Halász Géza Szakorvosi Rendelőintézet Dabas, [1806] Kazinczy Ferenc: Magyarázó Jegyzések A Csokonai Sírköve Iránt Tett Jelentésre : Hungarianliterature

Irodalom Irod. : Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1888. aug. 22. ) H. G. Arczképével. (Vasárnapi Ujság, 1888. 38. ) Lax László: H. G., a biztosítási orvostan első magyarországi képviselője. (Orvosi Hetilap, 1963. 20. ) Kerekes László: In memoriam H. (Orvostörténeti Közlemények, 1979) Kerekes László: H. emlékezetére. (Orvosi Hetilap, 1980. Halász géza szakorvosi rendelőintézet dabas. 10. ) Horváth Imre: H. G., az életbiztosítási orvostan első magyar képviselője, epidemiológus. (Orvosi Hetilap, 1998. 52. ) Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések. 1772–1849. I. köt. (Bp., 1998) Vértes László: dabasi Halász Géza-emlékérem. (Orvosi Hetilap, 2001. 50. ). Megjegyzések MÉL téves születési adat: nov. 16.! Szerző: Kozák Péter Műfaj: Pályakép Megjelent:, 2013

1. Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelointézet - SÜRGŐSSÉGI ÉS SEGÉLYSZOLGÁLATOK, Dabas - Dr Halasz Geza Szakorvosi Rendelointezet itt: Dabas - TEL: 29361... - HU100072632 - Helyi Infobel.HU
2. Babits Mihály: Emlékezés gyermeteg telekre : hungarianliterature
3. Márai Sándor: Író és élmény : hungarianliterature
4. [1806] Kazinczy Ferenc: Magyarázó jegyzések a Csokonai sírköve iránt tett jelentésre : hungarianliterature

Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelointézet - Sürgősségi És Segélyszolgálatok, Dabas - Dr Halasz Geza Szakorvosi Rendelointezet Itt: Dabas - Tel: 29361... - Hu100072632 - Helyi Infobel.Hu

1. itt Dabas, Telefon (29) 360 368 a következő adatokkal Nyitvatartási... REQUEST TO REMOVE "A Dabasi Kistérségi Dr. Halász Géza járóbeteg... Kezdőlap Nekik sikerült Dabas "A Dabasi Kistérségi Dr. Halász Géza járóbeteg Szakorvosi... Halász Géza járóbeteg Szakorvosi Rendelőintézet...

Szakrendelő Az Ön közelében - Cylex Magyarország Szakorvosi rendelés - Dabas Fogorvos (7) Gyermekorvos (5) Rendezés: Gyakran megnézett Legjobbra értékelt Legtöbb értékelés Találatok: 1-12 / 12 1 Dr. Kállai Zoltán fogorvos, Dabas 2370 Dabas, Bartók Béla út 61. +36-29-362-520 Fogorvos 3 értékelés Megnézem Dabas, Fő út, 139 m²-es, átlagos állapotú családi ház 36 M Ft 2 Gyöngy-Dent - Dabas Fogászat, Dabas 2373 Dabas, Vörösmarty Mihály utca 116. +36-30-952-1102 A fiatal doktornő nagyon kedves, nyugodt és alapos. Odafigyel a betegre. Mindenkinek melegen... 2 értékelés 3 Dr. Berze Éva gyermek háziorvos Kossuth Lajos u. 9. +36-29-360-251 Gyermekorvos 0 értékelés 4 Balogh Katalin dr. fogorvos Klapka utca 15 +36-29-362 273 1 értékelés 5 Dr. Sásdi Endre Béla gyermek háziorvos Méntelki u. 1. Dabas, város központjához, 134 m²-es, jó állapotú sorház 39, 9 M Ft 6 Dr. Komjáthy Zsuzsanna fogorvos, Dabas +36-29-360-293 7 Balogh Károly fogtechnikus Vasút út 9c +36-30-9 117 154 8 Dr. Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelointézet - SÜRGŐSSÉGI ÉS SEGÉLYSZOLGÁLATOK, Dabas - Dr Halasz Geza Szakorvosi Rendelointezet itt: Dabas - TEL: 29361... - HU100072632 - Helyi Infobel.HU. Katona Edit gyermek háziorvos 9 Bábel-Tunyogi Gyöngyi dr. fogorvos - Gyöngy-Dent Bt.

