Megszólaltak A Tanárok: Siker A Kötelező Oltás Eltörlése, De Tovább Szervezik A Sztrájkot

Az egészségügyi dolgozók után tehát a kormánytisztviselőktől, a honvédelmi, a rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóitól, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóitól, az adóhivatali dolgozóktól, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóitól is elvárt az oltás felvétele. A hivatalos tájékoztatás szerint ezekben a szférákban már eleve magas az átoltottság, és az elmúlt hónapokban célzott oltási akciók zajlottak. Ezeken a területeken is igaz, hogy nem kell beoltatnia magát annak, akinél ez orvosi igazolással alátámasztottan ellenjavallt. Meddig kell beadatni az oltást? Amennyiben az állami alkalmazott rendszeresen találkozik ügyfelekkel, a védőoltást fő szabály szerint 2021. december 15-ig meg kell kapnia, egyéb esetben legkésőbb 2022. január 31-ig. Megjelent a kötelező oltás előírásának részleteit tartalmazó Kormányrendelet - gazdasági, pénzügyi, adózási portál. Az állami szférában dolgozót, aki határidőig nem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni, és egy év múlva jogviszonya megszüntethető. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál foglalkoztatottaknál a munkáltató dönti el, hogy elvárja vagy sem a védőoltás felvételét.

  1. Mit jelent, hogy kötelező oltást rendelhet el a munkáltató?
  2. Csehországban mégsem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás - Blikk
  3. Megjelent a kötelező oltás előírásának részleteit tartalmazó Kormányrendelet - gazdasági, pénzügyi, adózási portál

Mit Jelent, Hogy Kötelező Oltást Rendelhet El A Munkáltató?

Ha a munkavállaló a védőoltásokat a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, vagy nem igazolta orvosi szakvéleménnyel, hogy nem kaphatja meg a védőoltást, akkor a munkáltató a munkavállaló részére egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a védőoltás felvételéig, vagy az orvosi szakvélemény benyújtásáig, de legfeljebb az elrendeléstől számított egy évig. Ez a szankció nem egy automatikus következménye a védőoltás elutasításának, ennek az intézkedésnek az alkalmazásáról tehát a munkáltató jogosult dönteni az eset összes körülménye alapján. Fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem kap munkabért és egyéb juttatásokat sem (pl. prémium, cafeteria, fizetett szabadság). Csehországban mégsem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás - Blikk. Mivel a munkavállalónak munkabér nem jár, a fizetés nélküli szabadság alatt a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetelni fog. A társadalombiztosítás jogviszony szünetelése alatt a munkavállalót nem illetik meg a természetbeni orvosi ellátások és a pénzbeli ellátások (tehát a táppénz) sem.

Csehországban Mégsem Lesz Kötelező A Koronavírus Elleni Oltás - Blikk

keresőképtelen), csak a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére. A munkáltató a munkaviszonyt felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé, illetve a mentességet alátámasztó orvosi szakvéleményt nem mutatta be. Itt azonban fontos jelezni, hogy az új rendelet a veszélyhelyzet végével hatályát veszti, így ha az előbb említett egy év elteltével nem lesz hatályban, akkor már felmondási okra sem adhat alapot.

Megjelent A Kötelező Oltás Előírásának Részleteit Tartalmazó Kormányrendelet - Gazdasági, Pénzügyi, Adózási Portál

A tájékoztatásnak ki kell terjedni az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határidejére, továbbá a védőoltás felvételének elmulasztása miatti jogkövetkezményekre is. A tájékoztatást írásban kell megtenni, amely történhet papíralapon, e-mailben vagy egyéb elektronikus úton is. A tájékoztatást ugyan indokolni nem kell, de későbbi jogvitában a munkáltató kell, hogy indokolja döntése jogszerűségét. Az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határideje a munkavállaló tájékoztatását követően legalább 45 nap kell, hogy legyen. A védőoltás második dózisát a munkavállaló az oltást beadó orvos által megállapított időpontban köteles felvenni. Ha a munkavállaló nem kaphat védőoltást, akkor az ezt igazoló orvosi szakvéleményt a munkavállaló köteles beszerezni a munkáltató üzemorvosától, ennek hiányában az egészségi alkalmasság vizsgálatára jogosult más orvostól, és ennek hiányában akár a saját háziorvosától is. Ezt az igazolást értelemszerűen a védőoltás felvételének határidejéig kell a munkavállalónak beszerezni.
Fontos megjegyezni, hogy a rendelet jogi felhatalmazást ad a munkáltatók számára a védőoltással kapcsolatos adatok kezelésére, de a munkáltatók mint adatkezelők esetében ezzel együtt továbbra is mérlegelést igényel, hogy a GDPR szerinti adatkezelési jogalapok közül melyiket kívánják alkalmazni a tárgybeli adatkezelésre. Amennyiben ezt az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet megteremtéséhez fűződő jogos érdekükre kívánják alapozni, úgy érdekmérlegelési teszt elkészítése is szükséges lesz. Az adatkezelésre a munkáltató által világosan meghatározott cél teljesüléséig, de legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig van lehetőség. Az adatkezelésről a munkavállalók részére részletes tájékoztatást kell nyújtani. Szűcs László hozzáteszi: A munkáltató a védőoltás elrendelésével kapcsolatos jogait köteles rendeltetésszerűen és a részletszabályokat maximálisan betartva gyakorolni. Amennyiben intézkedése nem rendeltetésszerű - mert például az adott munkavállaló kizárólag otthoni munkavégzés keretében dolgozik -, vagy nem jogszerű, mert például olyan munkavállaló részére is fizetés nélküli szabadságot rendel el, illetve olyan munkavállalóval szemben is azonnali hatályú felmondást gyakorol, ahol a védőoltás ellenjavalt, úgy a munkáltató felelős a bekövetkező károkért.
July 2, 2024