Online Rádió Megadance

Rádiók Küldj be rádió csatornát! Friss Fm - Friss Fm Online - FM 93. 4 Petőfi Rádió - MR2 Petőfi - Petőfi Online MegaDance Rádió - MegaDance Rádió Online BEST FM - Budapest - BEST FM Online - FM 99. 5 Christmas FM - Karácsonyi dalok rádiója - Karácsonyi rádió BEST FM - Debrecen - Best FM Online Rádió88 - Rádió 88 Online - FM 95. 4 COOL FM BEST FM - Székesfehérvár - FM 101. 8 Club Dance Radio - Club Dance Radio LIVE Online rádiók All In PartyRádió - Dan... Amadeus Rádió - Szolnok... Bartók Rádió BEST FM - Budapest - BEST... BEST FM - Debrecen - Best... BEST FM - Eger - FM 100. 7... BEST FM - Nyíregyháza -... BEST FM - Székesfehérv... Christmas FM - Karácsony... Civil Rádió - Civil Rá... Club Dance Radio - Club D... Dance 451 - Dance 451 Onl... Dance Music - Deep House... Dance Wave! - Dance Wave... Dankó Rádió - Csendül... Forrás Rádió - Forrás... Friss Fm - Friss Fm Onlin... Gong Rádió - Gong Rádi... Hit Rádió - Hit Rádió... InfoRádió - InfoRádió... Jazzy Rádió - Jazzy Rá... Karc FM - Karc FM Online... Kék Duna Rádió - Kék... Klasszik Rádió - Klassz... Klubrádió - Klubrádió... Kossuth Rádió - MR1 - K... Laza Rádió Luxfunk Radio Manna FM - Manna FM Onlin... Mária Rádió Marosvásárhelyi Rádió... MegaDance Rádió - MegaD... Mex Rádió - Mex Rádió...

Az Online Rádiók Hallgatottsága 2020-Ban A Kantar Hoffmann-Scores Group Adatai Alapján&Nbsp;•&Nbsp;Nemzeti Média- És Hírközlési Hatóság

Az NMHH felkérésére a konzorcium megvizsgálta az interneten fogható rádiók hallgatottságát 2020-ban. A kutatás módszertani dilemmái Az online rádióadók és a különböző zenei stream-szolgáltatások önmagukban is határterületnek számítanak, ennek megfelelően a hallgatottságuk mérésére is több megközelítés létezik. A csak online elérhető rádiók befogadóinak vizsgálata összességében ugyanazzal a módszerrel történik, ahogyan a "hagyományos" rádióké. Elviekben az online tartalomfogyasztási mérőeszközök alkalmasak lehetnek az online rádiós tartalmak közönségmérésére, de csak megfelelő módszertani szabályok betartása mellett. A digitális térben mérhető, hogy hányan kapcsolódnak egy adott stream-re, de a gyakorlatban az online hallgató, mint elemzési egység, definiálásában - szakmai konszenzus híján – egyrészt nincs általános szabály, másrészt az így meghatározott "hallgató" nem feltétlenül egyezik meg a tradicionális hallgatottságmérések "hallgató" fogalmával. Harmadrészt pedig – jó esetben – területi és/vagy eszköz szintű információkról vonhatunk le következtetéseket, viszont a médiahasználatot alapvetően meghatározó demográfiai aspektusokról (pl.

Megadance Rádió - Online Rádió Hallgatás - Élő Adás!

nem, életkor, iskolai végzettség, jövedelmi helyzet stb. ) nincs elérhető tudás a forgalmi adatokon alapuló mérésekben. Ez utóbbi önmagában indokolja az online rádiók hallgatottságának survey alapú vizsgálatát. A streaming mérések, a Google Analytics vagy éppen a hazai alternatív kísérletek nem nettó hallgatószámot mérnek, hanem csak pillanatnyi bruttó forgalmat. Az ebből valós látogatószámot produkálni hivatott "olcsó" eljárások (pl. IP-alapú szűrés) megbízhatósága azonban erősen kétséges. Napjaink hivatalos online látogatottságmérésében az IP-alapú szűrést éppen ezért csak más módszertanok kiegészítőjeként alkalmazzák. Ahhoz, hogy a bruttó forgalmi adatot meghaladó pontosságú, az ismétlődések kiszűrésével kalkuláló, megbízható és érvényes real user mutatókat lehessen produkálni, egy látogatói panel felállítása szükséges, amely olyan emberekből áll, akiknek egyszerre ismertek a szocio-demográfiai jellemzői (alapozó kérdőív útján) és a tartalomfogyasztási szokásai (forgalommérési sütik segítségével).

Ön itt van Kutatások Kutatások, tanulmányok Közzétéve: 2021. március 5. Előzmények A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a piaci szereplőkkel történt egyeztetést követően 2017-ben pályázatot írt ki a rádiós hallgatottságmérés lebonyolítására, melyet a Kantar Hoffmann–M-Meter konzorcium nyert el, jelenlegi nevén a Kantar Hoffmann-Scores Group. A kutatás a Magyarországon élő, 15 év feletti népességről biztosít információkat. A tender szerint végzett kutatás eredményeinek közlésére az országos és a fővárosi rádiók esetében havonta, a megyei jogú városok és a hálózatos vételkörzetek esetében negyedévente, míg a kisebb, helyi vételkörzeteknél félévente kerül sor (havi, negyedéves és féléves adatsorok útján). A tender műszaki leírásának megfelelően a hallgatottságmérés – a kisebb, helyi vételkörzeteknek szentelt kutatási résztől eltekintve - a rádiók kérésére naplós mérési módszertan szerint történik. Az internetpenetráció növekedésével párhuzamosan – a lakosság majdnem háromnegyede internetezik rendszeresen - időről időre felmerül annak kérdése, hogy a weben terjesztett tradicionális médiumok, így például a rádiók, mekkora közönséget vonzanak.