A Koppanyi Aga Testamentuma Írója

). A koppanyi aga testamentuma írója. És persze halálosan szerelmes voltam Benkő Péterbe (akárcsak anno a forgatás idején Szirtes Ági, ha picit odafigyelünk, láthatjuk, hogy minden jelenetben rajongó tekintettel követi az akkoriban még nagyon fess fiatalembert), és rengeteget álmodoztam arról, hogy engem ment meg a martalócoktól, és nekem mondja, hogy "Zsuzsika" (merthogy a Zsuzsanna nevet kaptam a keresztségben, ugyebár:-)). A gyerekkori rajongást már kinőttem, de azért nosztalgiából még mindig megdobbant a szívem, amikor a főhős egy szál jégeralsóban rohant szerelme és édesanyja megmentésére. A siker titka egyrészt az volt, hogy Fekete István könyve, amelyből a forgatókönyv készült, nagyon jó, a történet és a karakterek jól fel vannak építve, az akciót és a humort jól adagolták az alkotók (Zsurzs Éva nem véletlenül volt legendás rendező a saját korában, nagyon értett ahhoz, hogy mindvégig fenn tudja tartani az érdeklődést mind a felnőtt, mind a gyerek nézők tekintetében), és mindezekhez olyan álomszereposztás párosult, ami ma már elképzelhetetlen.

Fekete István: A Koppányi Aga Testamentuma | Huntingbook.Hu

Aztán porfelhő kezdett gomolyogni a fonódi út felett. Jönnek! Az asztal már terítve volt. Ónkancsók álltak a fal mellett, borral. Jönnek! Anyja a feszületre nézett, és újra ki az ablakon. - Ez volt az utolsó, hogy apádat elengedtem. Maradjon legény, aki bajba akar járni, ne vegyen feleséget. Teremtőm, de lassan jönnek! A porfelhő mintha állt volna, pedig hűvös levegő vágódott be az ajtón, mintha most ért volna ide a szél. A nehéz, csíkos abrosz kicsit meglebbent, a húsnak és bornak olyan dohos illata mozdult a szobában, mintha elfeledett kamrát nyitottak volna ki, nem tudni, miért, és nem tudni, kinek. Összeborzongtak. És csak néztek ki az útra, melynek hajlásán csökönyösen állt a lovaktól felvert por. - Miért jönnek azok ilyen lassan? Istenem… Máskor már rég itt lennének. Édes? am… László alig ismert anyjára. Fekete István: A koppányi aga testamentuma | Huntingbook.hu. Szemében könnyes félelem homályosodott, és arcára ráncok szürkültek. Nem nézett többé ki az ablakon, csak ő. Nem hitte, hogy apját valami baj érheti az ismeretlen török vitézzel kötött viadalon.

A kecskelábú asztalon lobogott egy szál gyertya, de a homályban ez is csak vergődött. Fénye ott maradt az asztalon, amely fölé nyolcan-tízen is hajoltak, és mohón? gyelték az íródeákot, kinek tolla sercegve szántott a pergamenen. A toll csévéjének hatalmas árnyéka álmosan imbolygott a falon, és amikor megállt, a fejek felemelkedtek, és sóhajtott mindenki, mintha ő írta volna a levelet. Nehéz dolog az ilyen levélírás… szent igaz. "Megvan! " - könnyebbültek meg. - Olvasd fel, diák, elölről. A diák olvasni kezdett. Leheletétől lobbant a láng a gyertya kanócán, és a zümmögő hang dorombolva hullt a sötétbe. Ez a levél adassék Oglu agának, Koppányba. Köszönetem és magam ajánlását, vitéz aga. Továbbá kívánnám, hogy megjelentsed napját, mikoron bajt töszöl velem egy szál kardra. Tudd meg, vitéz aga, én ama Babocsai Gáspár? a vagyok, kinek fejét vetted éveknek előtte. Te vitéz vagy, ki nem dugod el arcod előlem. Ennél több levelet néked nem küldök. Ez levélhez képest adjad tudtomra, kijössz-e vagy nem, mert én apám fejéért a tied akarom, vagy a magamét is elveszejteni.

July 7, 2024