Vörösmarty Csongor És Tünde

Hyperionnal ellentétben Tünde lemond a halhatatlanságról, s megtalálja a boldogságot a földön. A két helyszín a Föld és az ég, ezeket pedig az aranyalmát termő csodafa (életfa) köti össze. Az evilági szintenCsongor Tünde megismerése előtt elvont célokat kerget, dicsőséget és szépséget; ezek Tünde alakjában öltenek testet. Az ő boldogságkeresése akár mindannyiunk életére rávetíthető, hisz mi mgunk is a lét értelmét keressük (s talán egymásban találjuk meg). A transzcendens, túlvilági szintet Tünde és Mirígy képviseli, míg előbbi a szépet és a jót reprezentálja, utóbbi a gonosz szerepében tetszeleg. Ez is egy romantikára jellemző szélsőség, ellentétpár jó-gonosz. A kert és a benne lévő fa köti össze a két világot. Vörösmarty csongor és tünde olvasonaplo. A kert jelképezi Csongor útjának kezdetét és végét, értelmezhetjük a Paradicsom szimbolumaként. A fa, amely három szintet köt össze (alvilág, föld, ég) pedig a Csongor által vágyott világot, Tündét jelképezi; ugyanakkor a szerelem és a termékenység motívuma is. Az, hogy Tünde végül halandóvá válik, azt hivatott kifejezni, hogy a boldogságot nem csupán a mennyországban (Tündérhonban) találhatjuk meg, hanem földi életünk során is; a boldogság nem irrealitás, csak rá kell találni.

  1. Vörösmarty csongor és tünde szöveg
  2. Vörösmarty csongor és tune.html
  3. Vörösmarty csongor és tünde mek
  4. Vörösmarty csongor és tünde olvasonaplo

Vörösmarty Csongor És Tünde Szöveg

A régi kertben a nemtők vidám táncát a gonosz Mirígy zavarja meg, aki a csodálatos almafa titkát felkeresni jött. Az ördögfiak, látva mit művel a boszorkány, megkötözik minden baj okozóját, s abban reménykednek, hogy tettükért majd Tünde megjutalmazza őket. A túlvilági származású lány így is tesz, s megkéri őket, mindenkit, aki a fa árnyékában megpihen, kötözzenek meg, s tartsák itt. Vörösmarty csongor és tünde szöveg. Számításai helyesnek bizonyulnak, ugyanis az első ilyen Csongor, aki végül örömmel veszi tudomásul, hogy - ha ily' módon is, de - újból fellelte szerelmét. Ilma és Balga is egymásra találnak, a kert végében található dombon pedig hirtelen egy palota emelkedik, s ezután itt élnek boldogan mind a négyen.

Vörösmarty Csongor És Tune.Html

Maga is tudja, hogy a szerelem "elment, mint sebes hajó, / Nyom helyett örvényt hagyó". Ledér közben a lopott arany hajfürtökkel felékesítve, sírva várja Csongort Mirígy házába. Magányában a hős helyett érkező Balga véli árulónak, de mihelyt az ál-Balgát meglátja, rádöbben, hogy fondorlat áldozata lett. Felismeri, hogy akár sikerül bosszút állnia a boszorkányon, akár nem, sorsa most már megpecsételtetett. Tünde nélkül a magányos bujdosó sorsa vár rá. Mirígy továbbra sem adja fel fondorlatos terveit. Egy meghamisított jövendőt mutató kúthoz csábítja Tündét és Ilmát, hogy a visszájára fordított valóság képével megtévessze, és elhitesse vele Csongor árulását. A lány szorongva pillant bele a jövőbe, de a látvány, amivel szembetalálkozik, a vártnál is keservesebb. A kútban látott jövendőben Csongor mást szeret, de új választottját is hűtlenül elhagyja. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde | zanza.tv. Tünde csalódottan, porig sújtva folytatja ezután útját, oldalán a hűséges Ilmával. Sejtelme sincs róla, hogy nem sokkal őutána Csongort is a kúthoz csalta a boszorkány csak azért, hogy egy integető lányalak képével tévútra vezesse, vonzza. "

