A Walesi Bárdok Vers – Kispipi És Kisréce

↑ Milbacher Róbert (2006/1). " Szegény, szegény Eduard királyǃ? (Újabb adalékok A walesi bárdok értelmezéséhez) " (magyar nyelven) (pdf) ( Irodalomtörténet), 44–90. old.. o. (Hozzáférés ideje: 2017. ) ↑ Tisztelt Szerkesztő Ur! Vettem becses felszólitását, de nem vagyok oly állapotban, hogy annak eleget tehessek. Physicai bajom, mely a lélekre tompítólag, a kedélyre leverőleg hat, s melyben évek óta sinlődöm, akadályoz a munkában. Hivatkozom az összes szépirodalmi lapokra s egyéb folyóiratokra, melyek jóllehet szűntelen sűrgetnek, egy év óta alig közöltek tőlem valamit, s ha igen, az is valamely régibb töredék volt. Így hát nem én vagyok az oka, ha rokkant Pegazusommal nem jelenhetek meg a fényes tisztelgésnél: lesznek mások, fiatalabbak, kik azt a helyet díszesebben betöltik mint én. [... ] tisztelője Arany János ↑ Hász-Fehér Katalin (2014). "[ Bárdok Walesben – A walesi bárdok keletkezés- és közléstörténete]". Irodalomtörténet 95 (2), 186-223. o. ↑ Walesi díszpolgár lett Arany János (magyar nyelven)., 2017. március 4. )

1. Walesi bárdok verselése
2. A walesi bárdok vers la
3. A walesi bárdok vers la page
4. V. Szutyejev - Kispipi és Kisréce - lapozó | Extreme Digital

Walesi Bárdok Verselése

Hirdetés Jöjjön Arany János: A walesi bárdok verse Latinovits Zoltán előadásában. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt' Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Klikk a teljes versért Hallgassuk meg Arany János: A walesi bárdok költeményét Latinovits Zoltán előadásában.

A Walesi Bárdok Vers La

Andrew69. 2017. március 16., 11:41 (CET) [ válasz] megjegyzés A cikk első sorából kivenném az 1857 júniusában írt kijelentést, mert ugye vitatott azttalán nem vitatjuk. Andrew69. március 16., 12:40 (CET) [ válasz] Megpróbáltam úgy megfogalmazni a vers keletkezésének idejét, hogy az újabb kutatásoknak (feltételezéseknek) és a hagyományos (korábbi, közkeletű) ismereteknek is megfeleljen. Mivel bizonytalan a ballada keletkezésének a pontos ideje, ezért mind a két információt a szócikkben hagytam. Ha ez így nem jó, a szöveg nyugodtan átszerkeszthető, megváltoztatható! – Jávori István Itt a vita 2017. március 16., 15:18 (CET) [ válasz] Rendben egyébként örülök nagyon a cikknek. Még egy megjegyzésem van. Ö azonban dicsérő vers helyett ezt a balladát írta kijelentés ellentmond Aranynak, amikor ezt írta a felkérésre: "Tisztelt Szerkesztő Ur! Vettem becses felszólitását, de nem vagyok oly állapotban, hogy annak eleget tehessek. Physicai bajom, mely a lélekre tompítólag, a kedélyre leverőleg hat, s melyben évek óta sinlődöm, akadályoz a munkában.

A Walesi Bárdok Vers La Page

Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. - Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. „Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! ” Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju bárd. „Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... ” S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: „Elhullt csatában a derék - No halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd.

Az első mondat szerint a vers 1857-ben íródott. Az Arany János szócikk szerint azonban ez tévedés, melyet később megcáfoltak. Jó lenne a két állítást összhangba hozni, különös tekintettel a 200. évfordulóra, hiszen az egyik legismertebb Arany-versről van szó. A "Versforma" szakaszt töröltem, mert szövege a "Források" között megadott oldalán az utolsó bekezdés szó szerinti másolata volt. Irodalmi szövegek teljes terjedelmű közlésére nem a Wikipédia szócikke, hanem a Wikiforrás való; ott meg is van. Szerintem innen törölni kéne, legfeljebb rövid idézet maradhatna benne. –- Vadaro vita 2017. március 15., 14:00 (CET) [ válasz] Az Arany János szócikkben szereplő (a ballada) "1861 körül született" információra hol találom a forrást. Az teljesen kizárható, hogy a vers első változata már 1857-ben elkészült? Ezt viszont több forrás is említi. /... "a koronád legszebb gyémántja" szófordulatot szó szerint Széchenyitől vette át Arany. - ennek hol találom a forrását? / Az is lehet, hogy (Széchenyi hatására) csak később változtatott a szövegen.

Valamikor réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban Vlagyimir Szutyejev írt egy Kispipi és Kisréce című mesét. Ám nem is olyan régen Szabó Attila is írt egy azonos című, de más jellegű történetet. Mert - bár maga Kispipi és Kisréce itt is megjelenik, ebben a szövegben alapvetően Bátyó (aki Lóri) és Húgi (aki Zsófi) a főszereplő, no meg kettejük viszonya, azaz maga a testvérjátszma. Szóval? Hirtelen belecsöppentünk a kiscsillagok háborújába? Á, azért ennyire nem durva a helyzet. Bár, egy sötét nagyúr minden nagybátyó életében ott leselkedik, ott ólálkodik húgának jelenlétében. Kérdés, hogy mit kezd vele, hogyan győzi le? És legfőképpen: kit? V. Szutyejev - Kispipi és Kisréce - lapozó | Extreme Digital. Minderre választ kapunk Nagyinál, falun. Mert bizony egy hét vidéken töltött idő nem csak Nagyi legfinomabb palacsintái, a kert, a háziállatok és a felhőtlen szórakozás ígérete...

V. Szutyejev - Kispipi És Kisréce - Lapozó | Extreme Digital

Lépj be a természet és a környezetvédelem ihlette babavilágba. Óvjuk együtt gyermekeink jövőjét!