Május 1. | Feleségek.Hu
Ebben a követelésben kapott helyet többek között a nyolc órás munkaidő - korábban 10-16 órákat dolgoztak az emberek -, a kötelező juttatások, a munkáért járó becsületes fizetés és így tovább. A követelést azonban könnyebb volt megfogalmazni, mint érvényre juttatni, így több sztrájk, tüntetések és egyéb megmozdulások is kezdődtek, amelyeknek tömeges elbocsájtás lett az eredménye. A munka ünnepe, avagy tudjuk-e mit ünneplünk május 1-jén? - Mégis ez volt az első olyan eset, amikor a munka szabályozásának ötlete megfogalmazódott az emberekben, és évtizedekre előre alapot adott az újabb és újabb követeléseknek, amelyeknek köszönhetően előbb a nők munkaidejét szabályozták, majd a fizetések emelését juttatták érvényre, végül pedig megalakultak a szakszervezetek, ahonnan már egyenes út vezetett a munkások ünnepnapjához, a munka ünnepéhez. Hogy miért éppen május 1-je lett a kiválasztott dátum? Mindez szintén az 1800-as évek végére vezethető vissza, méghozzá Chicagóba, ahol 1886. május 1-jén munkás szakszervezetek a 8 órás munkaidő miatt kezdtek el tüntetni, ami olyan jól sikerült, hogy a megmozdulás néhány napon belül rendőri összecsapásokkal folytatódott és súlyos meghurcoltatásokkal, perekkel, büntetésekkel végződött.
Mit Ünneplünk Május 1 An Déjà
Május 1. - hasonló tartalommal - katolikus ünnep is Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Az ünnepet XII. Pius pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács nevelőatyjára emlékezve. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben már javasolta a munkások addig tíz-tizennégy órás munkaidejének nyolcórásra csökkentését. Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, és a rövidebb munkaidő ellenére nem lett kevesebb a fizetésük. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már így fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanapot, amit egyes szövetségi államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében.