Az Első Magyar Köztársaság

Itt az ideje, hogy megismerjük a tényeket, ami csak úgy lehetséges, ha a "dolgot őt magát nézzük". Az események az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon: • ELŐSZÓ; • BEVEZETŐ; • 1. POLITIKAI VÁLSÁG - HÁBORÚS VERESÉG; • 2. A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI ÉS KITÖRÉSE; • 3. A KÁROLYI-KORMÁNY MEGALAKULÁSA és első intézkedései; • 4. A NEMZETI TANÁCS KORMÁNYÁNAK FOGADTATÁSA; • 5. FEGYVERSZÜNET ÉS KATONAPOLITIKA; • 6. A KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSA; • 7. A NEMZETISÉGEK ELLENÜNK FORDULNAK; • 8. BARTHA HADSEREGSZERVEZÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA; • 9. A GYŐZTESEK ÚJABB DIKTÁTUMAI; • 10. A KOMMUNISTÁK A BOMLASZTÁS ÉLÉN; • 11. A FOLYTATÓDÓ CSEH ÉS ROMÁN TERÜLETRABLÁS; • 12. KORMÁNYVÁLSÁG, ÚJ KORMÁNYZAT; • 13. KÉSZÜLŐDÉS A BÉKETÁRGYALÁSRA; • 14. SIKERTELEN KORMÁNYZÁS, JÖVŐBE MUTATÓ törvényalkotás; • 15. PÁRTOK ÉS AZ ELMARADT VÁLASZTÁS; • 16. KOMMUNISTA LÁZÍTÁS - TÖRVÉNYTISZTELŐ KORMÁNY; • 17. MEGKÉSETT FELISMERÉS - TEHETETLEN SODRÓDÁS; • 18. A KOMMUNISTA ÁLLAMCSÍNY; • 19. KITEKINTÉS A BÉKETÁRGYALÁSRA; Az őszirózsás forradalom és az első magyar köztársaság meghatározó személyiségei.

1. Az első magyar köztársaság időjárás
2. Az első magyar köztársaság ikialtasa
3. Az első magyar köztársaság jelentése

Az Első Magyar Köztársaság Időjárás

Ez a cikk több mint 3 éves. November 16-án volt 100 éve, hogy kikiáltották az első köztársaságot. Vajon tényleg csak egy szűk baloldali zsidó csoport támogatta a forradalmat, mint ahogy azt a jobboldali mitológia állítja? Nem éppen. Ehhez elég áttekintenünk a korabeli konzervatív sajtót. Őszirózsás forradalmárok; kép: Wikimedia Commons 1918. november 16-án, 100 éve kiáltották ki az első magyar köztársaságot. Míg a legtöbb országban a köztársaság centenáriumát országos ünnepségsorozat kíséri, az állam legfőbb méltóságainak vezetésével, tömegek utcára vonulásával, nálunk az ünneplés majdnem teljesen elmaradt. Pedig a köztársaság kikiáltása nem egyszerűen a monarchikus államforma megszüntetéséről szólt (az új rendszer kompatibilis lehetett volna egy alkotmányos monarchiával is). Ezen a napon született meg a modern, független, demokratikus Magyarország. Ezen a napon ismerték el először törvényben a minden polgárra vonatkozó politikai szabadságjogokat: a nőkre is kiterjedő általános, egyenlő és titkos választójogot, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a független bíráskodást és a gyülekezési szabadságot.