De hihető-e, hogy sírkövön, - úgy a maga helyén kívül, adassék döfés? S mikor hoztam én, és mi által abba a gyanúba fejemet és kultúrámat, hogy valakit a Silenus paripája rokonságával szidalmazni nem tartom illetlennek magamhoz? S illő-e az, férfiai Debrecennek, 'ανδρες Αθηναοι hogy midőn egy olyannak szavaiban akit nem találtunk mindig méltatlannak becsülésünkre, valamit nem értünk, akkor mondásának a legrútabb értelmet adjuk? Oh Debrecen, Debrecen! Márai Sándor: Író és élmény : hungarianliterature. Arkádia, igenis, marhalegelő tartomány volt, és éppen azért, minthogy az volt, ottan virágzottak a múzsák mesterségei leginkább. Innen nevezi Virgil is a maga két kedves énekeseit arkásoknak (Arcades ambo et cantare pares et respondre parati); innen nevezik magokat így az olaszországi poézist tárgyazó társaságok, melyeknek a mi Hannulikunk is tagja. Ezen értelemben veszi a szót Schiller is ritka szépségű dalában: Auch ich war in Arkadien geboren stb. - Arkádiában élni tehát, és a márvány szavai szerint az: Arkádiában éltem én is! nem jelent egyebet, mint ezt: Egyike voltam hazám kedvelt énekesinek én is, s boldog éltet éltem a mesterség szép regiójában.

Babits Mihály: Emlékezés Gyermeteg Telekre : Hungarianliterature

Ez az igazság, ez a kényszer az igazságra, a legbonyolultabb, legfájdalmasabb és legtitokzatosabb életfolyamat, az istenvággyal egyforma tétel akkordja a léleknek. Ez így leírva a Kolumbus tojásánál is banálisabban egyszerű. Kívülről felfogni, vagy méltányolni nem is lehet, mindenkinek a maga bőrén kell egyszer eljutni idáig. Az író legyen egyszer és igaz. Ne másszon a falra, és ne riszálja magát, mint egy utcai leány, ne szolgáljon ki semmilyen ízlést, ne kínálkozzon föl senkinek, amikor ír. Az "egyénisége"? Az "ő hangja", amit ezer közül is meg lehet ismerni? Hunyja be a szemét, felejtsen el mindent, amit valaha is olvasott (csak a cafrangot és az idegent fogja elfelejteni, mert ami rokon és vér az ő véréből, az már úgyis benne van, s az jól van úgy), s figyeljen önmagába, és meg fogja találni a hangját, ami az övé, csak az övé, és meg lehet ismerni ezer közül is. Babits Mihály: Emlékezés gyermeteg telekre : hungarianliterature. Ha igazán író, nem is tévesztheti el soha a maga hangját. Nem hiszem, hogy az emberek jó írói valaha is sokáig kínlódtak volna, míg "megtalálták magukat", hogy egy igazán nagy írónak technikai megoldási problémái akadnának huzamosabb ideig az első fejlődésen túl.

Telek jutnak eszembe, telek, régi, kemény, csillagos telek, murijáró szép falusi utcák, deres bajszok s nagy piros fülek. Parasztszagu éjféli misék, mennyi süllyedt, jámbor semmiség, nagykendőbe bagyulált cselédek, cukorbundás házak, tejes ég. Bocsmód, még mint egész csöpp gyerek, Pesten is átbujtam egy telet. Csillagok és lámpák kavarodtak, félelmes volt a sok emelet. Nappal kezdődtek az éjszakák, csilingelt és búgott a világ, cicázott az ablakok viszfénye: Mikulás ment a hátsó gangon át. [1806] Kazinczy Ferenc: Magyarázó jegyzések a Csokonai sírköve iránt tett jelentésre : hungarianliterature. Később, kisvárosi zsúrokon, mikor összejött a sok rokon, lányokat kellett hazakisérni s én hallgattam az egész uton. De másnap, mint röpülő-cipős Merkur, versre lengtem a csipős ködben a magányos jégen - mit ma nemcsak lábam, de szivem se győz. Ó teleim, gyermeteg telek! mily bolondul elfeledtelek. Úgy megfakultatok, mint a gyöngy ha nem ringatja eleven meleg. Némelyik már, mint egy szertehullt láncnak szeme, halkan elgurult... Pedig amint fogy-fogy a jövendő, egyre-egyre drágább lesz a mult.

Márai Sándor: Író És Élmény : Hungarianliterature

Tudjátok, hogy írt? Mint a vízfolyás. II. Tulajdonképpen - de lassan jön rá az ember! - oktalanság mindenféle irodalmi félelem egy író vagy írógeneráció körül. Egy írót érheti az a veszély, hogy nincsen lakása, hogy fölakasztják vagy meghal tüdőbajban. De nem igaz, hogy meggátolja a munkájában, ha nincs sok jövedelme, ha nem él szépen és jól, ha nem ismerik el fórumok és szerkesztők, mit tudom én, ha az utódállamokban él, vagy odahaza, vagy külföldön. Ez mind nem veszély. Jó régen Párizsban Déry Tiborral, akit egészen elsőrangú írónak tartok, beszélgettünk erről, s említette, hogy az emigrációban négy esztendő alatt voltak napjai, amikor éhezett és nem volt lakása, de soha olyan napja nem volt, hogy ezért, ha akart, dolgozni nem tudott volna. Ő is csak kettőt hangsúlyozott, mint a munkának feltételét: egészség és szabadság. Persze el tudom képzelni, hogy valaki jó író legyen akkor is, ha pénze van a takarékban, szép lakásban lakik, kényelmesen él, és szép ruhákban járkál; de nem tudom elképzelni, hogy valaki ne mondja el a mondanivalóját, ha mindez hiányzik.

Hírhedett zenésze a világnak, Bárhová juss, mindig hű rokon! Van-e hangod e beteg hazának A velőket rázó húrokon? Van-e hangod, szív háborgatója, Van-e hangod, bánat altatója? Sors és bűneink a százados baj, Melynek elzsibbasztó súlya nyom; Ennek láncain élt a csüggedett faj S üdve lőn a tettlen nyugalom. És ha néha felforrt vérapálya, Láz betegnek volt hiú csatája. Jobb korunk jött. Újra visszaszállnak, Rég ohajtott hajnal keletén, Édes kínja közt a gyógyulásnak, A kihalt vágy s elpártolt remény: Újra égünk őseink honáért, Újra készek adni életet s vért. És érezzük minden érverését, Szent nevére feldobog szivünk; És szenvedjük minden szenvedését, Szégyenétől lángra gerjedünk; És ohajtjuk nagynak trónusában, Boldog – és erősnek kunyhájában. Nagy tanítvány a vészek honából, Melyben egy világnak szíve ver, Ahol rőten a vér bíborától Végre a nap földerűlni mer, Hol vad árján a nép tengerének A düh szörnyei gyorsan eltünének; S most helyettök hófehér burokban Jár a béke s tiszta szorgalom; S a müvészet fénylő csarnokokban Égi képet új korára nyom; S míg ezer fej gondol istenésszel; Fárad a nép óriás kezével: Zengj nekünk dalt; hangok nagy tanárja, És ha zengesz a múlt napiról, Légyen hangod a vész zongorája, Melyben a harc mennydörgése szól, S árja közben a szilaj zenének Riadozzon diadalmi ének.

[1806] Kazinczy Ferenc: Magyarázó Jegyzések A Csokonai Sírköve Iránt Tett Jelentésre : Hungarianliterature

Bizonyos fegyelmezettség magával hozza, hogy az író, megfelelő írói érettsége idejében, rendszeresen tud dolgozni, s nem zavarja már semmi. Ez így van, hiába, ezen semmiféle nyafogás, kifogás nem segít. Az író a kifejezést mindig meg tudja oldani, ha tisztességes, egyszerű, őszinte technikával dolgozik, s akkor könnyű és természetes a munkája. Az a minimális transz, amit egy fellengzősebb időben "ihlet"-nek neveztek, szinte mechanikusan áll el a koncentráció óráiban, s nem egyéb, mint fokozottabb életérzés a munkával szemben. III. Az író a kifejezést mindig meg tudja oldani... ha csakugyan van is mit kifejeznie. Az író élménye nem titokzatosabb, mint az élő élmény; a feltételei, az intenzitása egyformák azzal. Kár a nyakunkat csavarni, kár ugrálni, erőlködni: nem lesz abból semmi. Ki kell menni az utcára, vagy lefeküdni otthon, aludni, elélni évekig egy szó nélkül, s talán egy hét alatt lármásan beélni az életet: csak mindig résen lenni, mert hátha történik valami. Az ember az élménnyel a sors jóvoltából jut viszonyba, de az író élménye öntudatos: ebben különbözik.

Lessing egyvalahol Hamburgi dramaturgiájában azt a tanácsot adja az íróknak, hogy tartsák illetlennek a magok érdemekhez, apróságos magyarázatokra ereszkedni, olvasóikat képzeljék tanultabbaknak, mint amilyenek, s bízzák önmagokra, hogy amit nem értenek, hányják fel könyveikben, vagy kérdjék meg mástól. A tanács jó s meg kell vallani, hogy ha meg nem értettetni nagy baj is, és még nagyobb félreértettetni: viszont az is baj, midőn az író arra kényszeríttetik, hogy a maga szférájából lépjen ki, s tegyen cicerónei szolgálatokat. Azonban az igazán humánus művész kész felejteni artisztai büszkeségét, s örömest lép elő a nézés végett kitett vászon mögül, valamikor látja, hogy a jámbor nézőnek szüksége van útmutatóra; sőt néha a mentegetőzést s a védelmező magyarázatokat is pirulás s megítéltetéstől való tartalék nélkül teszi, mert tudja, hogy midőn maga mellett szól, akkor a mesterség szeretetét gyarapítja. Vannak esetek, amelyekben élesen szólani s csatába ereszkedni sem illetlen; avagy nem az esik-e megyéink és országunk gyűlésein?