Élet A Lélekben: Hunyadi Réka Greenpeace

Sepsiszentgyörgyön a Szt. József Plébánián alakult 1994. augusztus 17- én, Szabó Lajos plébános jóváhagyásával. A kezdeményezők szándéka a plébánia lelki életének föllendítése, olyan személyek bevonásával, akik tévelyegnek, keresnek, vagy nem tartoznak egyetlen lelkiséghez sem. Élő adás minden: - Kedden 18 45 - 21 00 óráig - Szerdán 19 00 - Évente kétszer "Élet a Lélekben" szemináriumot tartanak (kilenchetes tanfolyam a keresztény életről) az érdeklődők számára, a személyes Isten-kapcsolat kialakítása és elmélyítése céljából. A szeminárium hétfői napokon van, mostanig közel 1500-an végezték el. Élet a lélekben élő adás. Több helységben is alakultak ilyen imacsoportok. Kérésre segítettünk az alakulásnál, szemináriumok tartásával és találkozók szervezésével. A találkozók mindenütt heti rendszerességgel működnek. Az imacsoport évente egyszer nagytalálkozót szervez minden érdeklődő számára. A találkozókról leírást találnak a Találkozók menüpontnál. Vezetékes telefonon is hallgatható: Okos eszközökön is hallgatható: Feliratkozom a hírlevélre:

Elet A Lelekben

A szenteltvíz ( latinul aqua benedicta) olyan víz, amelyet a papság valamely tagja vagy egy vallásos személy megáld vagy megszentel. Egyes keresztény egyházakban ezzel a vízzel az áldozópap a szentmise elején vagy végén a híveket meghinti, vagy a hívek magukat akár otthon vagy a templomba való belépésükkor, illetve távozásukkor meghintik. Élet a Lélekben szeminárium - munkafüzet. Történet [ szerkesztés] A szenteltvíz használata igen ősi. Már az egyiptomi Ízisz -kultuszban fontos volt, hogy a hívők, mielőtt belépnek a templomba, meghintsék magukat szenteltvízzel. [1] Alexandriai Philón időszámításunk kezdete körül megállapította, hogy a szenteltvíz használata minden nép körében elterjedt, a templomokban mindenhol használják. [2] Az ókori szokás, amely a vizet tisztulási és engesztelési célra felhasználta, a keresztény közösségekben is elterjedt. Eredete félig-meddig az ősegyházban használatos mosakodó medencékre vezethető vissza, amelyek az istentisztelet előtti tisztálkodás céljaira szolgáltak, kezdetben azokban a magánházakban, amelyekben az istentiszteletet tartották.

Élet A Lélekben Élő Adás

Figyelt kérdés A szüleim együtt élnek, de igazából apuval a kapcsolat anyu részéről is olyan, mintha csak egy random lakótárs lenne. (Hosszabba az egyéb családi problémákba nem mennék bele. ) Még én is itthon élek, következő tanévben megyek egyetemre, de igyekszem minél hamarabb függetlenedni. Belátható időt nem tudok mondani, amikor már biztos, hogy ne kelljen az anyagiak miatt aggódni. Egyik szülőm sem túl toleráns a mássággal, apu kiskoromban rendszeresen szidta a "bzikat", mostanában már annyira nem, vagy hát nem igazán beszélünk, szóval nem tudom. Élet a Lélekben imacsoport - Sepsiszentgyörgy. Anyu azóta szidja őket időnként, amióta már úgy érzi, hogy lehet káromkodni előttem. Néha olyan az elmúlt nagyjából öt évben, mintha sejtené, hogy van valami velem, olyankor undorodva megjegyzéseket tesz, hogy ugye nem akarok nemet váltani, ne legyek "bzi", mert gusztustalan, csak döntés kérdése, és ha meghoznám ezt a döntést, akkor tuti csak azért, mert én tudom, hogy ez neki nem tetszene. Viszont 10 éve egyre világosabbá kezdett válni számomra, hogy itt valami nem stimmel, és lassan hét éve, hogy ezt magam előtt be is mertem vállalni, ugyanis akkor tudtam meg, hogy mi is ez az érzés.

Azt szeretném tudni, hogy hogyan lehet adagolni a témát finoman, főleg anyu felé. Eddig folyamatosan falakba ütköztem a véletlen olyan tartalmakat (aktuális hírek, sorozat meleg szereplővel, ilyenek, szigorúan a nem kompromittáló elemekre szorítkozva) mutatok megoldással, mert mindig vita lett belőle, aztán mosolyszünet. Elet a lelekben. És az még fel se merült, hogy én... Mit gondoltok, hogyan lehet szép lassan adagolni a témát?

Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország eddigi vezetője a szervezet regionális adományszervezési igazgatójaként dolgozik tovább, helyét Schmidt Hajnalka veszi át. A csapathoz három új szakember is csatlakozik: Hevesi Flóra kommunikációs vezető, valamint Hunyadi Réka és Perger András klíma- és energiakampányosok. Szegfalvi Zsolt 6 évig vezette a Greenpeace magyar irodáját, ezen időszak alatt jelentősen nőtt a szervezet elismertsége: több más civil szervezettel együttműködve ekkor értük el például a cianidos aranybányászat betiltását Magyarországon, mi nyújtottuk a legelső hiteles információkat a kolontári vörösiszap-katasztrófa idején, és EU-szintre vittük sok más mellett az almásfüzitői vörösiszap-tározó, valamint Paks II ügyét. Schmidt Hajnalka (képünkön) kommunikációs vezetőként érkezett a Greenpeace-hez 2013-ban. 1997-től 2006-ig a WWF munkatársa volt, majd dolgozott a PAN Parks Alapítványnál. Kreatív Online - Távozik a Greenpeace kommunikációs vezetője. Emellett több fenntarthatósági és a természetvédelmi projektet is vezetett, többek között a Pro Vértes Közalapítvány megbízásából.

Itthon: Paks Ii. Miatt Párizs Sem Érdekli A Kormányt | Hvg.Hu

A WWF szakértője szerint a vállalások alapján "irányváltás" lesz a párizsi csúcs. "Lesz kibocsátás-csökkenés, még ha nem is olyan mértékű, hogy a biztonságos két Celsius fok alatt tartsa a globális középhőmérséklet-emelkedést", tette hozzá. A mostani vállalások alapján a szakértő úgy számol, hogy a század végére 3-3, 5 Celsius fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet. Itthon: Paks II. miatt Párizs sem érdekli a kormányt | hvg.hu. A dugódíj is segítene Hunyadi Réka, a Greenpeace szakértője a magyar vállalásról azt mondta, hogy a jelenlegi kibocsátási értékek mellett az 1990-es szinthez képest valójában mindössze négy százalékos csökkenést jelent majd a 2030-ra bevállalt 40 százalék. A vállalások sikeres teljesítése azonban korántsem konkrét kormányzati intézkedéseknek lesz köszönhető, hanem elsősorban a szocialista nehézipar összeomlásának, mivel annak károsanyag-kibocsátása is eltűnt, mutatott rá a szakértő. "Van még tennivalónk a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében; az energiafelhasználás mérséklése és a fosszilis energiahordozók kivevezetése lenne a legfontosabb, de akár egy dugódíj bevezetése és károsanyag-kibocsátás-mentes tömegközlekedésre való átállás is minőségi változást tudna hozni" - mondta.

Újabb Szakemberekkel Erősít A Greenpeace - Greenfo

A klímavédelem összefügg a mi jóllétünkkel: az egész arról szól, hogy elvesztettük a kapcsolatot a természettel, amelyet helyre kell hoznunk. A természet nem azért van, hogy nyerészkedjünk rajta, hanem hogy harmóniában éljünk együtt vele, hiszen biztosítja az életfeltételeinket. Milyen főbb területeket érintetek a javaslatcsomagban? A közlekedés újraszervezésén túl a csomag magában foglalja az energiahasználat átalakítását: a távfűtés korszerűsítését és a megújuló energia használatának növelését, valamint az épületek energiahatékonyságának javítását. Az anyagunkban szintén benne van, hogy pár éven belül csak olyan épület épülhessen, amelynek tetején vagy napelemeket helyeznek el, vagy zöldtetőt alakítanak ki, de 2023-ra új fővárosi parkot is szeretnénk a csepeli Nagyerdőben. Miért fontos a zöldtetők kialakítása? COP21 - Megvásárolt tudósok gátolják az előrelépést | Alfahír. Hosszú időn keresztül azt láttuk a fővárosban, hogy sorra tűnnek el a zöldfelületek. El kell felejteni, hogy ezek beépíthető telkek. A zöldfelületek nagyon fontosak a közérzetünk szempontjából, a légszennyezettséget is csökkentik, hiszen megkötik a szálló port, illetve az is lényeges, hogy az alattuk található talaj képes beszívni az esővizet, ami azért jelentős, mert az éghajlatváltozás miatt egyre többször úgynevezett villámárvizek alakulnak ki.

Cop21 - Megvásárolt Tudósok Gátolják Az Előrelépést | Alfahír

A szomszédos országban pedig lenne is értelme a beruházásnak, mivel ott 30 százalékkal magasabb a napsütéses órák száma, mint például Németországban. Az adriai ország mégis az egyik legelmaradottabb EU-tagállam a napenergia hasznosítása terén. Zöldek az olajkitermelés ellen A Greenpeace 1971-es fennállása óta rengeteg olajkitermelés magakadályozásában vett részt. Jelenleg az egyik legnagyobb mozgósítással bíró projektjük a Shell északi-sarkörön túli olajkitermelését igyekszik megakadályozni. Bár a kampány nem egy közkedvelt tengerpart közelében lévő olajkitermelés ellen folyik, egy nagy – több mint 1000 hordónyi – olajkiömlésnek az USA belügyminisztériuma szerint is 75% lenne az esélye. Ez katasztrofális hatásokkal bírna. Egy esetleges baleset során a jégtáblák alá ömlő olaj szinte eltávolíthatatlan lenne és az Északi-sark rendkívül érzékeny ökoszisztémáját örökre tönkretenné. Az olajkitermelés a turisták által közkedvelt tengerpartokon nem ismeretlen jelenség. Ki kell emelni azonban, az Adriai-tengeren nem ismeretlen a fúrótornyok okozta látvány.

