Ruha Cimke Jelzesek — Trópusi Esőerdő Tápláléklánc

A legtöbb ember nem nézi végig, hogy a kedvenc ruháján milyen jelek vannak feltüntetve, amelyek az adott darab mosására, szárítására stb. adnak utasításokat. És ha ezeket nem tartjuk, könnyen tönkretehetjük a ruhát, amelyet oly annyira szeretünk. 1. Mosás kézzel. 2. Tilos otthon kimosni, speciális tisztítást igénylő ruha. 3. Csak kézzel 30 Celsius fokos vízben szabad mosni. Nem szabad sikálni, kicsavarni. 4. Mosás kézzel, vagy mosógéppel, a feltüntetett hőmérsékleten. 5. Mosás kézzel, vagy mosógéppel a megadott hőfokon. A tisztálás hideg vízben történjen, a centrifugálás pedig alacsony fordulatszámon történjen. 6. Bő vízben történő mosás, gyors öblítéssel és rövid ideig tartó centrifugálással. 7. Fehérítőnek klórt szabad használni, utána meg tiszta vizet. 8. Fehéríteni tilos, csak klórmentes mosószert használjunk. 9. Vasalás, bármilyen hőfokon. 10. A ruha vasalható, de legtöbb 110 Celsius fokon. 11. Vasalható ruha, de maximum 150 Celsius fokon. 12. Vasalható ruha a legnagyobb, 200 Celsius hőfokon.

  1. Sulinet Tudásbázis

13. A ruha vegyileg tisztítható. 14. Bármilyen tisztítószerrel tisztítható ruha. 15. A ruha tisztítható tetraklór-etilénnel, szénhidrogénnel. 16. A ruha szénhidrogén oldószerrel tisztítható, főként bőr anyagoknál találkozni ezzel a jelzéssel. 17. Az aláhúzás korlátozásra utal, amely lehet mechanikai jellegű, vagy hőmérsékleti. Tovább tisztítható tetraklór-etilénnel, széndhidrogénnel. 18. Csak szénhidrogénnel tisztítható, de mérsékelt mechanikai, hőmérsékleti terheltség mellett. 19. Szárítható szárítógépben. 20. Centrifugálható, de gépben nem szárítható, csak a szabadban. 21. Szárítógépben szárítható, de alacsony hőfokon, kímélő üzemmódban. 22. Szárítógépben szárítható, normál hőfokon. 23. Kicsavarás után ki kell teríteni a ruhát. 24. Csavarni nem szabad, vizesen kell kiteríteni. 25. Csak fekve szárítható a ruha. Ne akasszuk ki, ne szárítsuk szárítógépben. Jótanácsok A selymet csak speciális mosószerrel, 30 Celsius fokon, fehérítő nélkül mossuk ki. Kézi mosás során a selyem ruhát ne sikáljuk, és ne is csavarjuk ki.

A körben található betűk a tisztítás módját jelölik. Az "A" esetében korlátozás nélkül alkalmazhatók az általánosan használt oldószerek. A "P" a perklór-etilént és fluorszénhidrogént jelöli, amelyek a leggyakoribb tisztítószerek. Az "F" a fluorszénhidrogén és a nehézbenzin jele, amelyeket érzékeny termékeknél használnak. A kör alatti aláhúzások a korlátozott folttisztításra utalnak. Minél több a vonal, annál több kitételnek kell megfelelni a tisztítás közben (pl. vízmennyiség, mechanikus hatás, szárítás módja). Ez esetben nem alkalmazhatók folttisztító szerek. Textil-KRESZ A címkéken látható öt jelképes rendszert a Ginetex (Groupement International d'Étiquetage pour l'Entretien des Textiles, azaz Textilkezelési Címkézéssel Foglalkozó Nemzetközi Szövetség) dolgozta ki 1975-ben. Ily módon próbálják a fogyasztókat tájékoztatni, mely eljárások alkalmazása nem okoz visszafordíthatatlan károsodást a szövetekben.

