A Fából Faragott Királyfi

A koncertek emlékei, az élő felvételek, a stúdiólemezek, amelyek elkészültek - például a Concerto, A fából faragott királyfi – hihetetlen élményt jelentenek. Sajnos a Mandarint már nem tudta rögzíteni" – magyarázta Hollerung Gábor. A szóróanyagban említ egy esetet, amikor Kocsis Zoltán meglehetősen nyersen fogalmazta meg véleményét: a dicséret úgy szólt a diplomahangverseny után, hogy a többi szereplővel (zongorista tanítványa, zenekar) ellentétben "te voltál a legkevésbé szar". Anekdoták tucatjai keringenek Kocsis hasonló, vagy még sokkal keményebb megnyilvánulásairól. Öncélúak voltak ezek, vagy szolgáltak valamit, leginkább természetesen a zenét? Milyen személyiség állt ezek mögött valójában? - kérdeztük Hollerung Gábort. "Öncélúak semmi esetre sem voltak. A tolerancia mindig két felet érint, de a társadalom tele van tévesen értelmezett érzékenységekkel, hamis sértődékenységi pontokkal, amelyek mögött vélt büszkeségek rejlenek: az emberi méltóság fogalmát szűk keretek közé szorítjuk, miközben érzéketlenek tudunk lenni a kimondott igazságok nyílt, pozitív tartalmára.

Július 16-Án Vesznek Végső Búcsút A Szomszédok Atyjától | Paraméter

A fából faragott királyfi című egyfelvonásos táncjáték Bartók második színpadi műve, néhány évvel a Kékszakállú herceg vára című opera után, az első világháború idején (1914—16-ban) készült. Bemutatóját 1917-ben a budapesti Operaházban Egisto Tango vezényelte. A táncjáték — akárcsak az opera — Balázs Béla szövegére készült. Míg a Kékszakállú herceg vára a magányosan vergődő férfilélek tragédiáját burkolja a székely népballadák sejtelmes homályába, addig a Fából faragott királyfi a népmese naiv egyszerűségét és báját viszi a színpadra; megoldásából napfényes életöröm ragyog. A muzsika hangján elárad a magyar népdal tisztasága és üdesége, de felismerhetjük benne a szenvedélynek azt a vallomásos-személyes tónusát is, amely már a Kékszakállú zenéjében megszólalt. A népzene egyértelműen világos körvonalaival rajzolja meg Bartók a táncjáték szereplőit, a természetet pedig megkapó költészettel ábrázolja. Ezzel az ős-élménnyel, a természet ember-nem-járta meghittségének harmóniákban kifejezett csodájával kezdődik a darab, és a mese befejeztével ezzel zárul.

Világok Határán | Demokrata

Intimebb és tágasabb terekben tíz napon át szólt a muzsika a Zempléni Fesztiválon. Igényes programokkal és néhány újdonsággal várták a szervezők a látogatókat. A zárókoncerten a trombita volt a főszereplő. Hozzá lehet-e nyúlni Bartók muzsikájához? Át lehet-e dolgozni, és ha igen, miként? A Zempléni Fesztiválon minderre igent mondtak, hiszen a zeneszerző két műve, A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára volt az alapja, annak a dzsessz estnek, aminek a sárospataki művelődési ház adott otthont. Jogilag egyszerűbbé vált a helyzet, a korábbiakhoz képest, hiszen Bartók művei nagy részének szerzői jogvédelme egy ideje lejárt. Így ezekkel kapcsolatban az örökösök belegyezését már nem kell kikérni, szabaddá vált az átdolgozás. Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Zenekar vezetője, aki a Zempléni Fesztivál művészeti vezetői tisztét is betölti, az est bevezetőjében arról beszélt, milyen közel állt Bartókhoz a dzsessz. A komponista találkozott Benny Goodman világhírű dzsessz-klarinétossal, sőt az ő felkérésre írta meg a Kontrasztokat.

