Versek Halottak Napjára: Ó Nagy Gábor

Készült: 2012. november 01. Tóth Ágnes: Halottak napjára - diakszogalanta.qwqw.hu. csütörtök Írta: Branyiczky Rita (BraRit) Nevek, számok, szép szavak kőtáblákra írva - van, ki után nem maradt, csupán hűvös sírja, vagy még az sem, semmi sem; mást hozott az élet, s magányosan, titokban illant el a lélek. Emlékezz mindazokra, akiket szerettél! Gondolj rájuk vissza olykor, hisz általuk lettél azzá, aki ma vagy. Benned ők is élnek - tanításuk, emlékük mindörökre részed.

Ünnepi Idézet - Halottak Napi Idézetek

Reményik Sándor Halottak napja van. Az első, Mióta döngve hullott Rá a hant. A Sír tövében egy-egy fénybogár Csillog. Különben sötét a határ, S hosszú az éj alant. Szívek, tilos a nagy világítás, S virág sincs annyi már, Elpazaroltuk régi ünnepen; Egy-egy szálat visz némán, könnyesen, Ki ma este a temetőbe' jár. Hiába, virág sincsen annyi már. De egy-egy szálat letenni szabad. Versek halottak napjára. S hallatni tompán, fojtottan szavunk, És aztán: kezet fogni halkan, loppal, Egyik halott a másik halottal: Ó, hisz' mi itt mind halottak vagyunk. Kolozsvár, 1920. november 1. Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!

Tóth Ágnes: Halottak Napjára - Diakszogalanta.Qwqw.Hu

Idézetek egy régi-régi műből, kilobbant sejtcsomók. (1935) vissza a címoldalra

Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ünnepi idézet - Halottak napi idézetek. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt a csönd s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn s ahogy azt mondta nemrég: "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére és futott, telefonált és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó, tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse. Édes barátaim, olyan ez épen, mint az az ember ottan a mesében.

Összefoglaló O. Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit. Ó nagy gábor mi fán terem. E gyűjtemény az élő stílus elemeinek szinte kimeríthetetlen kincsesbányája, de egyben a múltat idéző és inkább csak történeti értékük miatt becses adatoknak gazdag tárháza is. Százával, sőt ezrével akadnak benne rendkívül találó megfigyelésekből és költői erejű, gazdag képzeletből született nyelvi képek, merész és szemléletes hasonlatok, az embereket és a világ dolgait lényegükben megragadó jellemzések, szellemes ötletek, bölcs tanácsok, intelmek és évszázados vagy olykor évezredes múltjuk ellenére is igaz életelvek. Ezeken kívül azonban találhatunk benne a mai ember számára már homályos célzásokat, naiv, olykor gyerekes nyelvi tréfákat, túlságosan is szókimondó gúnyolódásokat, egy ideig divatos, majd elfelejtett bemondásszerű fordulatokat és a társadalmi fejlődés során túlhaladott, időszerűtlenné vált nézeteket, tévesnek bizonyult megállapításokat is.

Ó Nagy Gaborone

Közl., 1954); A jövevényszólások kérdéséhez (Magy. Nyelvőr, 1955); A szinonimák világa (Magyar nyelvhelyesség, szerk. Deme László és Köves Béla, Bp., 1957); Mi fán terem? (Bp., 1957); Egy új magyar szólás- és közmondásgyűjteményről (Magy. Nyelvőr, 1964); Részletek egy szólásmagyarázó szótárból (Magy. Nyelvőr, 1965); Magyar szólások és közmondások (Bp., 1966); A lexikográfia viszonya a lexikológiához (Magy. Nyelv, 1969); A magyar nyelv értelmező szótára (I–VII., Bp., 1959–1962, egyik szerk. -je); Magyar szinonimaszótár (Bp., 1978; posztumusz mű, Ruzsiczky Éva fejezte be). – Irod. Tamás Lajos–Szathmári István: Búcsú O. N. G. -tól (Magy. Nyelv, 1973); Kovalovszky Miklós–Lőrincze Lajos: O. 1915–1973 (Magy. Nyelvőr, 1973); Martinkó András: O. (Irod. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások | bookline. tört. Közl., 1973).

Szerinte nyilvánvaló, hogy a NATO retorikája oroszellenes. Friss kismamafotó Nádai Anikóról - nlc.hu. A külügyminiszter arról is beszélt: szomorúsággal tölti el, hogy Emmanuel Macron francia elnök hazugságnak nevezte az "újnácik előretörését Ukrajnában". Nagy probléma az is, hogy a Nyugat nem ismeri el az orosz anyanyelvűek ellen elkövetett népirtásokat Ukrajnában – zárta gondolatait Szergej Lavrov. (MTI) Nyitókép: Orosz külügyminisztérium / Anadolu Agency / AFP

July 17, 2024