Befektetőknek Elemzéseink és végkövetkeztetéseink a elemzőcsapatának véleményét tükrözi, és nem veszik figyelembe az egyes befektetők egyéni igényeit a hozamelvárás vagy kockázatvállalási hajlandóság tekintetében. A megjelenített információk nem minősíthetők befektetési tanácsadásnak, befektetési ajánlásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak, azok kizárólag tájékoztatásul szolgálnak. A befektető által hozott döntés következményei Társaságunkra nem háríthatók át.

Rovarokkal, gyümölcsökkel, magvakkal táplálkoznak. A hímeknek díszes tollazatuk van. Kaméleon Az esőerdők jellegzetes állatai a repülő rovarokra vadászó kaméleonok. Kutyafejű boa A dél-amerikai esőerdők fán élő ragadozója a kutyafejű boa. Zsákmányát testének izomerejével öli meg. Közönséges óriáskígyó (Boa constrictor) A közönséges óriáskígyó (Boa constrictor) az Amazonas vidékén él. Főként a talajon tartózkodik, kitűnően úszik. Fekete kajmán A fekete kajmán a dél-amerikai esőerdők fokozottan védett hüllője. Eperszínű fakúszóbéka Az eperszínű fakúszóbéka a nyílméregbékák közé tartozik. Bőrmirigyei rendkívül erős mérget termelnek. A dél-amerikai esőerdőkben honos. Szarvasbéka A szarvasbékák az avarba bújva lesnek zsákmányukra. Lassú mozgású, hatalmas szájú kétéltűek. A dél-amerikai esőerdők lakói. Kék levelibéka A kék levelibéka tapadókorongban végződő ujjaival ügyesen mászik a fákra. Sulinet Tudásbázis. Az ausztráliai esőerdők lakója. Tarka azúrlepke A tarka azúrlepke a dél-amerikai esőerdők egyik legszebb pillangója Levélsáska A levélsáskák szárnyának mintázata a levelek erezetére emlékeztet.

Sulinet TudáSbáZis

Az énekes madarak rokonai a fokföldi mézevő és a szövőmadarak. A fokföldi mézevő egyfajta növény cserjéin él, ennek a növénynek a virágjából fogyasztja a nektárt, és a növényen élő rovarokat. A szövőmadár tüskés bokrokra vagy fákra építi fűszálakból a fészkét. Emlősök Afrikában igen sok emlősállat él. Füves területeken száraz bozótosokban élnek föld alatti járatokban a főként növényevő szurikáták. A kígyókat, gyíkokat, rovarokat fogyasztó mongúz Afrikán kívűl Ázsiában és Európában is előfordul. Afrikai lakosok a szirtiborzok is, melyek az elefántok rokonai. A fokföldi földimalac csak Afrikában fordul elő. Megnyúlt fejük ormányban végződik, füleik nagyok. Ragadós nyelvükkel hangyákat, termeszeket zsákmányolnak. A tobzoskák testét nagy szarupikkelyek borítják tobozszerűen, emiatt tobozra emlékeztet a külsejük, innen kapták a nevüket. Fejük megnyúlt. Vékony, ragadós, hosszú nyelvükkel hangyákat és termeszeket kapnak el, ezekkel táplálkoznak. Afrika füves területein él az óriás tobzoska. Afrikában számos majomfaj él.

A gepárd kecses, izmos testű ragadozó. Rövid távon a leggyorsabb szárazföldi emlős. maximális sebessége 110 km/óra, ám ezt csak maximum 500 méteren keresztül tudja tartani. A hiénafélék törzse hátrafelé lejt, mivel hátsó lábaik rövidebbek a mellsőknél. A foltos hiéna a szavannákon élő dögevő. Az afrikai vadkutya veszélyeztetett ragadozó. A világ egyik legnagyobb nemzeti parkja az afrikai Serengeti Nemzeti Park Afrika első nemzeti parkja az 1925-ben létrejött Virunga Nemzeti Park, mely a hegyi gorillák utolsó menedékét jelenti