Folyami Rák | Nosalty

Folyami rák (Astacus astacus) A folyami rák vagy nemes rák (Astacus astacus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjéhez, ezen belül az Astacidae családjához tartozó faj. 15-20 cm nagyságú, olajzöld, vagy sötétszürke. Mészben gazdag kitinpáncéllal rendelkezik, 5 pár járólába, ollója, farki úszólemeze, rágó szájszerve van. Magyarország legfejlettebb rákjai. Öt járólábuk közül az első nagyméretű ollóvá alakult. Növekedés közben kinőtt páncéljaikat levedlik. Nemes ráknak is nevezik, mivel elég keresett a piacon. Emberi fogyasztásra nagyon alkalmas. Főleg tiszta folyókban, patakokban él. Dögevő. Megjelenése A folyami rák korábban Közép-Európában gyakori volt. Ma már ritka. A folyami rák a tízlábú rákok rendjének legnagyobb közép-európai, édesvízben élő képviselője. A hím 18, esetleg 25 centiméter hosszú, a nőstény 15 centiméternél rövidebb. A fejtort egységes hátpajzs (carapax) borítja. Két összetett szeme mozgatható, henger alakú nyélen helyezkedik el.

Folyami Rák Lábainak Száma Перевод

A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami rák témájú médiaállományokat és Folyami rák témájú kategóriát. A folyami rák vagy nemes rák (Astacus astacus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába sorolt tízlábú rákok (Decapoda) rendjében a névadó Astacidae család (és az egész alrendág) karakterfaja, az édesvízi rákok három, Magyarországon őshonos fajának egyike. Származása, előfordulása [ szerkesztés] Közép-Európában és Dél-Skandináviában honos. A 19. század közepéig egész Közép-Európában gyakori volt, ekkortól azonban az Amerikából Franciaországon át behurcolt rákpestis az állomány nagyobb részét kiirtotta. Ma nem túl gyakori. Megjelenése, felépítése [ szerkesztés] A tízlábú rákok rendjének legnagyobb közép-európai képviselője. Vörösbarna, szürke vagy sárgás, az ollók alsó oldala vörös. A hím 18, ritkán akár 25 centiméter hosszú is lehet, a nőstény 15 centiméternél rövidebb. A fejtort egységes hátpajzs (carapax) borítja. Két összetett szeme mozgatható, hengeres nyélen ül. Az elülső csáppár csaknem olyan hosszú, mint az állat teste.

Folyami Rák Lábainak Száma Naponta

A folyami rák vagy nemes rák (Astacus astacus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjéhez, ezen belül az Astacidae családjához tartozó faj. Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Rákok (Crustacea) Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca) Rend: Tízlábú rákok (Decapoda) Család: Astacidae Nem: Astacus Faj: A. astacus A folyami rák a tízlábú rákok rendjének legnagyobb közép-európai, édesvízben élő képviselője. A hím 18, esetleg 25 centiméter hosszú, a nőstény 15 centiméternél rövidebb. A fejtort egységes hátpajzs (carapax) borítja. Két összetett szeme mozgatható, henger alakú nyélen helyezkedik el. Az elülső csáppár csaknem olyan hosszú, mint az állat teste. 5 pár járólába van, közülük az első pár-főleg a hímnél-igen erőteljes ollókban végződik. A második és harmadik pár járólábon is kis ollók vannak. A potrohon 5 (a nőstényen csak 4) pár hasadt pleopodium és 1 pár uropodium található. A hasadt, lapított uropodiumok az utolsó potrohfüggelékkel, a szintén lapos, lemezszerű telzonnal együtt 5 lemezű faroklegyezőt alkotnak.

Folyami Rák Lábainak Száma Életkor

Vékony fa keretre szegezett karton. Címe: Folyami rák. Sokszorosított, fekete alapon negatív-szerű, litografált szöveg és ábra, valamint utólag akvarellel színezett ábrák. Az egészet kettős fehér vonal keretezi.

