenséget: az utóbbi egy-két évti­zed általános köztéri és temetői tendenciá­jának megfelelően itt is elszaporodtak a lopások és az öncélú rongálások. A kegyele­tet semmibe vevő, napjainkban már riasztó méreteket öltő, szervezettnek tűnő foszto­gatás elsősorban a könnyebben mozdítható domborműveket, plaketteket, címereket és fémdíszeket, s főként a mellszobrokat sújtja. Mivel kizárólag fémből készült alko­tásokról van szó, okkal feltételezhető, hogy e viszonylag friss szokás elsősorban a szí­nesfém-gyűjtők és illegális olvasztók szá­mára nyitott új távlatokat. A veszteséglista hosszadalmas felsorolása helyett álljon itt egyetlen példa: Reich Károly grafikus sírja, amelyről felavatása után nem sokkal, fűrész segítségével távolították el a Kő Pál készí­tette, kétalakos bronzszobrot.

Szarvassá Vált Fiúk - Cantata Profana &Ndash; Köztérkép

© 2002-2022 Programmagazin Kiadó Kft. Nem csak elhunyt szeretteinkre emlékeztünk Mindenszentekkor. Egy szál virág vagy mécses jut olyan emberek sírjára is, akiket személyesen ugyan nem ismertünk, de művészetükkel, munkájukkal életünk részévé váltak. Angolszász országokban, különösen a viktoriánus korban divat volt a temetők látogatása, akár séta, akár piknik céljából. Bram Stoker Drakulá jában a főhősnő, Mina és barátnője gyakran kószálnak a közeli sírkertben. Hozzánk ez a morbid divat nem gyűrűzött be, Mindenszentekkor azonban szeretteink, hozzátartozóink sírját meglátogatva előfordul, hogy rábukkanunk különös síremlékekre. Akad olyan is, aki Halottak napján nemcsak szerettei, de számára fontos művészek sírjánál is gyújt gyertyát. A Farkasréti temető művészparcellájában sétálva különleges emberek különleges síremlékei sorakoznak. Milyen inspirációkat és nehézségeket jelentett a családi háttér, és merre vezet Fülöp saját útja? – Ez is kiderül fiatal zenészeket bemutató portrésorozatunk legújabb részében.

A sírfelirat a Cantata profana utolsó sorát idézi, amely a tenorista ars poeticájává is vált: "Csak tiszta forrásból! "" A csatolt, 2007-ben készült archív fotón látható, hogy még nincs a lombok árnyékában a síremlék. A képeim készítése időpontjában viszont, azaz jelenleg sűrű lombok árnyékában található a síremlék. Források: levélváltás Kocsis Katalinnal a szobrász és az avatás kutatása témában NÈPSZAVA 1978. november 4. -i száma