A Tolvajok Hadserege
Sok "különmunkával", ebédidő feláldozásával annyira vitte, hogy három ötfrankosa is volt már. Nehogy a kutatásoknál rajtaveszítsen, a ropogós kincseit az ágya végénél levő és használatlannak látszó patkánylyukba dugta bele s ráhintett egy kevéske földet. Hetek múlva valaki tízfrankost akart mindenáron felváltani. Gyuri készséggel vállalkozott rá. Illetve csak akart. Leseperte a "Wertheim"-szekrényéről a ráhintett ajtót s nyúlt az ötfrankosaiért. Annak azonban hűlt helye volt. Elnyelte a föld. A tolvajok hadserege 2. Akaratlanul is azt hitte, hogy valamelyik társa talán megtudta a rejtekhelyet s az csente el. (Ámbár fogságban annyira szerettük egymást, hogy soha senkinek még egy kenyérmorzsája sem veszett el. ) Vass Gyuri némán tűrte az óriási veszteséget. Egyre abban bízott, hátha előkerül. Vasárnap aztán munkához látott. Félrehúzta az ágyát s a tőle megszokott szorgalommal a lyuk irányában ásni kezdett, mint valami éheslelkű kincskereső. Talán el se hiszi, aki nem látta: meglett mind a három ötfrankos! De sajnos, szomorú állapotban.
A Tolvajok Hadserege Videa
Hogy a nyugati értékrend vonzóbb számomra, mint a keleti diktatúrák berendezkedése (Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Irán vagy épp Törökország rendszere)? Csökkenti e magyarságomat, hogy fontosabb számomra a demokrácia, mint egy vezér feltétel nélküli imádata? Hogy megvetem az atomfegyvereivel fenyegetőző, politikai ellenfeleit megölető és a sokkal gyengébb Ukrajnát megtámadó Vlagyimir Putyint? Kevésbé vagyok magyar hazafi, ha felháborít a hazámban tapasztalható korrupció? A tolvajok hadserege videa. Ha bosszantanak a szemünk előtt gazdagodó, milliárdos vagyonokat felhalmozó politikusok? Hogy idegesít az állami média-csatornákból 24 órán keresztül felénk ömlő propaganda? Hogy érthetetlennek látom: miért fontosabbak a stadionok, mint a kórházak, a tanárok-ápolók, mint a focisták? Hogy nem szeretem, ha lózungokkal etetnek és hülyének néznek? Hogy zavar, hogy szándékosan irritálják az embereket a családi- és nemekre vonatkozó szerepek folyamatos beszédtémává emelésével és a nem létező abnormalitás rémének fenyegetésével?
A Tolvajok Hadserege Előzetes
Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk
A Tolvajok Hadserege 2
A választások kapcsán zajló politikai csatározások során sokat gondolkodtam azon, hogy vajon a kormány terminológiája szerint jó magyar lehetek? Számít, hogy szeretem a hazám és jól ismerem történelmét? Számít, hogy ismerem nemzeti szimbólumaink eredetét, jártam szinte az összes történelmi emlékhelyünkön és imádom legszebb tájainkat? Fontos hogy ha elhangzik valahol a magyar himnusz, akkor mindig éneklem én is a többiekkel? Hogy büszke vagyok sikeres sportolóinkra, tudósainkra, a magyarok vívmányaira? Hogy hiszek Istenben és vallásosnak tartom magam? Hogy felmenőim több generáción keresztül keresztény, katolikus magyarok voltak (dédszülői szinten némi sváb "behatással)? Hogy nagyapám testvére kitüntetett katonakent esett el a második világháborúban, hazájáért harcolva? Kinccsel bélelt patkányfészek – Wikiforrás. Hogy hivatásomnak a történelmet választottam és azon belül hazám történelmét szeretem leginkább tanulmányozni? Hogy látom nemzetünk múltjának sikereit, pozitívumait is nem csak a kudarcokat illetve negatívumokat? És vajon levon e mindebből az a tény, hogy sokkal inkább kötődök Európához, mint Ázsiához.
A szegény ember kenyere lehet barna és mégis jóízű. A gazdag ember kenyere lehet hófehér és mégis ízetlen. De legyen a rabkenyér akár fehér, akár fekete, annak az íze bizony mindig csak keserű. Ezt a keserű kenyeret rágicsáltam én Franciaországban ötszáz jó magyar testvéremmel együtt. A háború utolsó napján estünk fogságba a Piavénál s tizennyolc hónapon át fonnyasztott, öregített valamennyiünket az idegen kenyér sótalan, ízetlen íze. Az első hónapokban a Bretagne esős vidékét jelölték ki számunkra a gondos kezek. Szomorú, nehéz sors volt az! A tolvajok hadserege előzetes. Ezt el is hallgatom, mert még majd sírásba kezdenék én is. meg olvasóim is. Csak annyit említek föl belőle, hogy itt csalódtam először abban a francia népben, akiért hajdanában rajongtam. Erről a könnyes-esős vidékről Franciaország északi felébe, a lerombolt területekre vittek bennünket. Leégett erdők, összeroskadt templomok, porrá zúzott faluk, jelöletlen sírok száza, meg száza vártak itt bennünket. A Párist ostromló "Berta" innen okádta gyilkos tüzét az aggódó mesevárosra.