Folyami Rák Lábainak Száma 2022

A rákok osztályának tagjai csaknem kivétel nélkül a tengerek és az édesvizek lakói. Testük két testtájra: fejtorra és potrohra tagolódik. Kitinpáncéljuk a magas mésztartalomnak köszönhetően szilárd, kemény, így hatékony védelmet nyújt a víz fizikai hatásaival szemben. A kitinváz nem növekszik együtt az állat testével, ezért a fejlődő, növekedő állatok időnként levetik páncéljukat, és újat, nagyobbat hoznak létre a régi helyett. Ez a folyamat a vedlés. A rákok ragadozók vagy mindenevők. Táplálékukat rágószájszervükkel morzsolják szét. Légzőszervükerekkel sűrűn átszőtt kopoltyú. A magasabb rendű rákok fejtorán 5 pár járóláb van, amelyek közül az első pár a táplálék megragadására szolgáló olló. Fejükön két pár csáp található, ezeknek a tapintásban és a szaglásban van szerepük. Összetett szemeikkel meglehetősen jól látnak. A rákok hazai képviselője, a folyami rák a tiszta vizű folyók, patakok lakója. Az európai tengerpartokon gyakoriak a tarisznyarákok. Folyami rák testfelépítése Folyami rák Vízibolhák A vizekben sok apró, szabad szemmel alig látható rák él.

Folyami Rák Lábainak Száma Magyarországon

A hímivarnyílása 8. torszelvényen növő 5. pár járóláb tőízén van. A hím a ductus deferens váladékával összetapasztott hímivarsejtadagot, a spermatophorát cső alakú párzószervé módosult 1. és 2. potrohlábával tapasztja a nőstény ivarnyílásának közelébe. A nőstény potrohát a tor alá hajtva petevezető váladékával feloldja a spermatophorát, és elkezdi lerakni a petéket, amelyek a spermatophorából kiszabadult spermiumoktól megtermékenyülnek. A nőstény október és december között rakja le 50-300 petéjét. Ezeket a peterakással egyidejűleg elválasztott, először ragadós, majd vízben megszilárduló fonalak kötik egymáshoz és a potrohlábakhoz. Az anyaállat tavaszig potrohlábain hordozza a megtermékenyített petéket. A lábak mozgatása biztosítja a peteburkon belül fejlődő embriók megfelelő oxigénellátását, de így is csak mintegy 20 kel ki közülük. Az utódok május és július között kelnek ki, de még két hétig az anyaállat testén maradnak. A frissen kikelt rákok szelvényszáma teljes, minden testrészük kialakult, alakjuk csaknem azonos a felnőtt állatokéval.

A hím a ductus deferens váladékával összetapasztott hímivarsejt adagot, a spermatophorát a cső alakú párzószervé módosult 1. és 2. potrohlábával tapasztja a nőstény ivarnyílásának közelébe. A nőstény a potrohát a tor alá hajtva a petevezető váladékával feloldja a spermatophorát, és megkezdi a peték lerakását, melyek a spermatophorából kiszabadult spermiumokkal találkozva megtermékenyülnek. 200-300 petét rak le a nőstény, melyeket a peterakással egyidejűleg elválasztott, először ragadós, majd vízben megszilárduló fonalak kötnek egymáshoz és a potrohlábakhoz. Az anyaállat tavaszig a potrohlábain hordozza a a megtermékenyített petéket. A lábak mozgatása biztosytja a peteburkon belül fejlődő embriók megfelelő oxigénellátását, de így is csak 20 kisrák kell ki. A frissen kikelt rákok szelvényszáma teljes, minden testrészük kialakult, külalakjuk csaknem azonos a felnőtt állatokéval. Nincs lárvalak, epimorfózissal (kifejlés) fejlődnek. Később elhagyják anyjuk potrohát és önálló életet kezdenek.

July 7, 2024