GrecsÓ KrisztiÁN: Nem ÉLhetÜNk ÚGy, Hogy Folyamatosan RettegÜNk | Magyar Hang | A TÚLÉLő Magazin | Arany János Tehetseggondozo Program Intézményei

^ Horváth, Csaba (November 2011). "Grecsó Krisztián: Megyek utánad". Kortárs (in Hungarian). 58 (11). ISSN 0023-415X. Retrieved 19 April 2020. ^ Tőtős, Dorottya (25 June 2017). "Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a regény". Helikon (in Hungarian). 28 (14). ISSN 1220-6288. Retrieved 19 April 2020. ^ horner (24 March 2019). "Szomorú-izgulás – Grecsó Krisztián Vera című regényéről". Népszava (in Hungarian). Retrieved 19 April 2020. ^ Szemere, Katalin (28 February 2012). "Cigányok, A filozófus és a Kispolgárok". Népszabadság Online (in Hungarian). Retrieved 20 April 2020. ^ "A Pál utcai fiúk: legyen szabad a Grund! ". (in Hungarian). 25 October 2019. Retrieved 19 April 2020. ^ Matalin, Dóra (31 May 2019). "Miért nem lehet jegyet kapni a Pál utcai fiúkra? ". Index (in Hungarian). Retrieved 19 April 2020. ^ Mészáros, Márton (5 October 2017). "Egy világ, ahonnan nézni lehet az életet". Kultúrpart (in Hungarian). Retrieved 20 April 2020. ^ Jánossy, Villő (22 October 2019). "Grecsó Krisztián betegsége miatt egy időre lekerült az örökbefogadási várólistáról".
  1. "Nem vagy másfajta szülő, nem tudsz másképp szeretni"
  2. Grecsó Krisztián: Nem élhetünk úgy, hogy folyamatosan rettegünk | Magyar Hang | A túlélő magazin
  3. Grecsó Krisztián a súlyos betegségéről: "Ebben a történetben még benne vagyok, ez most zajlik" | 24.hu
  4. Arany János: Árva fiú : hungarianliterature

"Nem Vagy Másfajta Szülő, Nem Tudsz Másképp Szeretni"

De a felgyógyulás után ez nem marad meg sokáig, egy idő után újra normálisabb életet él az ember, és nem tekint úgy egy ilyen díjra sem, hogy milyen apróság az élet egésze mellett. – Nagy drukk van bennem és folyamatos önterápia, hogy a Verának van esélye, de ez nem jelenti, hogy a könyv nyer, és ne legyek csalódott, ha nem nyer – mondta az író. Grecsó Krisztián: Milyen ország ez, milyen élet? | Magyar Hang Beszélgettek arról is, a korábbi közéleti megszólalások után mennyi rettentő sok gyűlölet érkezett, és még egy békítő jellegű megszólalás után is özönlöttek a hasonló levelek. Emiatt kicsit hátrébb lépett ettől, nem tudta figyelmen kívül hagyni, mennyi felesleges stresszt okoz mindez az embernek. Ráadásul évek után úgy érezte, hogy ugyanazt ismétli tizenhatodjára. Azért felvetődött a Térey-ösztöndíjak kérdése, Grecsó pedig örül, hogy nem jelölték, és így nem kellett ezzel a dilemmával megküzdenie. Azzal, hogy hősiesen visszautasítsa-e, és akkor "három napig mindenki ollézik, majd három évig én nem. "

GrecsÓ KrisztiÁN: Nem ÉLhetÜNk ÚGy, Hogy Folyamatosan RettegÜNk | Magyar Hang | A TÚLÉLő Magazin

"Már csak azért is, mert teljesen letolt engem magamról, és lett belőle olyan szituáció, ami az alázatnak különös fokára vitt el, ami nekem a korábbi életemben nem adatott meg. " Súlyos betegségéről annyit még elárult, hogy a "nyaki terület volt problémás", aminek következtében a hangja is elment, "a kommunikáció lehetetlensége pedig tovább növelte a befelé fordulást". Az interjúból az is kiderül, hogy Grecsó Krisztián új regénye, a Vera február végén jelenik meg. A Jelenkor októberi számában olvasható az Mint akinek hagyaték című verse, amiben szintén a betegségéről is. Grecsó Krisztián: Nahát Mihez kezdjünk vasárnap a szavazólappal? Rajzoljunk rá valamit? Mit? Nagyinterjú Esterházyról és Csoóriról, nyomorról és páváskodásról, Jelmezbálról és belső ruhatárról. Az urbánus fiúknak néha nehezebb. Kiemelt kép: Neményi Márton

Grecsó Krisztián A Súlyos Betegségéről: &Quot;Ebben A Történetben Még Benne Vagyok, Ez Most Zajlik&Quot; | 24.Hu

Pap Anita könyvtáros írása Grecsó Krisztián József Attila díjas kortárs magyar költő, író, dalszerző. Szegvár díszpolgára. Született: Szegvár, 1976. május 18. Nős, felesége: Árvai Judit, a Magvető kiadó munkatársa. Kislányukkal, akit örökbe fogadtak, Budapesten élnek. Krisztián újságíróként tevékenykedett több lapnál, a Nők Lapja vezetőszerkesztőjeként is dolgozott és a Szépírók Társaságának alelnökeke volt. Regényei több nyelven megjelentek. A Vera regénye 2019-ben látott napvilágot. 1980-ban játszódik. Helyszín: Szeged, ahol Krisztián a főiskolai éveit töltötte. Grecsó Krisztiánnal volt szerencsém személyesen találkozni, Fóton a Városi Könyvtárban tartandó író-olvasó találkozó keretein belül, a Vera című regényét mutatta be a közönségnek. Nagyon vártam, hogy végre kezembe vegyem a könyvet és nekilássak, hiszen olyan kulisszatitkokat árult el az író, hogy azonnal kedvet csinált hozzá. Azt is megtudhattuk, hogy a regény végét újra írta, egy ismerőse inspirálta, miszerint nem úgy éli meg a valóságban egy gyerek az örökbefogadás tényét, ahogy Krisztián elképzelte.

