Vas Ára Méh Eltávolítás
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Lakatos István (1927. április 26. Bicske - 2002. május 6. Budapest) magyar költő, műfordító. Idézetek az "Idők parazsa" kötetből [ szerkesztés] A Boldogsághoz (részletek) Boldogság, szárnyas vitézem, fedj be, dőlj rám, áradat! Csapkodó madár az égen, tárd szét pompás szárnyadat; ragadj el, röpíts, galambom, táncoltass, öröm, öröm, hogy a süket közönyön győzni erőt fényed adjon. Tedd, az ember megtanulja élni életét megint, ne mérgezhessék el újra bomló hullák rétjeink; ember többé ember által megalázva ne legyen, zendüljön völgyön-hegyen vezényszó helyett madárdal.. És egyetlen mosolyodra hőköl a hóhér halál, bálvány, dogma dől a porba, az elesett lábra áll; add, Boldogság: terror, álnok diktatúra népeden erőt soha ne vegyen – változtasd meg a világot! November (Gárdonyi Géza) – Wikiforrás. Koratavasz (részlet) Zöld, fanyar szikföld. Nem akar virága nyílni. Bízzunk benne, kinyílik. Emlék, távoli felleg már a szabadság is. Dideregve nézi a tájat. Vízkereszt könnyét lefolyatja lomhán dombok ösvényén.
Vas Ára Méh Eltávolítása
(Madách Imre) (átvitt értelemben, választékos) Vki kénye-kedvének v. vmely bajnak, veszedelemnek menthetetlenül kiszolgáltatott személy, dolog. A pusztulás martalékául esett. A halál martalékává válik. □ Martalékul vagyok vetve a szenvedésnek s gyilkoló gondolataimnak. Lakatos István – Wikidézet. (Tompa Mihály) Az özvegy papnét az egész falu martaléknak tekintette, a disznait, méheit ellopták, a lovait éjjel elkötötték. (Móricz Zsigmond) Szóösszetétel(ek): martalékrész. angol: booty német: Beute nn lángok martaléka lesz be devoured by fire az erdő lángok martaléka lett the flames ate up the forest A lépcső alja a lángok martaléka lett. The bottom of the stairs was consumed by flames.
Én örök dolgokkal foglalkozom. Erdei tó A tölgyek katedrálisa ünnepi fényben ég, a tóról csendes ária kezd hajnali zenét. Mintha nemrég új püspököt kentek volna fel itt, fűszeres illat hömpölyög bükktől cserig. Balzsammal tömjén elegyül, templomi szent szagok lepnek be szűnhetetlenül cserjét, ösvényt, padot. Idézetek műfordításaiból [ szerkesztés] Vergilius: Első eklóga Eddig a Róma nevű városról én, Meliboeus, Azt hittem botorul, csak ilyen, mint ez, hova nyájunk Zsengéjével olyan gyakran bemegyünk, mi juhászok. Martalék – Wikiszótár. Mint a kutyához csöpp kölykét, gödölyéhez az anyját: Hozzámérni kicsit már én így szoktam a nagyhoz. Ámde az ott minden város közül úgy kimagaslik, Mint ahogyan ciprusfa kökény-bokrok sürüjéből. Vergilius: Georgica Tudd: ha virág-köntöst ölt gazdag mandulaberked, És lehajolnak az illatozó gallyak, ha gyümölcsöt Bőven igér, akkor búzád is ring elegendő, És aratásod nagy lesz majd nagy nyárhavi hőben; Ámde ha burjánzó levelek hintik le homályuk, Szérün a szár pelyvát hizlal csak - kár oda cséplés!