Bartók &Amp; Jazz

Ahogyan ott megszólal, megvan a visszaigazolás, hogy merre tovább. Mi a túl sok, mi a túl kevés. Szokott-e úgy gondolni a zenéjére, hogy tetszene-e ez annak, akinek a művéből született? Vagy ez maradjon a közönség mérlegelése? Azért nem szeretek ezekre gondolni, mert ez engem korlátozna. Inkább úgy szeretek gondolni rá, hogy én ezzel valami csinálok, ami az én világom, ami az én zenei ízlésem. Ez új zenei produktum. Hihetjük azt: eleve a zeneszerző iránti tisztelete jele, hogy hozzányúlt a zenéjéhez. A legjobbat adta hozzá a személyiségéből, a tudásából. Egyetértek. (A borítóképen: Káel Norbert) Névjegy Káel Norbert Születési idő, hely: 1974, Kazincbarcika Tudományos fokozat: DLA doktori cím. DLA-dolgozata Klasszikus zenei hatások a jazztörténet kiemelkedő zongoristáinak művészetében címmel született Tanulmányok: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest Berklee College of Music, Boston, USA Honlapja: Színlap A fából faragott királyfi feldolgozást a Zempléni Fesztiválon a Jazzical trió adta elő Káel Norbert – zongora Oláh Péter – bőgő Lakatos Pecek András – dob Soso Lakatos Sándor – szaxofon Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!

Szon - Érdemes Várni Az Új Évadra

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek a Müpa szervezésében valósul meg, célja pedig, hogy meghatározó kulturális társintézmények részvételével, más nagyvárosok bevonásával fokozatosan országos – sőt országhatárokon átívelő, régiós beágyazottságú – eseménysorozattá váljon, és így a hazai és nemzetközi közönség minél színesebb, minél gazdagabb művészeti programmal találkozhasson. "Bartók Béla sokat idézett gondolata szerint soha senki nem ismerheti meg a maga teljességében a világot, hiszen az időben is, térben is végtelen. Ám mi ebben a rendhagyó, kihívásokkal teli évben mégis arra vállalkozunk, hogy a világ legizgalmasabb alkotóit időben és térben is közelebb hozzuk egymáshoz és a közönséghez, és összekapcsoljuk Magyarország és Európa nagyvárosait a Bartók Tavasz digitális platformjain – mondja Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy az eseménysorozat idén olyan nagyszabású streamelt, ingyenes programfolyamként valósul meg, amely a régióban is egyedülálló. A közvetítések adta lehetőségekkel élve a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek online felületein keresztül nem csupán a hazai bemutatókat követheti bárki a világ bármely pontján, de a nézők bepillanthatnak majd a világ egy-egy legendás hangversenytermébe is.

Két helyszínen, az Operaházban és az Eiffel Műhelyházban több mint 500 különféle jellegű színházi előadást és egyéb programot, 53 féle repertoárdarab mellett 16 bemutatót, köztük 7 egész estés, nagytermi produkciót – operát és balettet – tűz műsorára 139. évadában az Opera. Mint elhangzott, a mítoszok és a történelem egymásra épülő kapcsolata ihlette az Operaház jövő szezonját, sok darabját mitológiai esetek, magánmitológiák vagy történelmi események ihlették. Madarász Iván az Opera felkérésére, Fábri Zoltán forgatókönyvének felhasználásával írta meg Az ötödik pecsét című operát, az ősbemutatót Szikora János rendezi. Szergej Prokofjev művét Háború & béke címmel a Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban Calixto Bieito rendezésében mutatják be. Lesz Tosca-bemutató, és két Mozart-operát, az Idomeneo, Kréta királya és Az álruhás kertészlány című művet is műsorra tűzik, mindkettőt Almási-Tóth András művészeti igazgató állítja színpadra, utóbbit a San Diegói Opera Neóval koprodukcióban. Több, az antik kultúrában gyökeredző, illetve a középkor mitikus világát idéző barokk művet is bemutat a dalszínház.

July 2, 2024