A Klasszicizmus Zenéje

A klasszicizmus korszakának zenéje tükröződika nagy zeneszerző L. V. Beethoven - a kor legnagyobb szimfonikusa. Az idei forradalmi események hatására kialakult nagyszabású művei a harc, a dráma és a nagy hősiesség pátoszakájával vannak áthatolva. Úgy tűnik, az egész emberiségnek szól. Ludwig van Beethoven számos szimfonikus előadás ("Coriolan", "Egmont"), harminc két zongora szonáta, öt zongoraverseny zongora és más nagyszabású alkotások alkotója. Írásaiban egy merész és szenvedélyes hős, gondolkodó és harcos ábrázol, aki drámai pátosz, míg a lírai reverie nem idegen. A klasszicizmus zenéje Beethoven munkásságában befejezte fejlődését, a későbbi generációk számára pedig a harmónia és a racionális szigorúság eszméjét.

Bécsi Klasszicizmus By Krisztian Horvath

A klasszicizmus művészete A klasszicizmus Franciaországban bontakozott ki (kezdetei a 17. században), és maradt meg a legtisztább formában. Európában a 18. század közepén induló, a 19. század első felében elterjedő művészeti stílus. Jelölésére gyakran a neoklasszicizmus elnevezést is használták. A 18. század közepén a barokkal, különösen annak késői stílusfázisával, a rokokóval szembeni művészeti törekvésként jelentkezik, az artisztikus intimitással szemben józan, nagyszabású, racionális művészetet hirdet. Mintaképe az antik művészet (elsősorban a római, bár a görög művészetre hivatkoznak teoretikusai, de abból is elsősorban a római másolatokat értik), és az érett reneszánsz, elsősorban Raffaello művészete. Jelentkezésével együtt jár az antikvitás kutatásának fellendülése, a régiségek tanulmányozása ( G. B. Piranesi metszetsorozatai az antik világ maradványairól, főleg Rómának fennmaradt római kori építményeinek romjairól. 1764-ben a német Joachim Winckelmann (1717–1768) "az ókori művészet története" címmel közreadja híres munkáját, az első olyan könyvet, amely a fejlődés folyamatát bemutatva tárgyalja egy korszak művészetét.

), az első ásatások megindulása (Pompeji, Herculaneum), műgyűjtemények rendezése. A muzeális tanulmányok a klasszicizmus elmélete és gyakorlata szempontjából egyaránt fontosak. A felvilágosodás korának művészi stílusa. Lényege a barokk bonyolultságával szemben visszatér a görög és római művészet tiszta egyszerűségéhez. Hasonlít a reneszánszhoz humanista és az antik kultúrát utánzó eszmeiségében. Ugyanakkor merev szabályokhoz kellett igazodnia a művésznek, melyhez nagyfokú műgond, a formai tökélyre való törekvés járult. Társadalmi alapja az abszolutizmusban kialakult polgárság és nemesség közötti erőegyensúly és az uralkodó tisztelete. A klasszicisták racionalisták voltak, az antik remekművek vizsgálatától azt remélték, hogy felfedezik a tökéletes alkotás szabályait. A művészet célja szerintük nemcsak a gyönyörködtetés, hanem az erkölcsi nevelés, és az emberek művelése. Ezért a művészek kerültek minden szertelenséget, fölösleges díszítettséget, céljuk a világosság, érthetőség volt. Winckelmann meghatározása szerint "nemes egyszerűség és csendes nagyság" jellemzi a kor alkotásait.

