Mihail Jurjevics Lermontov
"A szenvedélyek nem mások, mint eszmék a fejlődés első fokán…" Mihail Jurjevics Lermontov, az orosz költészet Puskin utáni korszakának egyik legnagyobb képviselője, a Korunk hőse című regény szerzője 200 éve született. Ennek a féktelen és fegyelmezett, elbűvölően kamaszos és fájdalmasan koraérett, megrázóan modern szellemnek a vonzására máig fogékonyak a magyar olvasók. A lermontovi életérzésnek mintegy foglalatát, tíz évvel első megjelenése után már lefordították magyarra, és a huszadik században is alig akad fordító-költőnk, aki legalább egy-egy nevezetes Lermontov-versen ki ne próbálta volna az erejét. Mihail Jurjevics Lermontov: Most a szív (részlet) Most a szív nyugodni vágyik, Szenvedélye ellobog, Mert belátja, hogy a másik Szív érette nem dobog; Ám ha fojtott izgalomban Még remegne, az se baj; A víz sem csitul le nyomban, Bár elült a vad vihar! Mihail jurjevics lermontov hero. (Ford. : Kálnoky László) Mihail Jurjevics Lermontov orosz költő, író 200 éve, 1814. október 15-én született. Moszkvában jött a világra, a családi legenda szerint skót ősökkel is dicsekedhetett., állítólag a Shakespeare Macbethjében felbukkanó Thomas Learmont lovag, a varázsló és költő is közéjük tartozott.
Zichy És Lermontov Közös Démonja(I) – 2. Rész – Nemzetikonyvtar Blog
A Decker titkos Ober-Hofbuchdruckerei kiadója, Berlin 1852 ( 1. és 2. kötet digitális másolatai az Internet Archívumban) Mihail Jurjewitsch Lermontow Boyare Orscha című versének fordítása Jurij A. Treguboff kiadta a Démon M. J. Lermontoff versei. Friedrich Fiedler eredeti példányának mérőjében. Reclam, Leipzig [1893], 107. o. (= Universal Library, 3051. kötet; digitalizált az internetes archívumban) Lermontow művei, szerk. v. Arthur Luther. Zichy és Lermontov közös démonja(i) – 2. rész – nemzetikonyvtar blog. Bibliográfiai Intézet, Lipcse 1922 A cserkész fiú. Az ASSRdWD Állami Kiadója, Engels 1937 Taman. Leinmüller, Bécs 1947 Magányosan lépek az ösvényre, az üresre. Versek. Reclam, Lipcse 1985 Wadim: regénytöredék. Kiepenheuer, Lipcse / Weimar 1985 Válogatott művek 2 kötetben. Rütten & Löning, Berlin 1987, ISBN 3-352-00097-2, 3-352-00096-4 Add nekem a nap ragyogását. Válogatott versek. Fischer, Frankfurt am Main 1991, ISBN 3-89406-426-9 A démon. Keleti történet. Intézet Szláv Filológiai, Jena 2000 ISBN 3-9805226-3-6 Korunk hőse. Insel-Verlag, Frankfurt am Main 2003, ISBN 3-458-34665-1 Korunk hőse.
A vers kéziratokban terjedt, s mivel utolsó sorait a cenzúra nyílt forradalmi felhívásnak értelmezte, I. Miklós cár a Kaukázusba száműzte Lermontovot. Nehéz, de érdekes szolgálat várt rá: beutazta a Kaukázus városait, járt a hegyekben, megismerkedett az itt élő dekabristákkal, s a grúz értelmiség kiemelkedő tagjaival. 1838-ban – nagyanyja közbenjárására – engedélyt kapott, hogy visszatérjen Pétervárra. A következő néhány esztendő irodalmi sikereinek, a nagy művek létrejöttének ideje. Sorra jelentek meg versei, Puskin utódaként kezdték emlegetni. Barátságot kötött a nyugatos értelmiség vezető lapja, az Otyecsesztvennije Zapiszki szerkesztőivel, köztük a kritikus Belinszkijjel. Befejezte A démon és a Cserkesz fiú című elbeszélő költeményeit, 1838-1840 között pedig megírta a Korunk hőse című regényét, az orosz prózairodalom egyik fontos mérföldkövét. Főhőse a cinikus, tehetséges és démonikus Pecsorin nemzedékének és korának igazi képviselője. "Azt mondják, hogy nincs benne erkölcsi tanulság?