Vörösmarty Csongor És Tünde Mek

Rejtély, amelyet másfél száz éve próbálnak írók, irodalomtörténészek, színházi szakemberek, esztéták, filozófusok megfejteni. Mese? Árgirus királyfi és Tündér Ilona csodásan valószerűtlen története számtalan változatban létezik a magyar népmesekincsben, s olasz közvetítő forrásokon át görög, sőt egyiptomi gyökerekig nyúlik vissza az aranyalmát termő fa s a két szerelmes története. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (elemzés) – Oldal 4 a 9-ből – Jegyzetek. Szerelmi románc? Nem fontos a kor, a táj, a történelmi háttér, csak az érzelmeiben egymásba gabalyodott két ember – itt és most: Csongor és Tünde – lángolása, viharzása, minden eléjük tornyosuló akadályt leromboló akarása, szerelmi szárnyalása. Színdarab? Karakteres, jó szerepek – ördögök, boszorkányok, bölcsek, ledérek – forgataga zegzugos cselekmény, váratlan fordulatok, lehetőség mindenféle színpadi csoda semmi nem korlátozva megvalósítására: sok alakra bomló, egy személybe olvadó boszorkány, levegőben röpködő, láthatatlanná váló ördögfiak, föld mélyéről szemünk láttára kiemelkedő, fényárban úszó tündérpalota.

Vörösmarty Csongor És Tünde Olvasonaplo

Útját úgy eltérdelik, Hogy nem képes elszaladni. Mint lehullott férges alma Láb előtt hever körűle A sok csalfa férfi szív: S aztán lépjen, s ne botoljon! Oh, én inkább hódolok. 83. oldal, 3. felvonás Vágyaimnak vég határa, Itt vagy, s reszketek belépni. 17. oldal, 1. felvonás S ez minden, amiért az ember él? Setét, üres, határtalan kebel, Oh, a te magányod rémítő lehet! S így útazóim útra nem vezetnek. Egyik mint bálványt, hitvány port ölel, A másik rommá tenné a világot, Csak hogy fölötte ő lehessen úr. 2. felvonás Ah, a szív is úgy nyilik meg, Mint sötétben a szemek. Boldogságban zárva tartja Rózsaszínü ajtaját, Az örömnek gazdag árja, Hogy ne fojtsa el lakát; Búban, kínban, szenvedésben Titkos mélyeit kitárja, Hogy, ha még van, a reménynek Elfogadja sugarát. felvonás Hol van a te régi kedved, És mosolygó gyermek álmod? Sírsz-e? sírj, ha nem nevethetsz, Rég ohajtott köny szemedben, Rózsakendő kezeidben, Sírj, s töröld el könnyedet. 4. Vörösmarty csongor és tune.html. felvonás Mintha mély sír lettem volna, S benne lelkem a halál, Oly sötét volt álmaimban A sors, mely fölöttem áll.

Balga közben ki szabadult, gazdája keresésére indul, mégis a Mirígy által Csongornak szánt Ledérrel találkozik. A lánynak természetesen nem nyeri meg tetszését a szolga, ki kosarazza, és távozik. Csongor érkezik, számon kérné Balgától tetteit, mikor rájön a cselszövésre. Mirígy nem csügged, folytatja gonosz működését. Előbb Tündét és Ilmát, majd Csongort és Balgát egy barlanghoz csalja, ahol eredetileg egy jós lakik. Polgár Tünde: A vendéglátósok és a szállodások réme vagyok : hungary. Ő azonban elűzi helyéből a bölcset, s helyette veszedelmet jövendöl mindannyiuknak. Tündéék az Éj birodalmába utaznak. A tündérleány kéri a nagyhatalmú úrnőt, hogy vegye el örök életét, ő inkább vállalja a földi létet, ha így lehet Csongoré. Eközben a szeretett férfi újból az útkereszteződéshez ér, ott találkozik a három vándorral. A Kalmárt szegényen, a Fejedelmet legyőzötten, a Tudóst zavarodottan látja viszont.. Az ördögfiak, látva mit művel a boszorkány, megkötözik minden baj okozóját, s abban reménykednek, hogy tettükért Tünde megjutalmazza őket. A túlvilági származású lány így tesz.

Vörösmarty több mint húsz éven át írt drámákat. 16 ilyen alkotása van, de kiemelkedő remekmű csak egy akad köztük, a Csongor és Tünde. 1831-ben jelent meg Székesfehérváron. Megjelenésekor nem volt visszhangja: a közönség hidegen fogadta, az íróknak sem igen tetszett. Kölcseyt is csak a harmadik olvasás után kapta meg. A mű forrása egy 16. századi magyar széphistória: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról. Szerzője egy Gergei (Gyergyei) Albert nevű költő. Vörösmarty felhasználta e történet eseményeit, a mű mégsem dramatizált népmese. Egyrészt új szereplőket is felléptet ( három vándor), másrészt alakjait és cselekményét többrétű szimbólumrendszer fűzi össze. A Csongor és Tünde az élet értelmét, célját kutató nagy filozofikus mű, kiemelkedő drámai költemény. A mese magva ősrégi: két szerelmes története, az egyik földöntúli lény, s kiket valami ármány elszakít egymástól. A tündér visszatér hazájába, a másik pedig keresi, s hosszas kalandok után boldogságban egyesülnek.

July 16, 2024