József Attila Verseskötetei
Majd magát vádolja: úgy érzi, hogy elpazarolta életét. versszakból megtudjuk, hogy már gyermekkora sem volt felhőtlen, korán megismerte a nélkülözést és a kétkezi munkát. versszakban megbánja bűneit: József Attila a bibliai tékozló fiú szerepébe bújva kér bocsánatot erkölcsi vétkeiért. A különbség azonban az, hogy míg a tékozló fiú életében bocsánatot nyert, a költő számára azonban ezt csak a halál hozhatja meg. Az utolsó versszakban az ifjúságot azonosítja a zöld vadonnal, s szembeállítja a megmaradt, mostani életét jelképező zörgő ágakkal. A vershármas utolsó tagja az Ime, hát megleltem hazámat… kezdetű vers. A költemény látszólag pozitívan indul: a költő végre meglelte hazáját. Ám ez a haza a sírhelyre szűkül le, s az utolsó sor feltételes módja ismét jelzi József Attila reménytelenségét. Megjelenik a szeretetlenség motívuma is: csak a föld fogadja be, a társadalom kiveti. Azonosítja magát a háborúból visszamaradt értéktelen pénzzel, ami már senkinek sem kell. versszakban megjelenő háborús képek az értékrendek teljes felborulását jelzik.
József Attila Első Vers La Page Du Film
Nagyon fáj. József Attila versei; Cserépfalvi, Bp., 1936; Levegőt! (1935), Kései sirató (1935), A Dunánál (1936), Nagyon fáj (1936), Kész a leltár (1936). József Attila kötetei Halála után kiadásban megjelent művei utolsó költeményei: Thomas Mann üdvözlése (1937), Születésnapomra (1937), Tudod, hogy nincs bocsánat (1937), (Talán eltünök hirtelen…) (1937), (Karóval jöttél…) (1937), (Ime, hát megleltem hazámat…) (1937) József Attila összes versei és válogatott írásai; sajtó alá rend. Németh Andor; Cserépfalvi, Bp., 1938 Versek; Híd, Szubotica, 1940 Művek; Kner, Bp., 1940 József Attila összes versei és műfordításai; sajtó alá rend. Bálint György; Cserépfalvi, Bp., 1940 Galamb Ödön: Makói évek / József Attila válogatott, kiadatlan versei; jegyz. Radnóti Miklós; Cserépfalvi, Bp., 1941 (József Attila élete nyomában) Költészet és nemzet; sajtó alá rend. Sándor Pál; Nádor Ny., Bp., 1941 (Dokumentum könyvek) Illyés Gyula–József Attila: A nép nevében; Mátyás, Pestszentlőrinc, 1942 József Attila válogatott lírai versei; Cserépfalvi, Bp., 1943
József Attila Első Vers La
Az Eszmélet verselése bimetrikus, és mind a 12 darabja 8 soros vers: József Attila a Villon által kidolgozott és a Nagy Testamentum ban alkalmazott oktávákat használja (a Nagy Testamentum egyébként ugyanolyan vallomásos, összegző-leszámoló jellegű). A 8 és 9 szótagos sorokra az ötös és ötödfeles jambikus váltakozás jellemző. Rímképlet: a b a b b a b a. Az elemzők között nincs egyetértés abban, hogy milyen jellegűek az Eszmélet ben megjelenő filozófiai gondolatok. A marxizmussal és később az egzisztencializmussal is rokonságba hozták, aztán Bergson hatását fedezték fel benne (Tverdota György mutatott rá, hogy az eszmélés Bergson fő művének, a Teremtő fejlődés nek is központi fogalma). Bergson eszmélet-fogalma két összetevőből áll: értelem és ösztön (intuíció), amelyek kölcsönhatásban vannak egymással. Az eszmélés a képzet és a cselekvés össze nem illése, "széttolódása", ami 1933-34 táján a világtörténelemben és József Attila személyes életében is több szinten jelen volt. József Attila ismerte Bergson munkáit, prózai írásaiban többször hivatkozott is rájuk.
Jozsef Attila Első Verse
A versszakokban József Attila sorra veszi azokat a dolgokat, amiket elmulasztott életében, vagy rosszul csinált. Az 1. Versszakban a szegénység jelenik meg, mely gyermekként még elképzelhetetlen volt- akkor még "aranyat ígért". A 2. Versszakban olvasható Hét Torony motívuma Gárdonyi Gézától származik, s a bezártságot jelképezi. A költő régen azért volt korlátolt, mert gyermek volt, most pedig betegsége miatt. A 3. versszakból kiderül, hogy József Attila soha nem volt "átlagember", soha nem azt tette, és nem úgy, ahogy kellett volna. Az 5. versszak a teljes nincstelenségről tesz tanúbizonyságot. Az utolsó strófában ismét megjelenik a Hét Torony motívuma, a szabadság teljes hiánya. A vers optimistán zárul, a sors elfogadásával, ami azonban József Attilánál egyet jelent a békés halállal a "puha párnán". A Talán eltünök hirtelen … című vers időszembesítő költemény: a múltat, a jelent és a jövőt hasonlítja össze. A mű a jövő víziójával indul, melyben József Attilának nincs helye. Életét a vadnyomhoz hasonlítja, mely az idők során elkopik, eltűnik.
– Reményik Sándor, Erdélyi Helikon 1932/2 Művei [ szerkesztés] Csinszka versei, bev. Vészi József, ill. Márffy Ödön (1931) Vallomás a csodáról (önéletrajzának Adyval való megismerkedéséről és házasságukról szóló részlete), Nagyváradi Napló 1932. január 1. 1977-ben Ruffy Péter 22 folytatásban dolgozta fel a kiadatlan memoárt (Csinszka és Ady. Magyar Nemzet, Budapest, 1977. január 30. – március 20. ) Életem könyve, kiadó B. Lukáts Júlia, utószó Benedek István (1990) [14] Emlékezete [ szerkesztés] Csinszka (televíziós film, 1987) rendezte: Deák Krisztina A másik Csinszka. Márffy Ödön múzsája (kiállítás) Debrecen, MODEM, 2010. február 25. – május 23. (június 20-áig meghosszabbítva) [15] Márffy és Csinszka. Márffy Ödön festészete a két világháború között. Balatonfüred, Vaszary-villa 2010. november 20. – 2011. április 24. Források [ szerkesztés] Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. Új magyar irodalmi lexikon I.