Szinte Mindenki Ugyanazt Akarja: Állítsák Le Végre A Fertő Tavi Gigahotel Építését És A Környezetrombolást - Ugytudjuk.Hu

Csatlakozott a Greenpeace magyar szervezete a régió országainak (Ausztria, Szlovénia, Szlovákia) aláírásgyűjtési akciójához annak érdekében, hogy megakadályozzák a horvát kormány azon tervét, mely szerint kőolaj kitermelésbe kezdenének az Adriai-tenger horvátországi szakaszán. Szerintük a helyi döntéshozóknak inkább a megújuló energiaforrásokra kellene koncentrálnia. Véleményük mellett a helyi lakosság túlnyomó többsége is kiáll. Demonstrációval, valamint "Tiszta Adriát! Olaj helyett megújulókat! " feliratú transzparensekkel indított aláírásgyűjtést a Greenpeace szerda délelőtt Budapesten. A szervezet az Adriai-tenger horvát partjainál tervezett olajkitermelés ellen tiltakozik, mivel a horvát kormány 2015 elején öt olajipari cégnek adott engedélyt olajkitermelésre. Ezzel a döntéssel pedig hamarosan fúrótornyok lephetik el a magyar turisták által is kedvelt horvát tengerpart horizontját – írja a zöld szervezet hivatalos közleményében. A Greenpeace célja az olajfúró tornyok létesítésének megakadályozása.

Kreatív Online - Távozik A Greenpeace Kommunikációs Vezetője

Magyarország azt is vállalta, hogy 2020-ra 14 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiamixen belül (az EU-s vállalás 27 százalékról és 2030-as határidőről szólt). "Ettől még nagyon messze vagyunk" - értékelt a WWF szakértője, de hozzátette, hogy a jelenlegi 9, 8 százalékos arány így is nagy előrelépésnek számít. "Összehasonlításképpen Spanyolország szárazföldi áramigényének több mint 40 százaléka megújulókból származott 2013-ban. 2014-ben Nagy-Britannia összes energiaigényének 25 százalékát termelte ki energiahordozókból" – idézett néhány külföldi példát Hunyadi. Nagy biznisz a szénkvóta A károsanyag-kibocsátás visszaszorítása nem csak a vállalások teljesítése miatt lenne Magyarország érdeke, hangsúlyozta a WWF szakértője. A megspórolt, ki nem bocsátott szén-dioxidot ugyanis értékesíteni lehet, egy kvóta egy tonna széndioxid kibocsátásnak felel meg, ezeket a kvótákat adhatják, vehetik az országok. Szmog Pekingben © AFP / Ed Jones "A kvótakereskedelemből jelentős bevételei származhatnak az országnak, mert könnyebb egy olyan országnak visszaszorítania a szén-dioxid kibocsátását, amelyik 10-15 százalékban használ fel szenet az energiagazdaságában, mint ahol ugyanez az arány 80 százalék", érvelt Vaszkó Csaba.

A vírustól való félelem óriási fityiszt mutatott a környezetvédelemnek, és megfordította a trendeket: megnyílt a kapu a műanyagipari óriások előtt, akik a higiénia jelszava alatt csempészik vissza a hétköznapokba a Föld koporsószögeit. Mai lapszámunkban nemzetközi, holnap pedig magyar szempontból vizsgáljuk a helyzetet. Az egyszer használatos nejlonzacskók élettartama sokszor nem több tíz percnél: beletesszük a reggelire szánt péksüteményt, amit aztán elmajszolunk a buszon, a munkahelyre beérve pedig rögtön dobjuk is a zacskót a szemetesbe, aztán ha onnan kikerül, évtizedekig szennyezhet. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) becslései szerint húsz évig is eltarthat, mire egy nejlonzacskó lebomlik az óceánban, de egy műanyag palack esetében ez az idő 450 év is lehet. A műanyagok ráadásul bekerülnek a táplálékláncba, és komoly pusztítást végeznek az élővilágban: mindenki hallott már a Texas állam méretű, óceánban úszó szemétszigetről, az elpusztult bálnák gyomrában talált több tíz kilónyi műanyagról, és arról, mennyi mikroműanyagot esznek meg az ember táplálékául szolgáló halak.