Ugyanakkor a versekhez már 5-6 éve visszataláltam – a dalokon keresztül. És amikkel színpadra is állt gitárral a kezében, rockzenészek társaságában a Rájátszás elnevezésű eseményeken, ahol a kortárs költészet találkozott a kortárs zenével. A hónap elején a Grecsó–Hrutka Tandem első – Első évre fecske című – lemezét is bemutatták, amin a Magamról többet kötet nem egy verse is szerepel. Hol húzódik a határ vers és dalszöveg között? A lemezen található 11 szerzemény meghatározásaként ez olvasható: dalok, énekelt versek, verskollázsok. Joggal kérdezhetik: miért kell külön venni a dalokat és a verseket, technikailag nem ugyanaz? Nem egészen, a vers ugyanis sokkal kevésbé prozódiabarát. Mikor az első dalaimat írtam, megkérdeztem Bródy Jánost, milyennek találja őket, mire ő azt mondta, túl sok bennük a szó. A versnyelv a dalnak túl tömény, nem lehet követni, a dalnak pedig azonnal kell hatnia, szellősebbnek, de nem hígabbnak kell lennie – ez a legjelentősebb különbség a kettő között. Lát bármilyen folytonosságot a korábbi versei és az újak között?

Kinek nyúlfarknyi a reménye S többé se kér se vár sokat: A multban él, ez ócska lom közt Tesz-vesz, keresgél, rakogat. Emlékeimmel olykor én is, Mint rongya közt egy vén szipó - Elbíbelődöm: ilyen emlék Ama fentírt vándor cipó. A tékozló fiú regéjét Sokan csináltuk újra már: Én nem vagyont, kincset pazarlék, (Apámnak is lett volna bár! ) Hanem jövendőt, biztos állást, Meg ami erre útnyitó, Légvárak-, ábránd- s délibábért... Tanulság: egy vándor cipó. Hogy aztán a goromba élet Jeges zuhannyal önte le: "Megyek - kiáltám - vészes út ez, Vissza megint bölcsőm fele! " Ma fizetés-nap; húsz forintra Jut húsz krajcár "proporció": Harminc gyalog mérföldre abból Kifutja... egy vándor cipó. Mondám s tevém; - a dél-ebéd már A nagy országuton lele; Sebaj! kinek hátán a háza És kebelén a kenyere. De majd az estve!... hátha rablók... Arany János: Árva fiú : hungarianliterature. Eh! nincs velem sok földi jó: Egy zsebkendőbe minden elfért: A gárdrob és vándor cipó. Egy bot talán jó volna mégis - Ahol egy tört "lógó"-darab! Ettől ugyan valódi medve Nem fél; de képzelt megszalad.

Arany János: Árva Fiú : Hungarianliterature

"Eredj haza, szegény asszony! Mosd fehérre mocskos lepled; Eredj haza, Isten adjon Erőt ahhoz és kegyelmet. S Ágnes asszony a patakban Lepedőjét újra mossa; Fehér leplét, tiszta leplét A futó hab elkapdossa. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el Mert hiában tiszta a gyolcs, Benne többé semmi vérjel: Ágnes azt még egyre látja S épen úgy, mint akkor éjjel. Virradattól késő estig Áll a vízben, széke mellett: Hab zilálja rezgő árnyát, Haja fürtét kósza szellet. Holdvilágos éjjelenkint, Mikor a víz fodra csillog, Maradozó csattanással, Fehér sulyka messze villog. És ez így megy évrül-évre; Télen-nyáron, szünet nélkül; Harmat-arca hő napon ég, Gyönge térde fagyban kékül. Őszbe fordul a zilált haj, Már nem holló, nem is ében; Torz-alakú ránc verődik Szanaszét a síma képen. S Ágnes asszony a patakban Régi rongyát mossa, mossa - Fehér leple foszlányait A szilaj hab elkapdossa. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Most éjszakára fel, a "bércnek! " Előttem rónaszéki só Megy sok szekéren: biztosabb már A vándor és vándor cipó. Kérdik: ki és mi? hova mászkál? Hang csúfos, a nyelv idegen; Szepeg biz ő, s azt mondja: dászkál. Most haza indult betegen. Bükkös tetőn éjjel kifognak, Pór-élc megöklel, mint tinó: De tűznél, mit kazalba raknak, Jólesik a vándor cipó. Hűs hajnalon (még mind üressen Lógtak ki a járom-szegek) Bucsút köhintve, megiramlva - S a késő hajnalig, megyek. Ott száraz ágból, korcsma végin, Lombsátor a közös "ivó": Ott deszka-pad lapít deszkává, S párnám csak a vándor cipó. Hanem a szép táj bűvöl így is, Oh, ifju könnyedvérüség! Ím ott dülőnkint a hegyoldal Harmat-szivárvány színben ég; Lent, sziklavölgyben, fakupával Csurgó kinál, oly csábitó! Az útas keble megtelik... de Bezzeg fogy a vándor cipó! Bérc elmaradt; tölgyes lapályon Visz útam, napja már negyed; Tölgy sincs azontúl, - visszanézve Látom csak a kéklő hegyet. Posványiban, mint lomha sertés, Ferdőzik az ecsedi tó; Rekkent a hév nap, útas izzad, Bár könnyű a vándor cipó.