Az Első Magyar Köztársaság Ikialtasa

A törvény kihirdetése után, 1946. február 1-jén a nemzetgyűlés közfelkiáltással Tildy Zoltánt választotta meg a második köztársaság első elnökévé. Ezt a napot az egész országban megünnepelték, a településeket fellobogózták, több városban munkaszünetet rendeltek el, országszerte díszsortüzek dördültek el. A fővárosban 12 órakor bezártak az üzletek, a színházakat és a mozikat este ingyen lehetett látogatni, a színészek lemondtak fellépti díjukról. Budapest lakosságát délután két órára a Kossuth térre hívták, ahol a kisgazda Nagy Ferenc, február 4-től Tildy utóda a miniszterelnöki tisztségben, felolvasta a törvény szövegét, hangsúlyozva: a magyar nemzet történelme során még soha nem iktatott be nagyobb jelentőségű törvényt. Ezután Tildy Zoltán immár köztársasági elnökként méltatta a fiatal magyar demokrácia eredményeit. Az Operaházban este Erkel Bánk bánjával köszöntötték a Magyar Köztársaságot, a díszelőadáson megjelentek a közjogi méltóságok, a kormány tagjai, a politikai és társadalmi közélet jeles személyiségei is.

Az Első Magyar Köztársaság Jelentése

Majd 1946. február 1-jén, a törvény kihirdetése után Tildy Zoltán addigi miniszterelnököt, a Független Kisgazdapárt elnökét választották a második köztársaság elnökévé. Tildy utóda a kormányfői székben Nagy Ferenc lett. Magyarország államformája 1949. augusztus 18-tól népköztársaság volt. A harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök kiáltotta ki Budapesten. 2005 júliusában a kormány úgy döntött, hogy 2006-tól február elseje a köztársaság napja, emlékezve arra, hogy 1946-ban a Nemzetgyűlés ezen a napon hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. törvénycikket: "1. § Az állam hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép. A magyar nép a törvényhozó hatalmat az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés útján gyakorolja. 2. § (1) Magyarország köztársaság. " A köztársaság címere Csaba Nagy képe a Pixabay -en. Alaptörvény: 2011. április 18-án az Országgyűlés elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.

"A szürkébe boruló levegőégben a szabadság és tudás szimbólumai, berregő gépmadarak keringtek. És a lelkekből kitört a négyszázéves elnyomatás, az őrjítően fájdalmas háborús kínszenvedés roppant keserűsége. Nagyon sokan sírtak, nagyon sokan az öröm extatikus fellángolásában égtek. A százezrek között nem akadt egyetlen ember, aki ne érezte volna meg a történelmi idők vérperzselő lendületének friss szelét. Nem volt még ilyen ünnep ebben a sokat szenvedett, gyönyörű országban. " A szocialista-barátsággal szintén nem vádolható Dunántúli Protestáns Lap arról írt ezen a napon, hogy "a csodás változások közepett, melyeknek tanúi vagyunk, bár néha-néha tétován állunk meg, mégis jó reménységgel vagyunk a végkifejlődés felől. Jó reménységgel vagyunk, mert erős a hitünk az igazság diadalában és Isten gondviselésében. " Herczeg Ferenc vérkonzervatív lapja, az Új Idők azon lelkendezett, hogy "a szabadság s az emberi jogok, amelyekért oly sok nagy elődünk szívvel, ésszel, vérezve küzdött: annak a napnak délelőttje óta biztos otthonra találtak e hazában.

A még többségében MSZMP-képviselőkből álló Országgyűlés "a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében" 1989. október 17-én megszavazta az alkotmánymódosítást. Az így megváltoztatott alaptörvény jogi-formai szempontból az 1949-es alkotmány (1949:XX. törvény) módosított változata volt, ám tartalmát tekintve szinte teljesen, közel 80 százalékban megújított dokumentum, amely későbbi változtatásaival együtt máig érvényben van. (A rendszerváltás politikai szereplői egyébként ideiglenesnek tekintették a megreformált alkotmányt, az 1990-es évek végéig napirenden is szerepelt a teljesen új alapokmány létrehozása, de konszenzus híján ez sorozatosan kudarcba fulladt. ) Az ellenzéki kerekasztal-tárgyalások - ellentmondásos küzdelem a nómenklatúrával A rendszerváltó dokumentumként is emlegetett törvény jóváhagyta a parlamentáris kormányformát, rendezte a központi állami szervek alapvető feladatait és hatáskörét, s meghatározta egymáshoz való viszonyukat a hatalommegosztás alkotmányos elvének megfelelően.