Kémia Emelt Érettségi – Érettségi Harmincévesen: Széchenyi És Kossuth Programja - Erettsegik.Hu
Durkó Gábor / 2015. 09. 18. I. Vegyületcsaládok Tudni kell: - funkciós csoportokat - a vegyületcsaládokra jellemző reakciókat, beleértve az előállítást is - képlet alapján nevet, név alapján képletet felírni - néhány fontosabb vegyületet, hétköznapi névvel együtt 1. Szénhidrogének a. ) telített szénhidrogének (alkánok) - kőolaj, földgáz b. ) kettős kötést tartalmazó szénhidrogének (alkének) c. ) hármas kötést tartalmazó szénhidrogének (alkinek) d. ) aromás szénhidrogének 2. Halogénezett szénhidrogének 3. Oxigéntartalmú szerves vegyületek a. ) alkoholok, fenolok b. ) éterek c. ) aldehidek és ketonok (oxovegyületek) d. ) karbonsavak e. ) észterek f. ) szénhidrátok 4. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek a. ) salétromsav-észterek (nitrátok) b. ) nitrovegyületek c. Szerves kémia | Sulinet Tudásbázis. ) aminok d. ) amidok e. ) aminosavak, peptidek f. ) nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek (piridin, pirimidin, pirrol, imidazol) II. Izoméria 1. Szerkezeti (konstitúciós) izoméria 2. Sztereoizoméria a. ) Geometriai (cisz-transz) izoméria b. )
- Hogyan tervezzünk antibiotikumot : Greenheretic
- Szerves kémia | Sulinet Tudásbázis
- Heterociklusos vegyület – Wikipédia
- Érettségi tételek 2014 - Kossuth Lajos reformprogramja | Sulinet Hírmagazin
Hogyan Tervezzünk Antibiotikumot : Greenheretic
Hogyan írjunk szakdolgozatot? Módszertani útmutatónkból megtudod, hogyan lehet profi szakdolgozatot készíteni. Foglalkozunk a diplomamunka céljaival, a témaválasztás nehézségeivel, illetve a forrásanyagok kutatásával, szakszerű felhasználásával is. Szót ejtünk a szakdolgozat ideális nyelvezetéről és struktúrájáról és a gyakran elkövetett hibákra is kitérünk.
Optikai izoméria III. Reakciótípusok 1. Sav-bázis reakciók a. ) szerves vegyületek savassága - alkoholok, fenolok és karbonsavak savasságának összehasonlítása b. ) nitrogéntartalmú vegyületek, mint bázisok - aminok reakciója sósavval - piridin reakciója sósavval - az imidazol amfoter 2. Redoxireakciók a. ) reakció oxigénnel (égés) b. ) szénhidrogének redoxireakciói - szintézisgáz előállítása (metán + vízgőz reakciója) - acetilén reakciója nátriummal c. ) alkoholok reakciója nátriummal d. ) alkoholok, oxovegyületek oxidációja - primer alkoholok oxidációja aldehiddé és tovább, karbonsavvá - szekunder alkoholok oxidációja ketonná - tercier alkoholok: csak lánchasadással oxidálhatók - aldehidcsoport kimutatása (Fehling-reakció, ezüsttükör-próba) - ketonok oxidációja lánchasadással - hangyasav oxidációja e. ) oxovegyületek, karbonsavak redukciója f. ) pirrol reakciója káliummal 3. Szubsztitúciós reakciók a. ) gyökös szubsztitúció (telített szénhidrogének halogénezése) b. Nitrogen tartalmú szerves vegyületek. ) nukleofil szubsztitúció (alkil-halogenidek reakciója lúggal) c. ) elektrofil szubsztitúció (aromás szénhidrogének brómozása, nitrálása) 4.
Szerves KéMia | Sulinet TudáSbáZis
Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok az egészségügy egyik komoly kihívása, nem véletlenül próbálkoznak jó páran új elven működő baktériumölő szerek készítésével. Egy friss cikk viszont igazi különlegesség: az első és utolsó szerzői a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban és a Ljubljanai Egyetemen dolgoznak, igazi európai fejlesztésről beszélhetünk hát. Az eredeti elképzelésük egyszerűen vázolható: az antibiotikumok általában a baktériumok életműködéseit egy ponton zavarják meg. Ha egyszerre két életfolyamatukat szeretnénk gátolni, akkor jelenleg két hatóanyagot kell kevernünk, ami nem várt nehézségeket okozhat, hiszen két különböző gyógyszermolekulának kellene körülbelül egyszerre felszívódni, a célszövetbe jutni, ami nehezíti az alkalmazásukat. Ellenben ha olyan molekulákat terveznénk, amik egymaguk két életműködést gátolnak, akkor ezek a problémák máris megszűnnek, mégis több ponton támadhatjuk a kórokozót. Hogyan tervezzünk antibiotikumot : Greenheretic. Sőt, ennél tovább mentek, eleve olyan molekulákat terveztek, amik a mellett, hogy egyszerre több létfontosságú fehérje működését gátolják, az egyes fehérjék több, a fehérje működéséhez nélkülözhetetlen aminosavval is erős kölcsönhatást alakítanak ki, így sokkal nehezebben alakul ki ellenük rezisztancia, mivel a célfehérje több ponton kellene hogy megváltozzon ahhoz, hogy hatástalanná váljon az antibiotikum.
