Október 31 Mindenszentek
Ők a reformáció emléknapját ünneplik október 31-én. November 2. - halottak napja A halottak napja már jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencés házakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. A megemlékezés a halottakról, az értük való közbenjárás a purgatórium katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A mindenszentek ünnepéhez hasonlóan ezen a napon is gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére. A halottak napja akárcsak a mindenszentek, a szegényekről való gondoskodással is összekapcsolódik. A katolikus hagyományok szerint azért kell alamizsnát adni, hogy a halott megszabaduljon a purgatóriumból.
Október 31 Mindenszentek Napja
A Kr. e. 1. században Róma meghódította a kelta területeket, minek folyományaként a helyiek több latin eredetű ünnepet és hagyományt is beépítettek saját hitvilágukba – a samhaint két római ünneppel, a holtak napjaként szolgáló feraliával, illetve Pomona, a gyümölcsök és a fák istennőjének ünnepével mixelték össze. A hagyományt a 9. században törte meg a katolikus egyház vezetője, III. Gergely pápa, aki elrendelte, hogy a két évszázaddal korábban élt elődje, IV. Bonifác által bevezetett, eredetileg május 13-án tartott mindenszentek ünnepe – Szűz Mária és a keresztény mártírok emléknapja – kerüljön át október 31-re, így felszámolva az október végi – november eleji ünnepkör pogány kötődését. Később az egyházi hagyományban november 1-re került mindenszentek, november 2-re pedig a halottak napja, 31-e pedig mindenszentek előestéje lett. A brit népek azonban továbbra is tartották magukat a több évezredes tradíciókhoz, tüzeket gyújtottak – melyek fénye elijeszti a rossz szellemeket, a jó szellemeknek pedig utat mutat –, és a holtakat, természetfeletti lényeket jelképező rémisztő jelmezekbe öltöztek – így a szellemek azt hiszik, ők is közülük valók, és nem ártanak nekik – október 31. estéjén.
Október 31 Mindenszentek Angolul
November 1. a mindenszentek ünnepe, november 2. a halottak napja a keresztény világban. A hétköznapokban sokan keverik ezt a két napot, pedig két különböző, ám összekapcsolódó ünnepről beszélünk. A mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a halottak napja pedig fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. A manapság nálunk is egyre inkább ismert és ünnepelt halloween pedig ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amelynek ideje október 31. éjszakája. Ha eddig nem tudtad, melyik nap pontosan mit is jelent, most elolvashatod. Október végén a hazai lakosság két táborra oszlik: vannak, akik alig várják, hogy tökfaragással és rémisztő díszekkel dekorálják ki otthonukat, mások pedig elhatárolódnak ettől az ünneptől. Ők azt vallják, nekünk a mindenszentek és a halottak napját kell ünnepelnünk, méghozzá nem tökfaragványokkal, hanem úgy, hogy elhunyt szeretteinkről emlékezünk. Október 31. éjszakája - halloween A halloween egy ősi, kelta ünnep, amelynek a mai formája az évszázadok során több kultúra hagyományainak keveredésével alakult ki.
A november 2-ai halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette, s mindmáig fennmaradt. Az ezredvégi világvége várás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a XIV. századtól Róma is átvette. Halottak napjának hetét a halottak hetének is nevezik. Ezen a napon szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak: a gyertyák fényénél a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket.