Puskin Anyegin Szereplők Jellemzése
A két barát másnap hajnalban néz farkasszemet egymással; Lenszkij célt téveszt, ám Anyegin lövése végzetes. Megrendülten öleli át halott barátját, de már késő. Hat évvel később jelenik meg ismét Szentpéterváron unokatestvére, Nyikitin herceg bálján. Távol a társaság nyüzsgésétől egy visszahúzódó alakot fedez fel, s rájön, hogy az ismerős arc Tatjana, akit a herceg a feleségeként mutat be. Puskin- Anyegin, szereplők jellemzése segítség?. A nőt felzaklatja Anyegin váratlan felbukkanása és ékesszóló szerelmes levele, melyet a bál után kap tőle. Házassága boldog és nyugodt, ám nagy szerelme mégis Anyegin - s most élete legnehezebb döntésével kell szembenéznie. Bemutató dátuma: 2001. február 22. Forgalmazó: InterCom Stáblista: Díjak és jelölések BAFTA-díj 2000
- Puskin- Anyegin, szereplők jellemzése segítség?
- Alexandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin (elemzés) – Oldal 3 a 12-ből – Jegyzetek
Puskin- Anyegin, Szereplők Jellemzése Segítség?
Harmadik fejezet (41 versszak, ebből 1 a nyomtatásban hiányos, benne Tatjana levele Anyeginhoz, valamint A lányok éneke): A mottó J. Ch. L. Malfilâtre francia költő Narcisse című költeményéből való. Anyegin megkéri Lenszkijt, hogy mutassa be Larinéknál, aki ezt teljesíti is, de Anyeginban nem hagy mély nyomot a találkozás. Közben nem is sejti, Tatjana szerelemre gyúlt iránta. A lány ezt azonban csak "nyanyájának" (dajkájának) árulja el. Titokban levelet ír Anyeginnek, amit dajkájával küld el. Azt olvasva Anyegin másnap este újból meglátogatja Larinékat… Negyedik fejezet (51 versszak, ebből 8 a nyomtatásban törölve): A mottó Jacques Necker francia államférfitől való. Tatjana és Anyegin a fasorban találkoznak. A férfit megérintette Tatjana vallomása, s ezért nyíltságára nyíltsággal válaszol. Véleménye szerint nem illenek egymáshoz, nem érdemli meg a lányt, így számukra csak kín lenne a házasélet. Tatjanát kimondhatatlanul elszomorítja ez a vallomás. Alexandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin (elemzés) – Oldal 3 a 12-ből – Jegyzetek. Eközben Olga és Lenszkij szerelme egyre nő, sülve-főve együtt vannak.
Alexandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin (Elemzés) &Ndash; Oldal 3 A 12-Ből &Ndash; Jegyzetek
Megjelenésüket tekintve is teljesen különbözik a két Larin leány. Olga "szófogadó leány volt", aki nyílt és "vidám, mint hajnaltájt az égbolt". Puskin sok jelzővel illeti – "mosoly, hang, termet, égikék szem, lenfürt", "vonzó leányarckép nagyon" –, de a valóságot, a felszín alatt rejlő Olga képét Anyegin írja körül: "Az arca üres, lélektelen, mint egy Van Dick madonna képe". Tatjanáról Puskin azt mondja, hogy "ő frissességgel, rózsabájjal nem fogta meg figyelmedet". Ő az, aki "vadóc, bús, félénk, zajra rebben" és akit a rémtörténet érdekelt. Tatjanát "untatta lárma és zsivaj, szilaj játék, csengő kacaj". Már gyermekkorában kiderült, hogy a "családi körből is kiüt". Neki "nincs nyájaskodó mosolya" és "mint kislány sem vegyült soha ugráló, víg gyermekseregbe". Inkább "ablaksarokba elvonul s elül egész nap szótlanul". Olgával és velük egykorú társaikkal szemben ő "babát kezébe nem fogott, divatról, városról fecsegve babával nem társalkodott". Mindketten eladósorban vannak már. Olga udvarlóját, Lenszkijt vonzza a lány csintalansága, bohósága, kedvessége és sugárzó szemei.
Műfaj: verses regény. Ez a műfaj a 19. században jött létre, a romantika műnemi, műfaji határokat elmosó törekvésének terméke. Előzménye az eposz ill. a verses elbeszélés. Az európai irodalomban főleg Byron művei tették népszerűvé ( Don Juan). Byron hatása kimutatható Puskinnál is és a magyar verses regényekben is (pl. Arany János: Bolond Istók, Arany László: Délibábok hőse). A verses regény nem pusztán versbe szedett történet, hanem fontos szerepük van a lírai elemeknek (az író személyes érzelmeinek, az elbeszélői kitérőknek, magyarázatoknak, reflexióknak). Tehát e két műnem, a líra és az epika egyenrangú szerepet játszik benne, és fokozza egymás hatását. A műfajt az eposz modernizációs kísérleteként is lehet értelmezni. Nyomaiban még megvannak benne a klasszikus eposzi kellékek, de a hőseszmény és az eposzi téma ekkor már nem volt hiteles. Az Anyegin főhőse és témája nem mérhető eposzi mértékkel, nem egy közösség vagy hős nagy sorsfordító küzdelméről szól. Tágabb értelemben verses regénynek tekintünk minden olyan nagyobb terjedelmű költeményt, amelynek témája és szerkezete regényszerű, így nem sorolható az eposzok közé.