Jeddi Mária Betegsége
Szerző: | Közzétéve: 2021. 08. 13. 09:51 | Frissítve: 2021. 13:37 Debrecen - Jeddi Mária a DVSC mindkét EHF-kupagyőzelméből kivette a részét. Tizenkét idényt töltött a Lokinál, ez idő alatt ezernél is több NB I-es gólt lőtt. Péntek reggel elhunyt Jeddi Mária, a DVSC egykori kézilabdása - közölte fia a Facebookon. Jeddi Mária pár nap múlva töltötte volna be az 56. életévét, férje közlése szerint rövid lefolyású, súlyos betegség után hunyt el. Jeddi Mária 1988-ban igazolt a Lokihoz. Egy szezonnal azután érkezett Miskolcról, hogy a Loki a bajnoki csúcsra érkezett, tehát hivatalosan nem volt tagja az aranyérmes gárdának, de mindenki az aranygenerációhoz sorolta joggal. Szinte azonnal félelmetes átlövő párost alkotott Csapó Erikával - jellemző, hogy "Csapesz" profilképét ma is kettejük fotója jelenti. Jeddi mária betegsege. Az NB I-ben 1050 gólt lőtt 249 mérkőzésen, az összes tétmeccset figyelembe vége pedig 356 alkalommal húzta magára a Loki-mezt, 1492 találatot elérve. A válogatottban 59 alkalommal szerepelt, 137 gólt szerezve.
Elhunyt Jeddi Mária, A Dvsc Egykori Kiválósága
1992 áprilisát írtuk, te pedig odaléptél hozzám és megöleltél. "Nagyon szépet írtál rólunk, köszönjük" – mondtad, én pedig zavartan álltam egyik lábamról a másikra, meglepett az ünnepelt sztár közvetlensége, őszinte szeretete. Az azóta eltelt majd három évtizedben összefonódott a sorsunk. Volt, hogy naponta találkoztunk, máskor hónapokig nem láttuk egymást, de mindig tudtunk a másikról, mindig örültünk egymásnak. Emlékszem az utolsó találkozásra is, a belvárosi bank előtt futottunk össze. Ugyanúgy mosolyogtál, ugyanúgy öleltél meg, mint akkor, 1992-ben. Aztán már csak a rossz híreket hallottam. A lányok, az egykori csapattársak még tudtak veled találkozni, Gyula ott volt melletted, mint életed minden fontos pillanatában. Neked szurkoltunk, mint annyiszor a nagy meccseken, amelyeket a te góljaiddal nyertünk meg! Elhunyt Jeddi Mária, a DVSC egykori kiválósága. Ezúttal nem volt esély, legyűrt a gyilkos kór! Úgy fogok emlékezni Rád, ahogy 1992-ben megöleltél, ahogy a góljaid után a levegőbe csaptam., ahogy felemelted az EHF Kupát. Egy biztos, elfeledni sosem foglak!
– Abba is hagytam a kézilabdát 1999 nyarán, ám néhány hónap után hiányzott a mozgás, a társaság, így eljártam naponta egy edzésre. Aztán szólt Komáromi Ákos, a kft. ügyvezetője, hogy ha már úgyis ott vagyok, beszállhatnék, mert a fiatal, alakuló csapatnak szüksége van néhány rutinos harcosra. Örültem, hogy segíthetek. Persze már nem vállaltam annyit, mint néhány évvel korábban, de azt hiszem, amit tőlem elvártak, azt teljesítettem. – Most nem fogja meggondolni magát? – Kraszits István főorvos a legutolsó műtét után még a futástól is eltiltott, azt mondta, jó ha megúszom térdprotézis nélkül. Úgyhogy ezúttal tényleg vége. – Az ön pályafutása összeköti a DVSC első aranycsapatát a jövővel, hiszen az utóbbi években olyan tehetséges lányokkal játszott együtt, akik talán még óvodába sem jártak, amikor ön a DVSC-be került. – Számolgattam, hogy a fiatal generációból Szűcs Gabi például a lányom is lehetne. Ezzel együtt mindig remekül megértettük egymást, játék közben és a pályán kívül egyaránt. Azt kívánom, hogy ennek a tehetséges, saját nevelésű lányokból álló csapatnak is legyen lehetősége, hogy örömet szerezzen a DVSC-szurkolótábornak.