Hűbéri Lnc Fogalma

Az egyház támogatását elnyerte, de hódító hadjáratokat folytatott, a birodalom határait kiterjesztette, halála után a birodalom átmenetileg meggyengült. 3. A Karolingok felemelkedése A VII. sz-ban a Frank birodalomban a Karoling uralkodócsalád került hatalomra Ebben az időszakban a Frank birodalmat az Arabok veszélyeztették, miután elfoglalták Hispániát, vagyis az Ibériai-félszigetet. 732-ben POITIERS-nél (poátyié) az Arabok támadását megállította Martell Károly (714-741) ig. uralkodott Majordomus volt (udvarnagy) Úgy hívták: Kalapács Károly megszilárdította a központi hatalmat, elsősorban az egyháztól elvett földek segítségével, melyeket híveinek adományozott. Halála után KIS PIPIN került a trónra (751-768) Ő elismerte a pápai hatalmat, az egyházat az állam szolgálatába állította. Az ő idejében a feudalizmus fokozatosan kialakult, és az új társadalmi rendszer megszilárdult. 2 alapvető osztály jött létre: - a nagybirtokos vagy nemesi osztály - a jobbágyok osztálya A hűbéri társadalomban kialakult a hűbéri láncolat, mely két alapvető fogalmat takar: - hűbérúr (aki földet adományoz a másik személynek melyet hűbéresnek, nevezünk) A hűbéri lánc felülről indul ki, a király volt a leggazdagabb hűbérúr alul pedig kisbirtokosokat találjuk.

Hűbériség Szó Jelentése A Wikiszótár.Hu Szótárban

Így ha egy főnemes vonakodott hadba vonulni, akkor a házanépe, ami alatt nem csak a családját és a saját szolgáit értették, hanem az alája tartozó hűbéri láncot is, vagyis akkor senki nem vonult hadba, a házanépe követte ebben az urát. A hűbéri lánc valamelyik alsóbb fokán álló nemes nemigen kockáztatta meg az engedetlenségért járó retorziót, mert mindenki féltékenyen őrizte hatalmát és felülről is dorgálást kaphatott, aki nem volt elég keménykezű, így szinte biztosra vehette az engedetlen, hogy nem ússza meg szárazon. A protokoll még azt is megszabta, ki milyen haderővel képviseltesse magát, rangjához és birtokának nagyságához képest és ezt sem volt ajánlatos figyelmen kívül hagyni. Mindez természetesen a vesztes csata előtti időszakra értendő, mert amikor a bandériumokat szétverték, mindenki szanaszét szaladt, darabokra szakadozott a hűbéri lánc, amit lehetetlen volt újra megszervezni, már csak azért is, mert a legfőbb vezetők is az életüket mentették, semmi mással nem törődve. A nemzet, vagy az ország fogalma ekkor még nem alakult ki, vagy sokkal kezdetlegesebb volt, hogy számíthatott volna.

A KöZéPkor TöRtéNete (476--1492) | Sulinet TudáSbáZis

A király vazallusa így egyben hűbérúr is lehetett, saját hűbéreseket gyűjtve maga köré. Így jött létre a hűbéri láncolat: a király, a nagyobb és kisebb hűbéresek közötti piramisszerű szervezet. (Nem mindenhol alakult azonban ki a teljes hűbéri lánc. Magyarországon például csak a királynak volt joga birtokadományokat adni. ) A ​ feudalizmus ​ jellemzői: ​ A földesúr-jobbágy kettősége Minden föld nemesi tulajdon Az egyház befolyása döntő Hűbériség alapja: Katonai reform –> Lovagi hadviselés: fegyver, ló, fegyverhordozó (Költséges) – Mivel az első szülött örököl ( ​ PRIMOGENITURA ​), a többi fiú lovag lesz vagy pap – A lovag szolgálatába áll egy másik földesúrnak. Hűbéres – Föld – Hűbérúr Eskü a szolgálatért A földet kétféleképpen lehetett megszerezni: Beneficium: ​ Szolgálat után jár a birtok (nem jellemző, nem működik) Feudum: ​ A földadomány megelőzi a szolgálatot (Örökölhető) Feudális gazdaság: Az egységes földesúri birtoknak két típusa volt. ​ 1; A jobbágy műveli, de minden bevétel a földesúré 2; A jobbágy műveli, de adóval fizet A: terményadó; B: robot; C: ajándék A földművelés módjai: Legelőváltó gazdálkodás: A tisztázott földterületet kimerülésig használták (7-10év).

A kora középkorban a világi főúr és az egyházi főméltóság egyaránt földbirtokosnak, földesúrnak számított. A földbirtokok között azonban különbséget tettek aszerint, hogy kitől származott. Az ősi, öröklött családi birtokot megkülönböztették az adománybirtoktól. Ősi birtoknak számít ott az a földterület, amelyet a volt törzsi-nemzetségi arisztokrácia saját családi birtokaként szerzett meg a megtelepedés idején és azt meg is tudta tartani. Ezt a birtokot patrimoniumnak nevezték, a pater, "atya" szó után. A hűbér, az adománybirtok egy újfajta birtoklási formát jelentett, amely először a Karoling Birodalomban jelent meg. A Karoling királyok birtokadományokat adtak az őket szolgáló kíséret hűséges tagjainak. Ezt az adományt, amennyiben az adományozó nem követelt cserébe fegyveres szolgálatot, hanem mintegy ajándékul adta, beneficiumnak, amennyiben katonai és egyéb szolgálatokért cserébe adta, feudumnak nevezzük. Erről a birtokformáról kapta nevét e történelmi korszak, a feudalizmus. Az adományozó - a hűbérúr vagy senior ("idősebb") - és a megadományozott - a hűbéres vagy vazallus ("kísérő") - kölcsönös kötelezettségeket vállalt egymás iránt.

July 7, 2024