A molekulatömeg néhány ezer több millió. Attól függően, hogy az alak a fehérje...... kollégiumi szótár Fehérjék - I proteinek (fehérjék) szerves vegyület, amely arra szolgál, mint egy szerkezeti alapját polipeptidlánc, amely az aminosav-maradékok csatlakozott peptidkötésekkel (CO NH2) sorrendben. Heterociklusos vegyület – Wikipédia. A fehérjék a fő...... Medical Encyclopedia Kapcsolódó cikkek Szerves anyagok sejt fehérjék zsírok Szerves anyagok sejt proteinek Vegyes vegyületet ellenállások
Heterociklusos Vegyület – Wikipédia
Öttagú gyűrűk egy heteroatommal: pirrolidin 1-pirrolin 2-pirrolin 3-pirrolin 2H-pirrol pirrol tetrahidrofurán 2, 3-dihidrofurán 2, 5-dihidrofurán furán tetrahidrotiofén 2, 3-dihidrotiofén 2, 5-dihidrotiofén tiofén foszfol szilol arzol sztibol Pirrolidin Pirrolin 2H-pirrol Pirrol Tetrahidrofurán Dihidrofurán Furán Tetrahidrotiofén 2, 3-Dihidrotiofén Tiofén Foszfor Foszfol Szilícium Szilol Arzén Arzol Antimon Sztibol A két heteroatomot tartalmazú öttagú gyűrűs vegyületeket, melyekben legalább egy nitrogén található, összefoglaló néven azoloknak nevezzük. A tiazolok és az izotiazolok gyűrűje egy kén és egy nitrogénatomot tartalmaz. A ditiolánokban két kénatom található.
SzISzSzI-MVT Vegysz
Széchenyi és Kossuth 1848 márciusa után a Batthyány-kormányban immár együtt dolgozott az ország fejlődéséért. NÉZD MEG MOST:ÉRettséGi TéTelek 2014 - Kossuth Lajos Reformprogramja | Sulinet HíRmagazin
Egyik jelentős eredménye a Lánchíd megépíttetése volt, amely William (Thierney) Clark tervei alapján, Adam Clark kivitelezésében készült el ( 1842 augusztus 24 – 1849. november 21. ). A Lánchíd azért is jelentős volt, mert ez ütött először rést a nemesi adómentességen, ugyanis a hídpénzt mindenkinek fizetnie kellett. A hidat 1849-ben Haynau avatta fel. Széchenyi reform koncepciójára jellemző volt: A reformokat az arisztokrácia vezetésével akart bevezetni. Az arisztokraták jó része azonban érzéketlen volt törekvéseivel szemben, hiszen az nekik többet ártott, mint használt. Továbbá, Bécs együttműködésével képzelte el a reformokat. Érettségi tételek 2014 - Kossuth Lajos reformprogramja | Sulinet Hírmagazin. Bécs azonban hátráltatta a folyamatot, Széchenyi hite viszont az udvarban ennek ellenére sem rendült meg. Evolúciószerű lassú fejlődést képzelt el, ám a jelentkező problémák túlságosan lelassították a reformfolyamatokat. 1840-ben a reformellenzék élére a már radikálisabb Kossuth Lajos állt A 30-as években jellemzővé vált a reformmozgalmak kibontakozása, melynek külső és belső okai, feltételei is voltak.
Külső okok: 1830 -ban forradalom tört ki Párizsban, továbbá Lengyelországban és Belgiumban. A Szent Szövetség ennek hatására meggyengült, s így Bécs enyhébb politizálásra kényszerült, s így a hazai politikai erők mozgástere bővült. Belső okok: Ezek világítanak rá a reformok szükségességére. Ilyen például Széchenyi "Hitel"-e, amely mozgásba lendítette a hazai politikai közgondolkodást. Egy másik esemény is meghatározó volt, ez pedig az 1830 tavaszán kibontakozott kolerajárvány volt. A betegség ellen nem tudtak hatékonyan védekezni, ezért karanténokat és vesztegzárakat alakítottak ki, valamint Bizmuttal fertőtlenítették a kutakat. Probléma: A karanténok és vesztegzárak elzárták a felvidéki szlovák zselléreket az alföldi alakalmi munkalehetőségektől, s így az éhhalál fenyegette őket. Az elégedetlenség másik kiváltója a fertőtlenítőszer szakszerűtlen adagolása volt. A bizmutport ugyanis néhol túladagolták, ami betegségekhez vezetett. Ezt a parasztok úgy értékelték, hogy az urak meg akarják mérgezni a népet, s ezért több megyében is kaszára kaptak az elkeseredett emberek.