Ókori Görög Hajviselet
Az ókori görög öltözködés A görög viselet évszázadokon keresztül szinte semmit sem változott. Rögzítésüket a vállon fibulával, a derékon pedig övvel, esetleg kétoldalt összeöltéssel oldották meg. A lepelruhák esetében nem a szabás választékossága, hanem az anyag művészi redőzése volt fontos; ebben nyilvánult meg időről időre a divat változása. A ruházat – a férfiaknál és a nőknél egyaránt – bő, levegős, és a test körül művészien elrendezett szövet volt, legfontosabb díszítése az övrész és a redők egyedi elrendezése. Öv Fibula Alapanyagok Ruháik anyaga – melyet az asszonyok dolga volt otthon elkészíteni – általában lenből, kenderből, gyapjúból, később pedig pamutból volt. Használtak importált selymet (perzsa közvetítéssel Kínából) és gyapot ot (a Közel- Keletről és Indiából) is Díszítés Olyan is előfordult, hogy csak a szegélyeket festették. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Mint a Duna hossza… - hajzattörténeti érdekességek. A nők öltözéke általában színesebb volt, mint a férfiaké. Öltözetük szegélyét, gyakran szalagokkal díszítették. Előfordult csík-, vagy sávminta és indákkal körbe futtatott díszítés is.
Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Mint A Duna Hossza… - Hajzattörténeti Érdekességek
Te is nemrég váltottál frizurát? vagy épp most tervezed? Akkor az életedben valamilyen nagyobb változás készül. Ha egy nő megváltoztatja a frizuráját, az életében is megváltozik valami. Vagy ha változást szeretnél, kezdd a frizuráddal! Ebben a mini sorozatban sok mindent megtudhatsz a haj jelentéséről, a történetéről, a hozzá kapcsolódó hiedelmekről és a valódi okokról. És a sorozat végén persze kitérek a trendi frizurákra és hajszínekre is. Tarts velem! Kezdjük mindjárt az elején, a bibliai időkkel: Sámson és Delila története szerint a férfinak rettenthetetlen ereje volt, legyőzhetetlen és különleges harcos hírében állt. Beleszeretett Delilába, aki csalfasággal kiszedte belőle a titkát. Sámson erejének kulcsa a hajában volt, melyet levágva a filiszteusok el tudták fogni az addig bátran harcoló férfit, megvakították és tömlöcbe vetették. Azonban a filiszteusok nem számoltak azzal, hogy az Isten akaratából született férfi – akinek haját előtte még nem érintette olló – visszanyeri erejét mihelyst újra kinő a haja, és bosszút állva szétrombol mindent, amit maga körül talál, még saját magát is.
Több kereskedelmi útvonal keresztezte itt egymást. A város a 456. évi földrengést követően kezdett hanyatlani. Az ókori emlékeket a Savaria Múzeum állandó kiállítása és kőtára mutatja be. Magyarországon az Iseum volt az első, ahol az épületmaradványokat nem elszórtan, hanem részben rekonstruálva mutatják be. Az Izisz szentély környékén tovább folytatódnak a feltáró munkák. A Járdányi Paulovics István Romkertben római kori épületek maradványai és a Borostyánkő út részlete is megtekinthető. A város római kori történetéhez tartozik, hogy Savaria szülötte volt Szent Márton a későbbi toursi püspök. SOPRON (SCARBANTIA) A római kori város határozta meg a mai belváros szerkezetét. A középkori városfalak és házak római alapokra épültek. Az ókori fórum feltárt területén megtekinthetők a jellegzetes római építkezési formák, a Tűztorony melletti épület alatt pedig a Borostyánkő út rekonstruált része az északi kapu maradványaival. Gazdag anyaggal rendelkezik a római kori kőtár is, amely a Fabricius-ház pincéjében kapott helyet.