Petőfi Sándor Születése
…" A pergolával (az egyik legrégebbi favázú árnyékolási technika) körülvett kis téren Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária fából faragott szobra látható. A szoborparkot Somogyváry Mihály belsőépítész, Maglód díszpolgára tervezte, a Petőfi szülőket ábrázoló szobrot Enes Nagy Sándor faragta. Domjád Edit is szavalt az ünnepségeken Maglódon járt általános iskolába Domján Edit Jászai mari-díjas színművésznő is. Édesapja gyári munkás, édesanyja egyszerű vidéki család gyermeke. Szűkös anyagi helyzetük miatt meglehetősen szerény körülmények között éltek. 1946-ban Maglódra költöznek, itt végezte el az általános iskolát, kitűnővel. Sokat szerepelt iskolai ünnepségeken, szavalóversenyeken. Az általános iskola után sikeresen felvételizett a Színházművészeti Főiskolára. "Szuverén, önálló maradt, soha nem engedett a maga legbenső magányához és titkához hozzányúlni. Mindig igyekezett bátran és szabadon élni. És amikor ez nem ment már tovább, volt elegendő bátorsága ahhoz, hogy egy önmaga által előre meghatározott időpontban egy olyanfajta megváltoztathatatlan és végső szabadságot válasszon, amibe senki nem szólhat bele.
Petőfi Sándor Születése
Petőfi Sándor Születési Helye
Azonban Szendrey Ignác naponta megjegyezte lányának, hogy Petőfinek éppen kapóra jött ez az ütközet, hogy faképnél hagyhassa őt és a kis Zoltánt, minek az lett a következménye, hogy Szendrey Júlia Pestre menekült az atyai szavak elől, s ezzel megkezdődött életének harmadik stációja. Még nem telt le az özvegyi év, s 1850 júliusában Horvát Árpád történész, egyetemi tanár felesége lett, ezzel a lépéssel maga ellen zúdítva az akkori közvéleményt. Egykori barátnője, Vachott Sándorné, született ecsedi Csapó Mária jegyezte fel, amit Szendrey Júlia mondott neki második házasságának okairól és előzményeiről: Júliát Pesten tolakodó férfiak kezdték el körülvenni, női hírneve, becsülete forgott kockán. Ezért úgy érezte, hogy Petőfitől született gyermekéért élnie kell, nem akarta édesanya és apa nélkül hagyni a kis Zoltánkát, s a költő nevéhez méltóbbnak tartotta a férjhezmenetelt, mint, ha esetleg az elutasított hódolók jó hírnevétől megfosztanák. "Menhely vagy öngyilkosság között kelle választanom" – mondta Vachottnénak.
A színésznők közel hozták a színházhoz és mintha atyjának sorsa kísérte volna, végzetszerűen kezdett lelkesülni a színészpályáért. Szervezete nem bírta sokáig a megpróbáltatásokat, és hamar veszélyesen megbetegedett. Rokonoknál, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza Pestre, ám 1870. november 5-én reggel 7 órakor, élete 22. évében meghalt tüdőbajban. Gyászjelentését halála előtt két évvel ő maga készítette el Csákón. 1870. november 6-án délután helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben, édesanyja mellett. Földi maradványait a Petőfi Társaság 1908. október 24-én exhumáltatta és anyja koporsójában a Petőfi-család közös sírjában helyezték el, ugyanabban a sírkertben. Alakját Zoltánka címmel Krúdy Gyula vitte színre, a Magyar Színház 1913. november 15-én mutatta be Törzs Jenő főszereplésével. Művei [ szerkesztés] Költeményeiből megjelent a Vasárnapi Ujságban (1870. fordítás franciából), a Szilágyban (1884.