Sorsdöntő Ítéletet Hozott Az Európai Bíróság - Cívishír.Hu
Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék (az úgynevezett Sziber-ügy) azt kérdezte az Európai Bíróságtól (EB), hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.
Tisztességtelen Szerződési Feltételek A Devizahitel Szerződésekben - Az Európai Bíróság Ítélete Tovább Pontosítja Az Ítélkezés Gyakorlatát - Jogi Fórum
A bíróság közzétett ítéletében megállapította, "Ez a helyzet abban az esetben, ha az említett jogszabály helyreállítja azt a jogi és tényleges állapotot, amelyben a fogyasztó a tisztességtelen kikötés hiányában lett volna, még akkor is, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőbb lenne a fogyasztó számára". Tisztességtelen szerződési feltételek a devizahitel szerződésekben - Az Európai Bíróság ítélete tovább pontosítja az ítélkezés gyakorlatát - Jogi Fórum. A bírósági döntést megalapozó szerződés egy 2007-es, az OTP-vel kötött devizában nyilvántartott kölcsönszerződés volt. A jogviták keretében a fogyasztó azt állította, hogy a szerződés érvénytelen, mivel tisztességtelen volt az árfolyamrés alkalmazása, amely szerint a kölcsönösszeg folyósításakor alkalmazandó árfolyam – amely a deviza forinthoz viszonyított vételi árfolyamának felelt meg – eltért a kölcsönösszeg törlesztésekor alkalmazandó árfolyamtól, amely a deviza eladási árfolyamát tükrözte. Az ügyben eljáró győri bíróság megállapította, hogy a magyar jogalkotó a tisztességtelen kikötéseket olyan rendelkezéssel váltotta fel, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank által a devizára megállapított hivatalos árfolyam vonatkozik a folyósításra és a törlesztésre is.
A második kérdés arra irányul, hogy az első kérdésre adott válasz szempontjából van-e jelentősége annak, hogy még fennálló, avagy már nem létező (felmondott, lejárt) szerződésről van szó. Első esetben ugyanis a szerződés fenntartása azt a célt szolgálja, hogy a jogviszony – a fizetési feltételek korrekciójával – fennmaradhasson, így a fogyasztónak nem keletkezik egyösszegű visszafizetési kötelezettsége. A második esetben pedig az érvényessé nyilvánítás nem a szerződés fenntartását, hanem az egymással szembeni elszámolást szolgálja. Eszerint tehát az EuB abban a kérdésben fog állást foglalni, hogy a) a konkrét érvényessé nyilvánítási metódus minden esetben összeegyeztethető az EGK irányelvvel, vagy b) semmilyen esetben nem egyeztethető össze azzal, vagy c) kizárólag élő vagy d) kizárólag megszűnt szerződések esetén egyeztethető össze.