Erkel Ferenc Művei

(Válogatás): Zene a Magyar Színház egy társulati rendezvényéhez Tréfás színlap 1838. augusztus 9-ről Párthad a Magyar Színházban címmel. Kegyenc, színpadi zene gr. Teleki László szomorújátékához (1841) Velencei csajkás, színmű kísérőzenéje 7 hangszerre. Erkel Ferenc – Gödöllő. Nemesek hadnagya, Kovács Pál drámája Erkel 3 dalával (1844) Székely leány Pesten, Pajor Nina népszínműve Erkel és Huber Károly zenéjével (1855) Salvator Rosa, Degré Alajos melodrámája Erkel és a Doppler fivérek zenéjével (1855) Dalok (Válogatás): Alpenunschuld (Alpesi ártatlanság), kb. 1836-ban keletkezett és egy német színmű betétszáma lehetett Ungarisches Nationallied (Magyar nemzeti dal), (1846) Szózat, Vörösmarty versének megzenésítése (1843) A magyarok istene, Petőfi Sándor szövegére (1863) Énekkettősök (duettek) Emlékezete Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából kiadott emlékbélyeg Emlékét Budapesten színház (a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza), az 1952-ben alapított Erkel Ferenc-díj, továbbá számos közterület és kulturális intézmény őrzi.

Erkel Művei, Könyvek, Használt Könyvek - Antikvarium.Hu

Ez az alkotás az olasz, a francia és a német opera szerkezetét mintázta, de már egy-egy verbunkos dallam is felcsendült benne. Kolozsvár után Pestre került, ahol egészen más világ fogadta. Itt az öntudatosodó polgárság az állandó német hatás ellensúlyozására törekedett. Erkel a várban lakott, a történelmi emlékek között, s Pest-Budán sajátította el a színházi muzsikus sokrétű mesterségének fortélyait. Pályájának emelkedése egybeesik a magyar zenei élet fejlődésével. Műveiről Erkel Ferenc szülőháza Gyulán 1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház, melynek karmestere Erkel Ferenc lett, s három évvel később az új névvel ellátott Magyar Nemzeti Színház bemutatta első operáját, a Bátori Máriát. Az opera feltűnést keltett szélesen mintázott történelmi tablóival. Erkel ferenc művelődési központ. Kezdettől fogva kereste és megtalálta a módját, hogy az olaszos dallamosságot a verbunkos hagyománnyal, mint nemzeti stílussal egyesítse. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek operaszerzői munkájában is.

Erkel Ferenc – Gödöllő

A mű először 1829 decemberében jelent meg nyomtatásban – Az 1844-es Hymnus megzenésítési pályázatának versenyművei – Erkel Ferenc: István király – opera kórus keresztmetszete – Erkel Ferenc: Magyar Cantate Előadja: Koós Flóra, Medgyesi Zoltán Kristóf, Heim Mercédesz, Jekl László – ének, Horváth Márton Levente – orgona, Kassai István, Csányi Valéria – zongora, István Király Operakórus, Erkel Ferenc vegyeskar Vezényel: Somogyváry Ákos, Perlaki Attila 1989. A mű először 1829 decemberében jelent meg nyomtatásban a Kisfaludy Károly szerkesztette Aurora folyóiratban. Erkel ferenc művelődési központ gyula. Azonban az igazi elismerést és az általános ismertséget a néhány évvel későbbi megzenésítés hozta csak meg a versnek, s költőjének. Bartay András, a pesti Nemzeti Színház vezetője 1843 tavaszán pályázatot hirdetett Vörösmarty Mihály Szózatának megzenésítésére. Ennek a nyertese Egressy Béni lett, művének dallama pedig máig meghatározó és nélkülözhetetlen része ünnepeinknek. (Arról talán kevesebben tudnak, hogy az eredetileg énekhangra és zongorára komponált mű zenekari hangszerelését utóbb Egressy barátja és alkotótársa, Erkel Ferenc készítette el.

Kj Erkel - Bácstudástár

Egy szerencsés véletlen folytán a millenniumi esztendő előtt további két pályamű is előkerült: egy négyszólamú zenekar-kíséretes férfikari kotta partitura és Egressy Hymnusza. Az emlékhangversenyen a himnusz-pályázatok mellett Erkel addig kevéssé ismert kamarazene-, és kórusművei csendültek fel, többek között a Magyar Cantate is.

4 oldal 1-60 találat, összesen 205.

July 7, 2024