Opel Astra F Cabrio Teszt

52 Tíz méterről szinte újnak néz ki Galéria: 20 év, egyetlen Astrával Igazából rosszabbra számítottam. Talán azért, mert a kocsi új korában megszerzett, nem valami rózsás autótesztelői emlékeimhez hozzáadtam még tizenöt-húszévnyi kopást. Viszont az a kopás, valami furcsa oknál fogva, nem valósult meg. Persze, rohadás van mindenfelé, ezek az F Astrák nem voltak azok a Rostfrei feliratokkal telibe gravírozott, saválló autók, mindenki tudja. De attól nagyon messze van, hogy rossz legyen. Igazából egész jól néz ki, simán vállalható, négy méter távolságból még mutat is. Opel astra f cabrio teszt miskolc. Ebben az autóban negyedmillió kilométer van, és még soha nem volt nagyjavítva. Persze, egyszer előzés közben elszakadt már benne a kuplungbovden, olyanból került bele olasz utángyártott, aztán, mivel kiderült, hogy azzal nem lehet lenyomni a pedált, most már a harmadik van benne, az jól bírja. Gyári. A fényszórók akkor törtek még össze, amikor szinte új volt a kocsi Galéria: 20 év, egyetlen Astrával Összerohadt a hátsó fék is, aztán a dobok leverésekor a mester akkorákat sederintett oda a tízkilós kalapáccsal, hogy tönkretette a hátsó csapágyakat is, ezért hátul most minden új, ami forog, avagy a forgást akadályozni hivatott.

Az anyag alul van. Az eredetileg önhordó vázat fém profilokkal erősítik. Az így erősített vázszerkezet egyre jobban hasonlít az alvázra. Azonnal észrevehető, hogy az Astra Cabrio belül kicsit szűkösebb. A lábtérnél a doblemez jobban benyúlik, és a - turbó feliratos króm csíkkal borított - küszöb is jóval vastagabb, mint szolíd testvéreinél. Ha az autó alá nézünk, láthatjuk az alján hosszirányba húzódó fém profilt, ami szintén a merevségett hivatott szolgálni. Ezt a merevséget legegyszerűbben a rossz minőségű úton tesztelhetjük. Ez Budapesten könnyű feladatnak bizonyult, és mint a középső tükör rázkódásából kitűnt, az Astra Cabrio nincs a helyzet magaslatán. Opel astra f cabrio teszt budapest. Földúton felhúzott tetővel is kissé nyiszorgott, ami a karosszéria csavarodására utal. Az országúti autózáskor a mozgás nem volt észlelhető. Fedetlen autónál a csukott vászontető fémváza is tehermentesít. Sajnos az Astránál ez a szerkezet statikailag nem meggyőző. Kicsit gyengének találtam a mechanikai elemeket. Ami viszont nagyszerű, hogy nyitáskor, csukáskor nem kell a szélvédő fölött karokkal küzdeni, a kézifék behúzása után egyetlen gombnyomásra működik minden.

A fogasléces kormánymű és a hidraulikus szervokormány miatt jól kormányozható, a pontosságra sem lehet panasz. Az általunk tesztelt 1998-as Astra jelenleg a 3. tulajdonosánál van, és közhely ugyan, de valóban igaz, hogy korábban egy idős hölgyé volt, aki vigyázott rá és keveset használta (talán még orvos is volt). Az autónak manapság is gondos gazdája van, és még mindig nincs túlhajtva, mindössze 135. 745 kilométert mutat az órája. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem kellett vele foglalkozni, 100. 000 km-nél talpas csapszeg és toronycsapágy volt cserélve, 115. 000 km-nél klímahűtő, 120. 000 km-nél komplett vezérlés, 134. 000 km-nél pedig termosztát lett cserés. Külön kapott utángyártott hátsó műanyag sárvédő dobbetét, ablaksötétítést és kipufogót, így az idős hölgy életérzés – mint ahogy az a külső képeken is látszik – mára a múlté. Jogos a kérdés, hogy egy közel 20 éves autónál milyen hibák léphetnek fel? Nem titok, hogy sok korabeli modellnél és típusnál a legnagyobb akadályt a rozsda jelenti.

Ez pedig nem kis feladat. Fedetlenség Régen a klasszikus alvázas építési módszernél szinte mindegy volt, hogy milyen felépítményt tettek az alvázra, tetővel vagy anélkül. A jármű merevségét az erős alvázszerkezet adta. Ezért történt, hogy a VW bogár a kendácsjárművek legfőbb bázisa lett. A modern járművek az alvázasoknál könnyebb, önhordó karosszériával bírnak. Ez azt jelenti, hogy a tető és szerkezete is teherviselő elem, eltávolítása nem megy büntetlenül. Egyszerű kísérlettel bárki kipróbálhatja. Vegyünk egy cipődobozt tetővel. Fordítsuk a fedelével lefelé, mintha maga a doboz lenne az autó teteje. Ha megpróbáljuk hosszirányba csavargatni, érezzük, hogy merev, van tartása. Most a dobozt távolítsuk el, mintha levágnánk az autó tetejét és csak a megmaradt alsó részt csavarjuk. Érezzük, mennyit veszített a merevségéből, milyen sokat is számít az a tetőszerkezet. Mit lehet ilyenkor tenni? Csak azt, hogy a tetőt az autó aljába építik. Ez furcsán hangzik, de ha megnézzük a tömegeket, kiderül, hogy a nyitott autók nehezebbek, mint azonos típusú fedett testvéreik.