Zenetörténet | Zenei Enciklopédia

Milyen történetet mesél nekünk Mozart klavikordja? Mi a kapcsolat egy baryton és Joseph Haydn között? Hogyan került a múzeumba Beethoven zongorája? Zenés tárlatvezetésünk során megelevenedik a barokk és a klasszicizmus időszakának zenéje. Közreműködik: Haydn Barytontrio Budapest Az együttest Kakuk Balázs alapította 1980-ban azzal a céllal, hogy Joseph Haydn Esterházy Miklós hercegnek barytongambára írt közel kétszáz művét eredeti hangszeren, korabeli menzúrában megszólaltathassa. A zenei formáció Haydn minden barytontriója, a kvintettek, oktettek mellett az Esterházy-kör többi komponistái: Albrechtsberger, Burgksteiner, Hummel, Neumann, Tomasini, Lidl, Krause barytondivertimentóit is játssza. J. Haydn: Barytontrio A-Dur, Hob. XI. 25. Adagio cantabile A. Neumann: Barytondivertimento Nr. 16. Allegro moderato, Menuet J. Burgksteiner: Barytondivertimento Nr. 24. Finale - Allegro L. Tomasini: Barytontrio C-Dur, Nr. 7. Rondo - Allegretto Jegyár: 2500, - Ft/fő, jegyek a múzeum pénztárában és a Jegymesteren keresztül válthatók.

8990 Ft Cikkszám: 2011MCW0 Oldalszám: Méret: 4 CD Kiadás éve: 2016 A zenetörténet megismerése e kötet segítségével lebilincselő és szórakoztató időtöltés. Ráadásul a mellékelt CD lemezeket hallgatva kiváló hangminőségben élvezheti a klasszikus és a kortárs zene legnagyszerűbb szerzeményeit. Legújabb médiakönyvünk izgalmas zenei utazásra invitálja a középkortól napjainkig. Használja e kiadványt útikönyvként, hogy megismerhesse a legnagyobb zeneszerzők munkásságát! A kötetben lebilincselő írásokat talál a zenetörténet nagy korszakairól, valamint Monteverdi, Bach, Mozart, Chopin, Gershwin vagy Miller életéről. A könyvhöz mellékelt négy CD-n meghallgathatja a klasszikus zene legjavát, felidézhet elfeledett dallamokat és megismerkedhet néhány kevésbé ismert zenei stílussal is. Ne hagyja ki! 1. Gregorián énekek és a reneszánsz muzsikája: Énekes rigó • a természet hangjai Orbis factor (mise) • ismeretlen szerző Dies irae • ismeretlen szerző Requiem aeternam (gregorián gyászmise) • ismeretlen szerző Notre Dame (mise): Agnus Dei • Machaut Spem in alium • Tallis Miserere mei, Deus • Allegri Si ignoras te • Palestrina Missa Papae Marcelli: Kyrie • Palestrina Salve regina mater • Di Lasso Spem in alium • Tallis Dolcissimo uscignolo • Monteverdi L'Orfeo • Monteverdi/Striggio 2.

Zene – Történelem – Lenyűgöző Zeneszerzők | Zenés Tárlatvezetés | Magyar Nemzeti Múzeum

Minden korszak, minden stílus összegező, letisztult művészetét is nevezhetjük klasszikusnak. ) A bécsi klasszika közvetlen előzményét gyakran preklasszikának nevezik. Gyökerei visszanyúlnak a barokk zene utolsó évtizedeihez: ekkor a rokokó divatja kezdte kiszorítani a "régimódinak" minősített barokk komponálási módot. A felvilágosodás eszméje hatott a zenei ízlésre, közfelfogásra is, kialakult egy új zenei stílus, amelynek dallamközpontúsága szembehelyezkedik az érett barokk polifóniájával. Bécsi klasszikus zeneszerzők [ szerkesztés] A zenetörténetben általánosan elfogadott definíció alapján szűkebb értelemben három bécsi klasszikus zeneszerzőt tartunk számon. Joseph Haydn Ludwig van Beethoven Wolfgang Amadeus Mozart Tágabb értelemben a zenei klasszika (mint zenei korstílus, stílusirányzat) képviselőjének tekinthető a fentieken kívül még számos zeneszerző, mint például Carl Philipp Emanuel Bach, Christoph Willibald Gluck, Johann Stamitz, Ignaz Pleyel, Luigi Cherubini, Antonio Salieri stb.

zenéje). A globális zenetörténet mellett természetesen minden műfaj nak megvan a saját története, kronológiája. Az európai zene történetéről az első művek a XVIII. században jelentek meg. (Köztük van G. B. Martini Storia della musica (Zenetörténet; 1757–81) c. műve, az antik zene eredeti szemléletű kritikai elemzése. )

July 8, 2024