Gróf Széchenyi István Munkássága

Büszke leszármazottként mind a mai napig igyekszik a család örökségét megőrizni, hogy a Széchenyi nemzetség tovább épülhessen. A legnagyobb magyar születésének 230. évfordulója alkalmából büszkén jelentjük be az Alapítvány és a Magyar Éremkibocsátó Kft. együttműködését. Ennek keretében megszületett a színarannyal bevont, kiváló verdei minőségben kibocsátott Gróf Széchenyi István emlékérem. Tekintse meg a Széchenyi Tímeával készített interjúnkat, melyből megismerheti az érem és az együttműködés történetét: Jánoki Renáta, a Magyar Éremkibocsátó Kft. marketing vezetője büszkén nyilatkozott a megtisztelő együttműködésről, melyet a lenti videón tud megnézni: A jeles évfordulóhoz méltó módon a színarannyal bevont érem mellé ajándékba kézbesítjük az együttműködést hitelesítő Tanúsítványt. Sulinet Tudásbázis. Ez igazolja a védjegyoltalom alatt álló Széchenyi név, valami a család grófi címerének használatát, melyet az Alapítvány most először engedélyezett. Bevezető ajánlatunk keretében korlátozott ideig 7000 Ft kedvezménnyel, mindössze 4990 Ft-ért rendelheti meg a rendkívüli emlékérmet!
  1. Sulinet Tudásbázis

Sulinet TudáSbáZis

Egyik jelentõs eredménye a Lánchíd megépíttetése volt, amely William (Thierney) Clark tervei alapján, Adam Clark kivitelezésében készült el ( 1842 augusztus 24 - 1849. november 21. ). A Lánchíd azért is jelentõs volt, mert ez ütött elõször rést a nemesi adómentességen, ugyanis a hídpénzt mindenkinek fizetnie kellett. A hidat 1849-ben Haynau avatta fel. Széchenyi reformkoncepciójára jellemzõ volt: A reformokat az arisztokrácia vezetésével akart bevezetni. Az arisztokraták jó része azonban érzéketlen volt törekvéseivel szemben, hiszen az nekik többet ártott, mint használt. Továbbá, Bécs együttmûködésével képzelte el a reformokat. Bécs azonban hátráltatta a folyamatot, Széchenyi hite viszont az udvarban ennek ellenére sem rendült meg. Evolúciószerû lassú fejlõdést képzelt el, ám a jelentkezõ problémák túlságosan lelassították a reformfolyamatokat. 1840-ben a reformellenzék élére a már radikálisabb Kossuth Lajos állt, és Széchenyi egyre inkább a kormány felé sodródott. A 30-as években jellemzõvé vált a reformmozgalmak kibontakozása, melynek külsõ és belsõ okai, feltételei is voltak.

Széchenyi István politikai irodalmi munkássága meghatározta a reformkor politikai mozgalmát is. Három első műve (összesen 26 kötetet jegyez) együtt Széchenyi eszmerendszerének összefoglalását jelenti. Politikai eszméit és törekvéseit sikeres gyakorlati megvalósításai tették hitelessé. 1848-ban az egyre feszültebbé váló belpolitikai helyzetben a háborútól és az esetleges számonkéréstől rettegett, ezért szeptember 4-én – egy héttel Jellasics támadása előtt – lemondott miniszteri székéről. Egészségi állapotára való tekintettel, orvosa javaslatára a döblingi (Bécs XIX. kerülete) szanatóriumba szállították. A szabadságharc véres eseményei és a megtorlás ideje alatt javult a gróf állapota, de ezután kéziratai miatt a császári csendőrök egyre gyakrabban zaklatták. 1860. április 8-ára virradóan lakosztályában holtan találták; életét pisztolygolyó oltotta ki.